Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Eladó a Nobel-díjas tudós egykori újszegedi villájaBudapest és az ország ismeretlen föld alatti világáról bár több írás is megjelent az elmúlt évtizedekben, ám ezekbe az objektumokba ritkán jutott le filmes stáb. Az első igazi vizuális áttörést 1994-ben érte el a Balázs Béla-díjas Dézsy Zoltán, aki Pincebörtönök című kétrészes eposzában részletesen feltárta
a Köztársaság (ma II. János Pál pápa) téri MKP/MSZMP-pártház, a Bezerédi utca 5–17., a Csokonai utca 14., a Nádor utca 8., illetve a Belgrád rakpart 5. szám alatt húzódó egykori ÁVH-s pincebörtönöket.
Aprólékos fénykarcolatának elvitathatatlan érdeme, hogy filmjében több szemtanúval is készített interjút.
Somogyi Levente 2012-ben mutatta be
A budavári Alagút mellett húzódó Horthy-féle kormányóvóhelyet
a nagyérdeműnek. A film publikálásával egy időben jelent meg az ostrom alatt német–magyar főhadiszállásként is működtetett objektumról szóló írásunk is, amelyben egy olyan axonometrikus térképet is publikáltunk, amely később bekerült a dr. Zsoldi Katalin által készített, Budapest föld alatti világát bemutató háromdimenziós térképbe is. Az Elsa 3D néven ismert program azóta applikáción is elérhető.
Ezt a sorozatot vitte tovább Víg Sándor 2019-ben bemutatott Magyar mertem lenni dokumentumfilmje, amely gróf Teleki Pál miniszterelnök halála kapcsán
a budavári Sándor-palota, a Karmelita kolostor, a Honvédelmi Minisztérium és az egykori Honvéd Főparancsnokság közötti, többágú járatrendszerét mutatta be igen precízen.
Idén márciusban vált elérhetővé Az erőszak terei című nyolcrészes sorozat, amely a kommunista diktatúra még felfedezhető budapesti, kistarcsai, váci és kecskeméti maradványairól rántja le a leplet. A Nemzeti Filmintézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által támogatott filmeknek két apró hibájuk van.
Az egyik, hogy Borbás Barnabás és Réti László kivétel nélkül csak olyan föld alatti helyszíneket mutatnak be, amelyek létezése eddig is közismert volt. Pincében kialakított új fogdahelyszínt nem hoztak be a köztudatba.
A megfilmesített „kis terror házakban” ráadásul már korábban is jártak operatőrök egy budai helyszín kivételével.
Ilyen például a Körmendy Nándor tervei szerint 1950-ben átadott Rév- és Vasúti Kapitányság Belgrád rakpart 5. szám alatti központja, amelynek pincéjében kínozták meg többek között Vidovics Ferenc volt kisgazdapárti vezetőt a szovjetek. Erről az objektumról Dézsy Zoltán már 1994-ben beszámolt filmjében. Ugyanez mondható el a Váci Fegyház és Börtön sok szenvedést látott, Doberdónak nevezett épületrészéről is, amelyet Mészáros Márta Temetetlen halott című, Nagy Imre miniszterelnökről szóló játékfilmje kedvéért alakítottak vissza az ötvenes évekbeli állapotára.
A hitelesség miatt jó lett volna megemlíteni, hogy a felvételen látható mai állapot lényegében egy 2004-es filmes „rekonstrukció”.
A minisorozat másik hibája nem a szerkesztők, hanem a műsorszolgáltató által előírt szoros időkeret rovására írható fel. A főcímmel együtt ötperces riportok ugyanis abszolút nem elegendők ahhoz, hogy a szakértőként meghívott Müller Rolf, Gacsályi Ádám, Kovács Gergely és Bank Barbara történészek teljeskörűen bemutathassák a kiválasztott objektumokat. Ilyen hiátussal küszködik többek között
a Bartók Béla út 26. szám alatti Hadik-laktanya,
ahol Müller Rolf történésznek sajnos nincs ideje elmondani, hogy az egykori Zalka Máté kaszárnyában nemcsak Böröcz Sándor evangélikus lelkészt dolgozta meg a Katonapolitikai Osztály, hanem Karády Katalin színésznő jegyesét, Újszászy István főtisztet is, aki a két világháború között a katonai hírszerzés és kémelhárítás, a VKF-2 osztály vezetőjeként fontos szerepet kapott a csúfosan végződött kiugrási kísérletben is.
A vezérőrnagyot valószínűleg ebben a laktanyában verték agyon Pálffy György emberei, de olyan verzió is ismert, hogy a meggyötört Újszászyt visszavitték meghalni a Szovjetunióba.
Mivel Az erőszak terei készítői vállaltan urbex sorozatot akartak készíteni, így jó lett volna Endrédy Gábor műsorvezetőnek megemlítenie a Hadik-laktanyás anyagnál azt a tényt is, hogy
ez az ingatlankomplexum a mai napig összeköttetésben áll a járószint alatt a Gellért szállodával és az onnan nyíló gellért-hegyi alagúttal, valamint a Fehérvári úti 9–11. szám alatti Posta épületével is.
A pár hibától függetlenül azonban a sorozat tényleg jó, fiatalos és sodró dinamikájú, megnézésre mindenképpen ajánlott.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
