Már hónapok óta lehetett arról hallani, hogy az Est Média több cége is állandó likviditási gondokkal küzd. A cégcsoport több tagjának fenntartási költségeit sem képes kitermelni, a Pesti Estnél, a Time Outnál és a Radiocafénál késnek a fizetések, a szerződéses partnereknek pedig csak több hónapos késéssel tudnak fizetni. Ennek ellenére az általunk megkérdezett elemzők szerint a február 28-án Econetről Est Médiára átkeresztelt cégcsoport tőzsdei papírjai nem a cégek – egyébként már hosszabb ideje – rossz teljesítménye miatt kerültek lejtmenetbe. Szerepet játszhattak az iparági pletykák, de a Sziget 51 százalékának felvásárlása hozta végül nagyon nehéz helyzetbe az Est Médiát. Túl nagy falat volt a Sziget, erején felül költött a cégcsoport.
Sok kanyar
Az Econet története elején médiavállalkozásként kezdte, nevét is az eco.hu gazdasági portálról kapta, de utána gyorsan más piacok felé fordult. 2000-ben alkalmazásszolgáltatásba kezdett, önkormányzati weblapokat fejlesztő és üzemeltető rendszer kifejlesztéséről adott ki közleményeket, majd 2003-ban a csődöt épphogy elkerülve jelentős tőkebevonás után megvásárolt és továbbfejlesztett egy internetes fizetési megoldást. Ennek részeként a Magyar Postával is együttműködtek a sárga csekkeket kiváltó rendszer kiépítésében. Áttörés ebből sem lett. Időközben beharangozták egy grid computing cég felvásárlását, de néhány hónap múlva ezen is túladtak. 2004-ben jött az újabb hirtelen irányváltás: felvásárolták az Externetet.
Az Externet tőzsdére vitele még 2007-ben is tervben volt, de az Econet végül visszatért a médiához, amikor megvette a csődközeli állapotba került Est lapcsaládot, majd a Radiócafét is. (Az Externettől végül 2009-ben váltak meg.) Még 2007 októberében bejelentették azt is, hogy bevásárolják magukat a Szigetbe. Bár a Sziget fesztivál mellett a Voltban és a Balaton Soundban is tulajdonrésszel rendelkező cég nem illett a médiaportfólióba, a felvásárlás mégsem volt meglepő, hiszen a Sziget menedzsmentje az Est felvásárlásában is segített, és operatív szerepet is vállalt az Econet médiacéggé alakításában.
A sűrű üzleti modellváltás, és a hitelből, illetve állandó részvénykibocsátásból fedezett felvásárlások oka az lehetett, hogy az Econet cégei nem tudtak kialakítani fenntartható, nyereséges működést. Az újabb és újabb irányváltások és akvizíciók mindig életben tartották a kis tulajdonosok reményeit és a tőzsdei érdeklődést az Econet papírjai iránt.
Az Econet médiabirodalma akkor ért fel a csúcsra, amikor 2009. október 28-án kihirdették, a csoporthoz tartozó projekcég nyerte meg a Sláger Rádió frekvenciáját. A két országos rádiót leváltó döntésről Majtényi László akkori ORTT-elnökön át Bajnai Gordon miniszterelnökig sokan nyilatkozták, hogy politikai alku eredménye.
Az Est Média érdekeltségei közé tartozott a Pesti Est kiadványokat gondozó Est-lapcsaládon kívül a Radiocafé, az országos Neo FM, a Time Out, a Magyar Vendor (e cégnév alatt tucatnyi kisebb vállalkozás működik, ide tartozik a Freeblog vagy a Facebook magyarországi felületeit értékesítő sales house). Az Econet papírjai az elmúlt hetekben kezdtek mélyrepülésbe, a március eleji 86 forintról április 15-ére 47 forintra estek, majd 30 forint körül is jártak, jelenleg április 28-án pedig 41 forinton állnak. A pánikot fokozta, hogy bejelentették: az Est Média eladja még meglévő 25 százalékos tulajdonrészét a Neo FM-ben, pedig az országos rádiófrekvencia megnyerésekor még teljesen az Est Media Group és ezen keresztül az Econet tulajdonában volt a rádió, sőt, a frekvencia megszerzését a cég jövője szempontjából meghatározó eredményként, jövedelmező új lehetőségként mutatta be a menedzsment.
