A Közbeszerzési Értesítőben 2023. június 8-án jelent meg Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervezéséről szóló újabb tervpályázati kiírás. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) titkársága által kiírt, kiemelt állami beruházásnak nyilvánított projektre olyan pályamunkákat várnak, amelyek megóvandó értékként kezelik az itt álló egykori Herczel- és Grünwald-szanatóriumokat, illetve a már felújított Walter Rózsi-villát. A jelentkezési határidő 2023. június 29.

A volt Herczel-szanatórium

A megvalósíthatósági tanulmány szerint a volt BM Központi Kórház területén eredeti formájában állítják majd vissza az egykori századfordulós épületeket. Ennek tükrében megújul a Városliget fasor 9. szám alatti, Quittner Zsigmond tervei szerint 1897-ben átadott, báró pusztapéteri dr. Herzel Manó sebészorvos, egyetemi tanár, a Szent Rókus Kórház főorvosa által építtetett kétemeletes villa. Ennek az épületnek a kivitelezője Mann József építőmester volt.

A neobarokk stílusú ingatlan keresztboltozattal fedett stukkódíszes bejárata, fogadótere és lépcsőháza elhagyatottan is nagyvonalú. A belső terek reprezentatív jellegét bronz oszlopfejezetű márványoszlopok, bábos és míves kovácsoltvas korlát, maratott üvegtáblák határozzák meg. A parkosított udvarra egy bábos és míves korláttal körbevett teraszon keresztül lehetett kilépni.

A hasüregi sebészeti esetek specialistájának tartott doktor újabb megrendelésének köszönhetően az ingatlant 1901-ben alakították át Ray Rezső tervei szerint hidegvíz-gyógyintézetté. Ekkor kapta meg a belgyógyászati, sebészeti, nőgyógyászati rendelőintézmény a Fasor Szanatórium elnevezést. 

Ezt a szabadon álló magas tetős épületet 1917-ben modernizálták Pogány Móric és Tőry Emil tervei szerint. A villa az államosítás után a Belügyminisztérium kezelésébe került. Kezdetben itt csak ÁVH-s keretlegényeket, tiszteket, 1956-tól már rendőröket is gyógyítottak. Amikor a Gorkij fasori Korvin Ottó Rendőr Kórházat átnevezték BM Központi Kórházzá, akkor ez az épülettömb lett a Központi Rendelőintézet, amelyet dr. Kardos László rendőr alezredes, kórházparancsnok javaslatára 1963-ban egy silány emeletráépítéssel csúfítottak el. Ez a hozzáépítés most eltűnik.

Érdekesség, hogy itt gyógyították Törőcsik András újpesti csatár, válogatott labdarúgó csípőízületi törését is 1979-ben.

A volt Grünwald-szanatórium

Az eredeti tervek szerint újul meg a Városligeti fasor 13. szám alatti villa is. Ezt a szabadon álló egykori egészségügyi intézményt dr. Grünwald Mór fővárosi doktor, királyi tanácsos megrendelésére építették. Az 1893-ban felavatott, manzárdtetővel megsüvegelt kétszintes épületet Schannen Ernő tervezte. A levegőből elfektetett kisszékre hasonlító alaprajzú épületben női betegeket kezeltek, a déli végében alakították ki az egykori szanatórium szintén manzárdtetővel megkoronázott étkezőjét.

Az államosítás után a Grünwald-féle magángyógyintézetet először kórtermekké alakították át, majd pedig az orvosok dolgozószobáivá. Valamikor a hatvanas évek közepén az elvtársak lebontották a monarchia korában átadott étkezőt, hogy a helyére egy méreteiben jóval nagyobb, üzemi konyhával kibővített éttermet alakíthassanak ki.

Ez utóbbi félköríves záródású ablakokkal, beépített kültéri gangokkal rendelkező háromszintes kórtermi szárnyat eredetileg szintén 1893-ban adták át, ám a fasorra néző, műemlék besorolású főépülettel szemben semmilyen építészeti értéket nem képviselt, így eltüntetése az egykori üzemi konyhával és étteremmel együtt nem fájó.

Ami a csákányok martaléka lett, és ami megmaradt

Szintén a markológépek áldozata lett 2012-ben az éttermi blokkal egybeépített, B épületként ismert korszerűtlen állapotú, rentábilisan nem átalakítható rendezvény-konferencia terem, amelyet szintén az 1960-as évek közepén adtak át. Ekkor bontották le a 13-as számmal illetett raktárt, a 8-as számú kultúrtermet, az 5-ös számú kórtermet és a 10-es számú kazánt. A szocializmusban emelt épülettömbök eltakarítása után ismét átlátható lett – egyelőre – a közel kéthektáros park.

Érdemes megemlíteni, hogy a Városligeti fasor 11. szám alatt állt a dr. Glück Ignác orvos által építtetett, L alaprajzú szanatórium is, amelyet 1887-ben avattak fel Vezelka Venanto építőmester tervei szerint. Ez a kétemeletes, eklektikus magánkórház szintén hidegvíz-gyógyintézetként kezdte meg működését, 1912-ben nevezték át Therapia Szanatóriumnak. A részvénytársaságként működtetett női vízgyógyintézet vezetője ekkor már dr. Rajnik Pál tüdőgyógyász és dr. Kovács Aladár nőgyógyász volt. Az épületet az 1940-es évek közepén bontották le. A szocializmus idején ide pavilonszerű manzárdtetős, kétszintes iroda- és portaépületet állítottak fel, amely aljában javítóműhely és gyermekrendelő is működött. 

Az MMA nem bontotta el, és fejleszteni kívánja a Damjanich utcai telekosztáshoz idomuló, a telken zártsorúan álló ötemeletes, vasbeton vázas, 6-os számú épületként is ismert C jelzésű kórteremegyüttest és a szorosan hozzápasszított hatemeletes, D betűvel is megkülönböztetett egykori műtőszárnyat. Ezekben az épületekben az MMA és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) nem feltétlenül a múzeumi tevékenységhez kapcsolódó helyiségeket, hanem egyéb hasznosítási funkciókat szeretne kialakítani (bériroda, vendégapartman, szakmai szervezetek és művészeti szervezetek elhelyezése). 

Szintén a rekonstrukció alá vont telekhez tartozik a Bajza utca 10. szám alatti, Walter Rózsi operaénekesnek és családjának emelt háromszintes villa, amelynek kulcsait 1936-ban vehette át a primadonna. A Fischer József építész és felesége, Pécsi Eszter, az első magyar szerkezettervező mérnöknő elképzelései szerint épült modern lakóház Budapest egyedülálló építészeti emléke. Ettől függetlenül a 4-es számú épület a szocializmusban először a kórház óvodája, majd gyermekrendelője lett. Ezt az épületet már felújították, tavaly májusban adták át. A Walter Rózsi-villa a magyar építészet első állandó – és jelenleg egyetlen – kiállítóhelyszíne.

A következő részben Almássy Kornél, a múzeum igazgatója elárulja, milyen épületeket szeretnének viszontlátni a területen.