Kalapom-pom-pom

A Császári és Királyi Osztrák Hitelbank 1865-ben döntötte el, hogy a pesti és a budai cigarettagyárak (pl. Fuchs, s, Medecz, König, Gschwindt, Rottenbiller) állami megadóztatása miatt hatalmas méretű raktárt fog felépíttetni Józsefváros gyéren lakott területén. A Stáció (ma Baross) és a Rigó utca sarkán 1867-ben átadott négyszintes raktárépület pár év annyira felpezsdítette a környék forgalmát, hogy egyre több vállalkozó látta úgy, hogy nekik is itt kell építkezniük.

Így tett Kasch Vilmos kalaposmester is, aki négy évvel korábban vásárolta meg a dohányraktárral szemközti, Stáció utca 65. (ma Baross utca 61.) szám alatti zsúptetős házat, hogy új műhelyét itt alakíthassa ki. A Hild Károly terve szerint modernizált és kibővített földszintes ingatlan hamar népszerű lett a kézműves kalapokra áhítozó pesti férfiak körében. A firma olyan jól jövedelmezett, hogy a Pesti Kalapos Társulat elnöke 1873-ban egy teljesen új, immár egyemeletes, eklektikus stílusú lakóházát építtetett fel a helyére. Az „L” alaprajzú épületet Ruhdorfer Rudolf építész tervei szerint húzták fel.

Az 1853-ban alapított Baross utcai Kasch-féle kalapgyár mellé 1880-ban költözött be Schmidt Ede udvari és kamarai fényképészete, ahol a pesti urak rögtön megörökíthették magukat frissen vásárolt fejfedőikben. Mivel Kasch Adolf leánytestvérének, Herminának a veje 1907-ben Brunhuber Béla fotóművész lett, így az aradi illetőségű fiatalember a rokonlátogatások alatt gyakran átruccant a lakóház első emeletén működő fotóstúdióba is, ahol olyan jó kapcsolatba került az idős Schmidt Edével, hogy a fényművész 1910-ben át is adta neki patinás vállalkozásának kulcsait.

Az emeleti fényterem mellé természetesen dukált egy-egy vendégöltöző, több másolóhelyiség, sötétkamra, negatív- és pozitív-laboratóriumok, a padláson pedig egy nagy, sorszámozott lemezraktár is. Ezekben a helyiségekben 14-16 tanonc próbálta a fényképezés csínját-bínját elsajátítani. Brunhuber lakásából az egyik szoba a Baross utcára nézett, a többi a Kis stáció utca 4. szám alatti árnyas udvarra.

Az udvari fényképészet persze nemcsak a tehetősebb polgárokról, a Habsburg-család tagjairól készített fényképeket, hanem számtalan iskola végzős hallgatóiról is. Brunhuber rendszeresen publikált a Társaság, az Élet és a Magyar Úri asszonyok képes újságokba is. Az anyagi gyarapodásnak köszönhetően Brunhuber és Kasch 1924-ben építették fel emeletes tulajdonukra az újabb szintet.

Vágó István: „Ki a kádárok védőszentje?” Gálvölgyi János: „Thürmer Gyula!”

Annak ellenére, hogy a kétemeletes épület sikeresen túlélte Budapest ostromát és az 1956-os harcokat, az ingatlan bontására azért került sor, mert az 1960-as évek elején az MSZMP elkezdte pártházainak országos kiépítését, amelyeket lehetőség szerint mindig a megyeszékhelyi és kerületi Tanácsházak mellé kívántak felépíteni. Ez a központi akarat érvényesült Józsefvárosban is.

A VIII. kerületi Tanácsháza melletti saroktelekre 1969 és 1971 között létesült hatemeletes irodaházat Kelemen Ede tervei szerint építette fel az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV). A hétszintes, kissé brutalista stílust felvonultató épület technikai érdekessége, hogy a négyszáz férőhelyes előadótermét nem a földszinten, hanem az épület első és második emelete között alakították ki. Ennek a 792 négyzetméteres auditóriumnak köszönhetően lett az irodaház kelet-nyugati irányú homlokzatainak alsó faszerkezetű ablakkiosztása lépcsőzetes kialakítású.

