A Széll Kálmán téri volt Postapalota kávézót és tetőteraszt is rejtő csipkézett tornya 2023. június 15-től várja vendégeit. A középkori várak bástyáját megidéző panorámatoronyba a kényelemszeretők üveglifttel is feljuthatnak a lépcsőzés helyett.

Halló, halló

A hegyoldali fekvésű eklektikus-szecessziós stílusú Magyar Királyi Postapalota egykori igazgatósági épülete Sándy Gyula műépítész, egyetemi tanár tervei szerint épült fel 1924 és 1926 között. A tízszintes épület technikai érdekessége, hogy csak a kitöltő falazat van téglából, a többi Zielinszky Szilárd tervezte vasbeton vázas merevítés, amely portlandcementből készült.

A lapos tetőket vörösrézzel fedték le, ami ugyan a legdrágább fedőanyagnak számított már akkor is, de tatarozást egyáltalán nem igényelt. Sándy az épület ajtajait és ablakait majdnem mindenhol egyforma méretűnek és kiképzésűnek tervezte, így a tömeggyártás során rendkívül megkönnyítette a betonozási és kőművesmunkák elvégzésére felkért Dávid János és Fia cég munkáját. Ennek a trükknek köszönhetően a kivitelezési munka „csak” 3,6 milliárd koronába került.

Mivel a megbízó az épület egész járófelületét korszerű külföldi linóleummal akarta lefedetni, a nagyjából tízezer négyzetméternyi burkolóanyagot a német Elsinger cég szállította le 2700 font értékben. Bár a Bethlen-kormány a linóleum behozatalát még engedélyezte, a radiátorok külföldi beszerzéséhez már nem járultak hozzá. Maradt tehát a jóval drágább, de hazai gyártmány. Hasonló volt a helyzet akkor is, amikor a gőzkazánokra érkezett árajánlatokat tanulmányozták. Egy német cég ajánlata volt a legolcsóbb, ám a Hauszmann Alajos elnökölte Postaházak Építési Bizottsága mégis a Magyar Radiátorgyár 724 millió koronás ajánlatát fogadta el az állandóan fenyegető munkanélküliség csökkentésére.

A 3100 négyzetméter alapterületű épület belső forgalmát a középső folyosó, öt lépcsőház, egy páternoszter és két lift könnyítette meg. A kapcsolóállomást három emeletet átfogó, egymás fölött kialakított, 15 méter széles és 33 méter hosszú teremben helyezték el, amely egy kábelaknán át kapcsolódott a városi hálózathoz. A telefonközpont tízezer budai előfizetőt tudott bekapcsolni a távbeszélő-hálózatba.

Értékek mentén

A Postapalota több kuriózummal is rendelkezett. Többek között 496 korona értékben itt alakították ki a korábban már említett páternosztert, amely az országban az első volt, illetve az 1996-ig használt első automatizált távbeszélőközpontot is. Szintén ezek a falak adtak otthont az 1930-ban alapított, Dankó József tervei alapján kialakított Bélyegmúzeumnak is, amely csak tíz évig működött ezen a helyszínen.

A palota nyolcadik emeletén hat vendégszobát alakítottak ki azoknak a vidéki postatisztviselőknek, akiket hivatalos teendőik néha a fővárosba szólítottak. Szintén ezen a szinten helyezték el a vezérigazgató szállását. Pár emelettel lejjebb volt a kétszáz négyzetméteres nagyterem, amelyet oktatási célokra is használtak. A nagy központi udvarral rendelkező épület aljában raktárakat, a teherautók részére járműszintet, egy házgondnoki és hat altiszti lakást is kialakítottak. A pinceszinten helyezték el a központi gőzfűtés kazánjait, a telefonszerelvények raktárát, a gépházat és irattárakat.

Bár a városképileg is jelentős épületet a legtöbben a magyar posta vezérigazgatóságaként ismerték, az ingatlanban működött többek között a 114. számú postahivatal, dohányüzlet, a posta bölcsődéje és óvóhelye, a Postás Fogyasztási Szövetkezet, valamint az 1955-ben megnyílt önálló Postamúzeum is. Ez a kiállítási tér 1972-ig funkcionált.

A Krisztina körútra néző színes homlokzati címert Nádler Róbert műegyetemi tanár tervei szerint üvegmozaikból készítették el. A Csaba utca és Krisztina körút sarkán 1926-ban avatták fel Bory Jenő szobrászművész puttókkal körbeölelt, hatalmas méretű földgömbjét, ahol az apró figurák nemcsak – a néprádiót jelképező – gramofont hallgattak, hanem kőből kifaragott borítékokat is válogattak. A világpostát szimbolizáló műalkotás Budapest ostroma alatt annyira megsérült, hogy lebontották.

A Magyar Posta 2008-ban költözött ki a komplexumból, ezután hosszú évekig üresen állt. Tíz évvel később, 14 milliárd forintért cserébe a Magyar Nemzeti Bankhoz került, az akkor elkezdett rekonstrukciónak köszönhetően az épület Buda Palota néven született újjá az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum székházaként. Az intézmény 2022. március 15-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A Buda Palota tavalyi megnyitása óta az épület több pontja is látogatható. Így az egykori pénztárcsarnokban kialakított kávéház, illetve a Pénzmúzeum is, ahol A pénz útja című állandó kiállítás mellett időszaki tárlatok is láthatók. A főváros legfiatalabb múzeuma a 2023. június 24-i Múzeumok Éjszakáján mutatja be „Ami minden pénzt megér” című kiállítását.