Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEz lesz Budapest új szállodája? Eladó a Lipótvárosi Kaszinó
További Járdasziget cikkek
- A város első korszerű szállodája nem sokkal az átadást követően leégett
- Lakat került a legendás épületre, nem tudni, mi lesz a további sorsa
- Lebontják a Körszállót, Budapest egyik legikonikusabb épületét
- Ezért nem kerültek másfélszeres ember nagyságú szobrok a Stadionokhoz
- Ezért nem épül meg végül a dél-budai szuperkórház
Polgárok kaszinója
A műemlékvédelem alatt álló, neobarokk stílusú saroképület a főváros egyik legfrekventáltabb részén, az V. kerületi Zrínyi utca 5.–Nádor utca 10. szám alatt található. A rusztikus kialakítású homlokzatokkal rendelkező épületet eredetileg az 1883-ban alapított Lipótvárosi Polgári Kör nevű civil társulás építtette, amelynek első vezetője Falk Miksa író-politikus, a következő Lánczy Leó bankár volt.
A tehetős ügyvédekből, bankárokból, orvosokból és építészekből álló társulás azt szerette volna, hogy leendő
székházuk alkalmas legyen 1200 ember befogadására.
A megrendelő azt is elvárta, hogy a komplexum rendelkezzen egy nagy méretű bálteremmel és két kisebb alapterületű, egy 292 férőhelyes színház- és egy 88 fő befogadására alkalmas koncertteremmel is, amelyeket egymástól függetlenül, akár egy időben is meg lehet megközelíteni. Szintén elvárás volt, hogy a leendő palotában legyen télikert, élelmiszerbolt, trafik, étterem, kávéház, sörház és tekepálya is.
A tervezési megbízást nyilvános pályázat előzte meg, amelyen elindult többek között Baumhorn Lipót, Freund Vilmos és a Korb Flóris–Giergl Kálmán páros is. Az épület megtervezésére Freund Vilmos építészmérnök irodája kapott lehetőséget.
A Lipótvárosi Kaszinó építése 1895 és 1897 között zajlott le. A kupolában végződő épület első emeleti íves sarokerkélye két szélén atlaszok, fölöttük pedig puttók láthatók. A szobrokat Gratz Gottlieb és Vögerl Alajos szobrászok készítették. A kőművesmunkákra a Mészáros János és Gerstenberger Ágost Emil építőmesterek vezette cég kapott megbízást. A vasszerkezeti munkákat a Schlick-féle vasöntöde, a kőfaragómunkákat Seenger Béla, a márványmunkákat pedig a piravci márványbánya szakemberei végezték.
Az asztalosmunkákat, valamint az épület legszebb részének, a bálteremnek és a galériának a mahagóniból készült mennyezetét, lépcsőit és korlátjait a norvég születésű Gregersen Gudbrand mester cége faragta ki. A díszítő- és műlakatosmunkákat a régi Erzsébet híd kialakításában is aktív szerepet vállaló Árkay Sándor, a neobarokk stílusú bútorokat Kramer Samu, a terrazzókat pedig De Pol János készítette.
Az üvegkupolával lefedett táncterem rabicmennyezetét és oldalfalait Vajda Zsigmond és Márk Lajos freskói díszítik. Hasonló bevilágító készült a táncterem lépcsőháza felett.
A könyvtár angol gótizáló mennyezetet kapott. Az épületet – az ilyen méretű építményeknél szokatlan módon – kényszerszellőztetéssel látták el.
Az épület felvonóját 1897-ben szerelték be, terveit Freissler Antal vállalkozása készítette.
A neobarokk kaszinóban 1899. március 25-én Mark Twain tartott felolvasóestet a ház koncerttermében. Ugyanez év decemberében Antonin Dvorák zeneszerző itt vezényelte el a 104-es, h-moll gordonkaversenyét. 1937-ben Giacomo Puccini olasz zeneszerzőt látta vendégül a kaszinó koncertterme, de itt tartott előadásokat izgalmas expedícióiról Sven Hedin svéd és Roald Amundsen norvég világutazó is.
Az épületet 1934-ben szerelték fel a Magyar Radiátorgyár fűtőberendezéseivel. A modernizációs folyamatoknak megfelelően az épületet négy évvel később Pogány Móric műépítész tervei szerint felújították.
Kaszinóból Duna Palota
Mivel a kaszinó mindennemű tevékenységét 1945-ben betiltotta az állam, a „koalíciós” időkben a Kisgazdapárt balszárnyának kezdeményezésére a Lukács György vezette Fórum Klub kapta meg a palota kezelési jogát. Őket váltotta 1948-ban a Belügyminisztérium (BM), amely innentől kezdve kizárólagos tulajdonosa és használója lett az épületnek.
a BM leginkább kulturális célokra használta a Duna palotára átkeresztelt saroképületet. a Roth Miksa készítette színes üvegablakokat ekkor cserélték le mozgalmi stílusú ablakokra.
A Kenyérünnep című alkotást az ötvenes évek elején építették be: fájdalmas kontrasztot alkot a korabeli velencei tükrök látványával.
Szintén ekkor avatták fel az épület sarkán az Államvédelmi Hatóság székházára (ma ex-CEU) néző, A néphatalom védelmében című, másfél méteres műkő szobrot is: Szűcs István alkotása egy dobtáras gépfegyvert tartó rendőrt ábrázolt. Ezt a szocialista realista műalkotást 1989-ben távolították el, hogy a helyére 2013-ban Liszt Ferenc portréja kerülhessen, amely Gerő Katalin alkotása.
A nyolcvanas években a Duna Szimfonikus Zenekar és a Duna Művészegyüttes otthonaként lett ismert az épület. A Falk Miksáról elnevezett terem a 80-as években diszkóként, majd sörözőként üzemelt, később bútorraktárnak használták. A félemeleten lévő helyiséget egy teljes körű felújítás után 2012 augusztusában adták át a nagyközönségnek. Az épület egyik éke a szintén 2012-ben megújult bálterem. Az épület a Nádor utcai étteremmel együtt 2019. július 31-én lett a Magyar Államkincstár tulajdona, de most megválnának tőle.