A magyar art deco és modernista építészet szerelemeseinek nem kell bemutatni Bolla Zoltánt. A szerző évek óta dokumentálja az ország két világháború között emelt épületeit. A fotósként is aktív író eddig négy, laikusok által is könnyen élvezhető és értelmezhető könyvben tárta elénk ennek a stílusirányzatnak elpusztult, átalakított vagy még létező alkotásait – eddig főleg budapesti merítéssel. Bolla most a Balatont járta körül.

Pelso és Art deco

Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava már az újkor előtt is jelentős kultúrtájnak számított. A társadalmi, technikai és kulturális modernizációt elindító reformkorban indították el a tó első, új alapítású fürdővárosainak építését. 

Ekkor épültek fel azok a klasszicista és romantikus stílusú kisnemesi kúriák, mulatólakok, fürdőházak, klubok, nyaralók és favázas svájci villák, amelyek mai napig díszei a Balatonnak. Az állam, az arisztokrácia, valamint a polgárság által finanszírozott gyarapodást azonban sajnos félbeszakította az első világháború amelynek negatív hatásai mai napig érezhetőek.

Történelem és építészet

Trianon, vagyis 1920 után sajnos csak korlátozott anyagi lehetőségek között lehetett megoldani a középosztály és a tisztviselőréteg vízparti telkekhez juttatását, és szerényebb küllemű nyaralóinak megépítését. 

Főként az ő munkásságukban jelent meg a modernizmus építészeti és az art deco összművészeti mozgalma, amelyeket helybeli építészmérnökök és építőmesterek alkalmaztak a megrendelők provinciális ízléséhez.

Más építészek a táj jellegzetességeit, helyi építőanyagokat vagy építészeti hagyományokat vettek figyelembe a nyaralóépületek megtervezésekor. Ugyanakkor nagyvárosi építészeti hatások és nemzetközi irányzatok is befolyásolták a térség urbanizációját, többek között a lellei és földvári templomoknál, a csittényhegyi és szabadisóstói vasútállomások későmodern épületeinél, az áramvonalas almádi magánnyaralóknál, vagy a siófoki és világosi lapostetős üdülők feltüntetésekor.

• Hogyan hatott ezekre az épületekre a hullámzó vízfelület, a Bauhaus iskolája, a luxus-óceánjárók külleme és a népi építészet?
• Mely társadalmi rétegek építkeztek, hol és hogyan, és milyen keretek között?
• Melyek voltak a magánházak és az állami középületek ismérvei, jellegzetességei?
• Hogyan szabályozta az állam az építkezéseket, és mennyire vett részt a tájegység mint üdülőövezet fejlesztésében? 

A szerző ezekre is megpróbál válaszokat adni. A könyv korabeli tervrajzok és látványképek segítségével felvonultatja a korszak nagyvonalú balatoni építészeti koncepcióit és vízióit is. 

Szintén értéke a könyvnek, hogy Bolla több oldalt szentel a házak homlokzatain megjelent tipográfiára, amelyeken a kispénzű tulajdonosok különféle tulajdonnevekkel (pl.: Edugta-lak, Imád-lak, Incike, Marika, Edit, Margó, Mese-vár, Pöttyös, Kagyló, Csendes otthon stb.) illették a családtagként kezelt nyaralóikat.

A szerző 32 balatoni településen kutatott a modernista és art deco épületek után. Ez az első ilyen jellegű, 350 épületet több mint 700 színes és korabeli fekete-fehér fényképen bemutató feldolgozása a tájegységnek. Emellett a 384 oldalas kötet tanulmányokat is tartalmaz a nyaralási életforma és a nyaralóépítészet magyarországi kialakulásáról, áttekintve a nyugati párhuzamokat és hatásokat, továbbá betekintést nyújt a „kisebb testvér”, a Velencei-tó korabeli építészetébe is. A mívesen szerkesztett, szépen dekorált könyv fogyasztói ára csaknem 12 ezer forint.