Berlin központjától 15 kilométernyire grandiózus méretű szellemváros bújik meg a brandenburgi erdő közepén. A közeli tó miatt a település szintén a Bogensee nevet kapta. A falu első rönkházát a német főváros önkormányzata építette, amelyet 1936-ban ajándékozott oda a náci propagandaminiszternek.

Biztonsági okok miatt dr. Joseph Goebbels három évvel később egy 70 szobás bombabiztos villát is felépíttetett magának a 30 szobás, kontyolt tetős, 1600 négyzetméter alapterületű nyaralója mellé. Az épületet Heinrich Schweitzer és Hugo Constantin Bartels építészek tervezték. Az 1939-ben elkészült, ekkor már 40 kisebb-nagyobb méretű épülettel rendelkező magánfalut innentől kezdték sokat sejtetően Szerelmi Fészek kódnévvel illetni a bennfentesek, hiszen Goebbelst krónikus szexéhsége miatt a nők eleve „babelsbergi baknak” csúfolták a háta mögött.

A villa központi helyét a kazettás mennyezetű fogadóterem foglalja el: legfőbb ékének nem a túlméretezett márványkandalló, hanem a

Ez a technikai újítás 1938-ban még annyira különlegesnek és drágának számított Németországban, hogy a Siemens-gyár csak Adolf Hitler obersalzbergi Sasfészkébe és a náci birodalom második embere, Hermann Göring schorfheidei Carinhall nevű rezidenciájába építette be.

A miniszter mindig itt diktálta le vezető cikkeit a Das Reich hetilapnak, valamint Brunhilde Pomsel nevű titkárnőjén keresztül itt fogalmazta meg rádió- és sajtóutasításait is. A politikus 1940 márciusában ebben a tágas szobában készítette fel a berlini napilapok vezető újságíróit az elkövetkező háborús eseményekre.

1942 decemberében már Hitler pártkancelláriájának vezetője, Martin Bormann topogott a süppedős szőnyegen, aki ekkor hatalmazta fel Goebbelst, hogy dolgozza ki a párt totális hadviselés elnevezésű politikáját, amelynek alapja az itt megfogant A totális háború című alapesszé lett. Íróasztala takarásában a propagandaminiszter 1944 májusában már Albert Speer fegyverkezési miniszterrel tárgyalt a lerombolt városok újjáépítéséről.

A mindig makulátlanul megjelenő, naponta manikűröst fogadó politikus a 39. születésnapja alkalmából már másfél millió birodalmi márka értékben épített kis föld alatti bunkert, panziót, SS-kaszárnyát, garázst, uszodát és kikötőt, az UFA filmgyár további másfél millió birodalmi márkás támogatásának köszönhetően pedig egy száz négyzetméteres fedett mozit is felhúzott nyári lakja mellé.

Goebbels itt állította össze a filmhíradók, játékfilmek dramaturgiai ívét, hatásmechanizmusait, valamint ebben a moziban ellenőrizték, cenzúrázták és tiltották be a hazai és külföldi fénykarcolatokat. Naplója szerint filmes kérdésekről gyakran tárgyalt a vetítőteremben Veit Harlan német színész-rendezővel is, akit többször is megkért, hogy dramaturgiai okok miatt alaposan beszéljék át az 1940-ben bemutatott Jud Süß című antiszemita filmet.

Náci szerelmi fészek

A 496,3 hektárnyi területű Bogensee 60 telefonvonallal rendelkezett. A lopott műkincsekkel gazdagon berendezett ingatlanok s főleg a központi elhelyezésű, „U” alaprajzú Goebbels-villa hamar kedvelt találkozóhelye lett a Harmadik Birodalom művészeinek is. A német irodalomból és filozófiából doktorált propagandaminisztert havi rendszerességgel látogatták Emil Jannings és Heinz Rühmann Oscar-díjas német színészek, Anny Ondra cseh filmszínésznő és férje, Max Schmeling német bokszbajnok, Leni Riefenstahl német filmrendezőnő, Rökk Marika magyar operettprimadonna, Margot Hielscher német énekesnő, Hilde Krahl osztrák filmszínésznő, Brigitte Horney német színésznő, Ilse Werner holland–német színésznő, Zarah Leander svéd színész-énekesnő és Lída Baarová cseh filmszínésznő. 

Lída Baarováról érdemes megemlíteni, hogy a náci propagandaminiszter 1936-ban ismerkedett meg „az alacsonyabb fajhoz tartozó szláv” színésznővel, miközben felesége, Magda Goebbels a negyedik gyermekükkel volt várandós. Kapcsolatuk hivatalosan két éven át tartott, de Josef Skvorecky életrajzíró szerint 

A folyamatos vegzálások miatt a prágai művésznő 1942-ben költözött el Olaszországba, ahol több játékfilmben is főszerepet kapott.

