Álmok álmodói

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság párt (PiS) elnöke minapi tájékoztatása szerint a Morawiecki-kormány – amelyet novemberben valószínűleg újjáválasztanak – jelentősen meg fogja növelni a kultúrára szánt forrásokat, és ebbe beleértendő a műemlékek újjáélesztése is. 

Az állam erőssége a kultúra. Az állami költségvetésből azért növeljük erre a célra a forrásokat, mert a kultúra erősíti a társadalmat. Kultúránkra az államhatárokon túl is fel kell, hogy figyeljenek

– mondta a PiS kongresszusán a pártelnök.

Szavai tükrében prof. dr. Piotr Gliński kulturális és nemzeti örökségügyi miniszter már be is jelentette, hogy a kabinet ősszel felállítja a Nemzeti Revitalizációs Ügynökséget (NAR), az ennek létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a szaktárca hamarosan benyújtja az országgyűlésnek is.

A miniszterelnök-helyettes szerint az Örökségvédelmi Ügynökségnek is hívott új grémium a jövőben átveheti majd azokat a műemléket, amelyekkel a tulajdonosaik nem tudnak foglalkozni, anyagi lehetőségeik híján képtelenek felújítani. 

Az ügynökségen belül felállítják majd a Nemzeti Történeti Erőforrás nevű hivatalt is, amelynek főleg a képző- és iparművészeti műalkotások megmentése lesz a célja. Az állagmegóvási munkák után az állam ezeket a műalkotásokat vagy a területileg illetékes önkormányzatoknak adja majd át ingyen, vagy nyilvános árveréseken fogja áruba bocsátani.

A program keretében a Morawiecki-kormány már tavaly 220 millió złotyt (18,2 milliárd forint) költött műemlékvédelemre, és további három milliárd złotyt (249 milliárd forint) különített el a nagyszabású rekonstrukciókra és a replikák létrehozására. Mivel valószínűleg ez az összeg is kevés lesz, a kormány a Nemzeti Fejlesztési Bankkal (BGK) együttműködve további finanszírozási lehetőségeket keres főleg a nagyvárosok revitalizációs programjainak finanszírozására.

Van az a pénz

A több milliárd złoty felett exponáló ügynökségnek első körben két palota (az ujazdi Krzyżtopór-kastély és a varsói Szász-palota) és négy város (Przemyśl, Łódź, Bytom és Wałbrzych) elpusztult történelmi városmagjának komplett rekonstrukcióját kell majd levezényelnie és finanszíroznia.

A NAR céljai nagyon hasonlók lesznek a budai Várnegyed egykori kormányzati területének részleges rekonstrukcióját irányító és lebonyolító Nemzeti Hauszmann Programéhoz. A fenntartással, üzemeltetéssel is foglalkozó két „projektcég” között csak annyi lesz a különbség, hogy a lengyel ügynökség jóval több pénz felett fog rendelkezni, illetve Piotr Gliński szakminiszter szerint ők a legutolsó építészeti elemig mindent korhűn fognak visszaépíteni. A kortárs megoldásokat a kormányzó párt zsigerből elutasítja.

Érdemes megemlíteni, hogy a május 15-i bejelentés előtt egy hónappal a Mazóviai Önkormányzati Közösség (MWS) népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Szejmnek, hogy az ország szovjet megszállási időszaka alatt átadott „kommunista stílusú épületeket” bontsák le. Ha az országgyűlés és a lengyelek többsége is úgy akarja, akkor az MWS a csákányozást a 237 méter magas varsói Tudomány és Kultúra Palotájával kezdené el.

Az ujazdi Krzyżtopór-kastély

Az örökségügyi minisztérium tervei szerint az egyik újjáépítendő komplexum a fekete mágia és az asztrológia iránt nagyon fogékony Krzysztof Ossoliński vajda által épített Krzyżtopór-kastély lesz. A dél-lengyelországi Ujazd falu melletti, 1644-ben átadott komplexumot történelme során többször feldúlták és kifosztották a svéd, az orosz és a német csapatok. A romos, 1,3 hektáron elnyúló erődpalota külső várfalainak hossza 700 méter, belső helyiségeinek összterülete pedig 70 ezer négyzetméter. A régészek szerint az öt óolaszbástyával rendelkező kastélynak egykor 365 ablaka, 52 szobája és 12 bálterme volt.

A varsói Szász-palota

A szakminiszter a revitalizálandó műemlékek közé sorolta a varsói Szász-palotát és az egykor hozzá csatlakozó francia parkot is. A Versailles mintájára megtervezett, II. Ágost-féle barokk stílusú palotát egyébként nem egy lengyel nemes, hanem Szkvorcov Iván orosz kereskedő építtette át 1837-ben klasszicista stílusúvá. A komplexum ekkor nyerte el legismertebb és legjobban dokumentált állapotát.

Miután északi szomszédunk 1918-ban újra független állammá vált, az épület a hadsereg központja lett, 1944-es lerombolása ezért is volt fontos a náciknak. A romok eltakarítása után csak a központi oszlopsor egy részletét hagyták meg, amely azóta az Ismeretlen Katona Sírjaként ismert. A szakemberek szerint a több mint húsz éve csak ígérgetett rekonstrukciót nehezíti, hogy a 2006-ban megtalált alagsor már nem bírná el újra az 1650 méter hosszú épület súlyát.