Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Budapest ki nem mondott főterét sikerült kiszabadítani az autók fogságábólA zömmel cseh származású katonákból álló, báró Dietrich Emánuel dandártábornok által irányított ötödik tüzérezred pesti állomáshelyeként, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzési helyszíneként is elhíresült Újépület bontása után a pattantyús laktanya helyére a fektetett diadalívre hasonlító Szabadság tér épült fel.
Az új közösségi tér nyugati oldalát az Alpár Ignác által tervezett Tőzsdepalota határolja, amelynek kivitelezése 1897-től 1907-ig tartott. Az államosítás után a 145 méter hosszú épületet először a Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium Dolgozóinak Művelődési Szociális és Üdülőegyesülete használta, majd az ELTE Orosz Intézetéből létrehozott Lenin Intézet, picivel később pedig a Magyar Technika Háza. Az impozáns épületet 1955-ben kapta meg az akkor még csak kísérleti adásokat sugárzó Magyar Televízió, amely 2009-ben költözött át a Kunigunda utcában felépült új székházukba.
A kanadai Tippin Corporation ingatlanfejlesztő vállalat 2006-ban vásárolta meg a Magyar Televízió egykori Szabadság téri épületét. A 4,6 milliárd forintos vételárat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek kellett a tengerentúli cégnek átutalnia. Michael Tippin igazgató akkor azt nyilatkozta a magyar sajtónak, hogy ők olyan magas nívójú irodaházzá szeretnének átalakítani Alpár Ignác remekművét, ahol teljes terjedelmében tiszteletben tartanák az építőmester szellemiségét és épített hagyatékát.
Kortárs beavatkozással csak azoknál a beltéri falaknál számoltak, amelyek az elmúlt évtizedekben megsemmisültek, vagy a Virágh Csaba és Hámori Judit tervei szerint 1970 és 1972 között lebonyolított modernizáláskor teljesen átépítettek.
Az Exchange Palace névre keresztelt épület rekonstrukciójánál a Tippin Corporation annyira komolyan vette örökségvédelmi feladatát, hogy még az épület déli udvarában látható, az 1980-as évek elején emelt, 35 méter magas mikrohullámú tornyot is meg akarta, és jelenleg is meg akarja tartani. A konstrukció köré csak egy új függönyüvegfalat kíván a menedzsment felhúzni. Az első látványterveket a kanadai–magyar tulajdonú CMA International és az amerikai Beyer Blinder Belle nemzetközi tervezőcég készítette el.
Az építési engedély birtokában a befektető cég elvileg 2014-ben lett volna kész a 49 ezer négyzetméteres épület teljes rekonstrukciójával. A munkálatokat ellenben azért nem kezdték el az igazgatóság akkori közleménye szerint, mert
Magyarország gazdasági helyzete akkor ezt nem tette lehetővé.
A helyzet azóta sem javult. A világjárvány után Európa és az ország a mai napig gazdasági recesszióban vegetál, amelyet az energiaválság, az infláció és a szomszédban dúló háború tovább éltet és nyújt el.
A Trippin azonban annyira nem mondott le az „A” kategóriás irodaháza megvalósításáról, hogy 2017-ben a budapesti központú CMA Architects céggel karöltve teljeskörűen modernizáltatta és kibővítette a korábbi terveit. A Szőnyi Krisztián, Péntek Márton és Michael Cojocar építészek alkotta grémium most már úgy kalkulál, hogy
a földszinten mindenképpen visszaállítanák az 1907-es funkciókat, azaz itt ismét felső kategóriás kiskereskedelmi és vendéglátóhelyek sorakoznának és működnének EGYMÁS MELLETT a közeljövőben.
A gyökerekhez visszatérés azért is lenne fontos, mert a monarchia idején a Tőzsdepalota déli szárnyában működött Upor József saját magáról elnevezett nagykávéháza, amelyet nemcsak a brókerek és az alkuszok kerestek fel naponta, hanem a politikusok, a színészek és a színházi rendezők is.
A művészvilág érdeklődése a hely iránt annak volt köszönhető, hogy Upor József nemcsak társtulajdonosa, hanem igazgatója is volt a Dózsa György út 84. szám alatti, 500 férőhelyes Fasor Kabaré, a Hermina út 51. szám alatti Scala Színház és a Révay utca 18. szám alatt működő Új Színháznak is, amely jelenleg Centrál Színház néven üzemel.