A Goebbels család az első komolyabb Berlin elleni szövetséges légicsapáskor költözött ki a fővárosból a minden kényelemmel felszerelt nyaralóba, amelyet életvitelszerűen 1945. április 22-ig használtak. A család csak ekkor költözött vissza a gyermekekkel együtt a Voßstraße 6. szám alatti Új Birodalmi Kancelláriába, majd onnan az épület udvara alatt kialakított Führer-bunkerbe.

Kommunista káderképző

A II. világháborút viszonylag épségben élte túl a község. Először katonai kórházként használták a nyugati szövetségesek, az épületegyüttes kezelési jogát 1946. március 9-én vette át tőlük a szovjet katonai közigazgatás, amelynek vezetői az NDK 1949-es kikiáltásakor átadták a Wilhelm Pieck köztársasági elnök vezette keletnémet hatalomnak – ők rögtön át is nevezték az objektumot a vezetőjükről Wilhelm Pieck Stadtra.

Kelet-Berlin 1951-ben bízta meg Hermann Henselmann és Kurt Liebknecht építészeket, hogy a megmaradt épületek felhasználásával tervezzen egy monumentális méretű várost a Bogensee partjára, amelyet a Szabad Német Ifjúság (FDJ) legfőbb központjának szántak. Az állami megbízásnak megfelelve ekkor – a szocialista klasszicizmus szellemében – négy, egyenként 560 személy befogadására képes konferenciaterem, 42 tolmácskabin, emellett táncterem, fodrászat, élelmiszerbolt, sportcsarnok, 500 férőhelyes kollégium, óvoda, bölcsőde, egy nagy kávézó és étterem is épült. 

Az 1960-as évek elején az itt működő akadémia a keleti blokk egyik legnívósabbnak tartott káderszakiskolája lett, ahová tömegével érkeztek az európai, afrikai, ázsiai, latin-amerikai baráti országok fiataljai marxista–leninista filozófiát, tudományos kommunizmust, dialektikus materializmust és politikai gazdaságtant tanulni. A nemzetközi pártiskolát olyan hírességek keresték fel, mint Dean Reed amerikai színész, Sigmund Jähn keletnémet űrhajós és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. 

Az NDK megszűnésével a Bogenseeben is lehúzták a rolót. 1990. január végén felbomlott az FDJ, márciusban pedig a népi rendőrség is levonult a területről. A „vörös álmok palotájának”, illetve „vörös kolostornak” csúfolt komplexum és az egész campus Berlin tulajdonába került. Utolsó felvonásként 1990. június közepén Lothar de Maiziere keletnémet miniszterelnök itt ratifikálta a keletnémet energiavállalatok eladását a nyugatnémet áramszolgáltatóknak.

Az önjelölt német király új otthona

A Bogensee épületeinek többsége 1999 óta üresen áll, felük ráadásul műemlék. A viszonylag magas, évi 230 ezer eurós kezelési és fenntartási költség miatt a berlini önkormányzat eddig 18 alkalommal próbálta lebontatni a brandenburgi fenyves mélyén megbújó kisvárost. A hivatalos indok kezdetben az volt, hogy a komplexum felújítása – 2019-es áron – 1,4 millió euróba kerülne, ám a valósághoz közelebb áll az, hogy a német főváros szenátusa és egykori főpolgármestere, Klaus Wowereit (SPD) szerint

Berlin állam semmiféle kísérletet nem fog azért tenni, hogy Bogenseeből emlékmű vagy dokumentációs központ legyen. […] Minden ember tisztában van a hely érzékenységével, így nem szeretnénk két paranoiás hatalmi struktúra mechanizmusainak és titkos összekötővonalainak hátborzongató imahelyeként viszontlátni a falut.

2020 elején azonban megalakult a Life & Creativity Bogensee Campus (LKC) nevű nonprofit szövetkezet, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy művészteleppé alakítja át a birtokot, ahol a műtermek mellett 250 fős közösségi szállást is kialakítanának. Ötletük azért is volt jó, mert Berlinben nagyon komoly lakáshiány van. Terveik szerint előnyt élveznek a nehezebb körülmények között élők, köztük a bevándorlók és a menedékkérők. Armin Beutel, az LKC szóvivője akkor azt mondta a sajtónak, hogy Goebbels egykori vidéki házából múzeumot szeretnének kialakítani, amely a hely történetét mutatná be.

A szervezet 2021-ben ismét lakhatóvá tette a Reggio di Calabria házat, amely már 24 embernek az otthona. Az LKC akkor lett világszerte ismert, amikor kiderült, hogy a csoport egyik vezetője az a Peter Fitzek konteóhuszár, aki

hogy a puccs után I. Péter néven már ne csak wittenbergi mikroállamában legyen király, hanem egész Németország területe felett uralkodhasson.