A rendszerváltásnak is hívott politikai-gazdasági fordulat után a sóskúti mészkő burkolattal fedett irodaház több politikai szervezet ideiglenes otthona lett. Itt működött többek között a Thürmer Gyula vezette Munkáspárt és ifjúsági szervezete, a Baloldali Front-KISZ, a Surján László irányította KDNP, a Csurka István személyéhez köthető MIÉP, a Fekete Gyula-féle Magyar Néppárt és a Kapolyi László elnökölte Szociáldemokrata Párt is. Szintén itt kapott irodát a Szőcs István író alapította Szabó Dezső Emléktársaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, sőt az Ezredvég című irodalmi folyóirat szerkesztősége is.

Önzetlen elismerés

Az Orbán-kormány döntése alapján az irodaház tulajdonjogát 2014-ben kapta meg a Köves Slomó vezető rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – Magyar Zsidó Szövetség (EMIH–MZSSZ), akik csak a Munkáspárt két évvel később realizálódott kiköltözése után tudták átvenni tulajdonukat. 

Az Önzetlen Elismerés, azaz héberül Firgun házra keresztelt monolit vasbeton szerkezet átalakításának terveit először a Kőszeghy Flóra, Kőszeghy Attila, Rohonczi Donát és Homoki Zsolt alkotta iroda készítette el, ám az építészek nagyszabású elképzelései és az építőipari árak gyors növekedése miatt a terveik megvalósításáról hamar lemondott a megrendelő.

A Paksa Tamás vezette Future Plans iroda tavaly kapott megbízást, hogy gondolja újra az egykori pártház megjelenését. A Győri Johanna vezető tervező által jegyzett új terveket az építési hatóság tavaly decemberben fogadta el.

A beruházás két ütemben fog  megvalósulni. Az első szakaszban teljes egészében megújulnak majd az épület homlokzatai. Ez nemcsak a felületek letisztítását jelenti, hanem azt is, hogy kicserélik a fából készült nyílászárókat, a homlokzat éleire perforált rézburkolatot helyeznek el, illetve a földszinti betonpaneleket üvegportálokra cserélik. 

Ezzel a munkával párhuzamosan megújul a gépészet, a pince, a földszint, az előcsarnok, illetve a két emeletet átfogó, 208 férőhelyesre csökkentett színháztér is, ami mellé egy új kiállítóteret és egy díszletraktárat fognak beköltöztetni. Réczei Tamás, a Firgun Ház – Színház és Kulturális Központ szakmai vezetője elmondta, hogy a színházteremben a tervek szerint 

A második emelet magasságában négy, 80 centiméter magas, rézfalú magaságyást hoznak létre, amelyekbe az izraeli kultúrára jellemző, de a magyar viszonyok közt is megélni képes növényfajokat ültetnek. A növények felett függesztett galériákat alakítanak ki. Ez a kivitelezési ütem összesen 1563 négyzetméternyi területet érint.

A második ütemben – amely 1941 négyzetmétert érint – a további négy emelet és a belső udvar fog megújulni. A harmadik emeleten próbaterem és egy újabb rendezvényterem, a negyediken könyvtár, az ötödiken rendezvény-, ének- és zeneterem, a hatodikon pedig oktatási és kiállítótér nyílik majd ki. 

A kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzési eljárás során a három érvényes ajánlatból a hitközség a legolcsóbbat választotta ki. A Dobsza Constructive Kft. 1,35 milliárd forintért vállalta el a rekonstrukciós és felújítási munkálatok levezénylését. A nyertes cég nagy tapasztalattal rendelkezik a zsidó vallási és közösségi célokat szolgáló épületek kivitelezésében. Az építőipari vállalkozás korábban részt vett a Vörösmarty utcai zsinagóga, az újlipótvárosi Zsilip Kulturális Központ, a csengelei vágóhídhoz tartozó rabbiház és rituális fürdő, valamint a mátraballai víziszárnyas nevelde beruházásokban is.