A pénzhez is jól értő kultúrember fia, Upor Tibor a két világháború közötti időszak egyik legfoglalkoztatottabb díszlettervezője és belsőépítésze volt. Az ő baráti köre is gyakori vendég volt az apuka üzemeltette kávézónak. A sörözőrészleggel is rendelkező Szabadság téri vendéglátóhely Stern Zsigmond vezetése alatt vette fel az Unio nevet.
Visszaugorva a jelenhez, a Trippin Corporation most már nemcsak nagyobb volumenű irodaterületet látna szívesen az ötemeletes épületben, hanem egy
négyszintes butikhotelt is, amelyet a központi kupolában végződő aula körüli szinteken alakítanának ki.
A látvány fokozása érdekében éppen ezért is rekonstruálnák a legnagyobb gonddal a timpanonnal lezárt, 29 méter magas kapuzatot, amelyet két, oroszlánokban végződő, egyenként 42 méter magas neoreneszánsz torony fog közre. A süttői és sóskúti mészkőből elkészített homlokzat felújításával párhuzamosan megújulnának a kereskedelmet szimbolizáló Merkúr-, és az ipart megtestesítő Héphaisztosz-szobrok is, amelyek egyébként Langer Ignác munkái.
Két új szintet is beépítenének a tetőszinten, ahol luxuskategóriájú lakóegységek kapnának helyet.
Az öt belső udvarral határos tetőszinten intenzív zöld tetőteraszokat alakítanának ki, amelyeket mindenhol edzett üvegkorláttal és rozsdamentes acélból készült fogódzkodókkal vennének körbe. Ez a megoldás érdekes vizuális összhatást eredményezhet a nyitott fedélszék cinklamelláival együtt. Bár a jelenlegi mesterterv 14 darab ládába ültetett fával számol a tetőn, több mint valószínű, hogy az eddig nem publikált kertépítészeti tervek ide sokkal több növényt fognak majd telepíteni.
A CMA Architects honlapja szerint az épületben kialakítanának egy mélygarázst is a leendő vagyonos lakók számára. A Szabadság téri parkolóház csak az iroda- és a szállodaegységet szolgálná ki.
Az új tervet 2018. január 2-án fogadta el a fővárosi kormányhivatal, de mint már említettük, a kanadai cég ismételten úgy vélekedik, hogy az ország stagnáló vagy enyhén romló gazdasági helyzete miatt most ismét nem időszerű a rekonstrukció elkezdése.
Persze az egyre romló állagú épületből azért a Trippin Corporation megpróbál valamicske anyagi haszonra szert tenni: 2006 óta számos külföldi gyártású játékfilm stábja használta az Alpár–Virágh–Hámori-féle belső tereket forgatási helyszínként. Basa Balázs filmtörténész tájékoztatása szerint eddig mintegy 20 nemzetközi produkciót forgattak itt. Nemcsak egész estés történelmi, sci-fi, horror, disztópikus és fantasy játékfilmeket, hanem sorozatokat is.
A legismertebb alkotások között említhetjük
Az épületben nemcsak az illusztris bejárati lépcsősort és aulát szokták használni a filmesek, hanem az alagsort és a tetőt is. Ez utóbbira pont nagyon jó példa a Fekete Özvegy című fénykarcolat. A helyszínkeresőként is aktív Basa Balázs filmszerész szerint érdekesség, hogy amikor Bruce Willis itt forgatta a Die Hard ötödik részét, akkor a Tőzsdepalota egyik korábbi MTV-műtermében építették fel az utazási jelenetben látható Boeing belső díszletét is.
Persze nemcsak az amerikai filmsztárok láthatják Alpár Ignác remekművét belülről, hanem a kalandra éhes városi felfedezők is. Az épület ugyanis hiába őrzött, viszonylag könnyen megközelíthető a föld alól, pontosabban az MTV hidegháború idején kialakított óvóhelyein keresztül, amely több titkos, sőt egy egész jól látható kültéri aknabejárattal is rendelkezik.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