Részvények kölcsön
Elemzők szerint a cégcsoport problémái mellett a hirtelen árzuhanás legfontosabb oka: kényszerlikvidálták az Est Média Nyrt. elnökének részvényeit. Balázs Csaba az Est Médiára átkeresztelt Econetben két cégen, a Cannongate Investments Kft.-n és a Stirling Investment Kft.-n keresztül birtokolta a tőzsdei cég meghatározó tulajdonhányadát. Ez tavaly a papírok több mint 20 százalékát jelentette. Ma már a Cannongate-nek 5 százaléknyi tulajdonrésze sincs az Est Médiában, a Stirling pedig minden papírjától kénytelen volt megválni.
A kényszerlikvidálással egyébként a cégek megszegték a tőzsdei szabályokat is, mivel a negyedéves gyorsjelentés közzététele előtti időszakban bennfentes személy, azaz a cég menedzsmentjében részt vevő vagy meghatározó tulajdonrésszel rendelkező részvényes nem üzletelhet. Balázs Csabának azonban – ahogy a Napi Gazdaságnak elmondta – nem volt más választása.
Hogy megértsük, pontosan mit is jelent ez, meg kell nézni, hogy a papírok értékesítésében részt vállaló MKB Bank Zrt. milyen szerepet játszott a cég pénzügyeiben. A kereskedelmi bank nyílt végű opciós ügyletekben nyújtott segítséget az Econetnek. Nagyon leegyszerűsítve: hitelt adott a cégnek, fedezetként pedig a részvényeket vonták be. Az Est Média részvényeinek árfolyama az elmúlt hetekben azonban olyan mélyre süllyedt, hogy a papírok értéke már nem fedezte a hitelállományt, a bank tehát mentette a menthetőt: a hitelszerződésben foglaltak alapján automatikusan piacra dobta a részvényeket (kényszerlikvidált).
Az Econet már 2007 óta ilyen részvényügyletekkel fedezi a legtöbb cég felvásárlását, az MKB-n kívül több más bankkal is kapcsolatban állt, de az utóbbi időkben már a cégcsoport működési költségeinek egy részét is ilyen módszerekkel kellett előteremteni. Novemberben a Szigetben meglévő tulajdonrész megemeléséhez vett fel rövid lejáratú kölcsönt az Econet, mindez újabb részvénykibocsátással járt. Sok szakértő szerint végül ez vezetett a befektetői bizalom megrendüléséhez, amit jól jelez, hogy a tranzakció lezárulásakor alig mozdult meg az árfolyam, pedig a nagy tulajdonosok azt várták, a stabilan nyereséges Sziget feletti irányítás megszerzése után száguldani fognak a papírok.
Ráadásul úgy tudjuk, az Econet az utóbbi évek felvásárlásainak jelentős részében részvényekkel fizetett, majd ezeket a részvényeket is gyakran kölcsönkérték, hogy újabb opciós ügyletekhez használhassák fel. Ebben a konstrukcióban a tőzsdei cég a felvásárolt cég értékével növelte saját értékét a könyvekben, így újabb részvényeket bocsáthatott ki. Gyakran ezekkel az újonnan kiadott részvényekkel fizették ki a felvásárolt cég régi tulajdonosait. Az Econet tehát többnyire készpénz kifizetése nélkül (vagy minimális kifizetéssel) jutott új cégekhez. A cégcsoporthoz közel álló befektetők szerint a mostani kényszerlikvidálás érintette ezeket a kölcsönzött részvényeket is, így néhány felvásárolt cég régi tulajdonosa is futhat a pénze (a részvényei) után.
Ki az Est ura?
Kedd délután egy ideig emelkedett az Est Média részvényeinek árfolyama, miután a kereskedés hétfői felfüggesztése után kiszélesítették a sávot (ez azt jelenti, hogy a kereskedés megindítása után az árfolyam további esése ellenére sem állítják le újból a részvények eladását és vételét), amire a Portfólió tőzsdei szakportál szerint azért volt szükség, hogy a nagy tulajdonosok meg tudjanak válni részvényeiktől.
Annyi biztos, hogy múlt csütörtökön már – a Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint – egyetlen öt százalék feletti tulajdonrésszel rendelkező részvényese sem volt az Est Médiának, megvált papírjai jelentős részétől Balázs Csaba cégein és az MKB Bankon kívül Nobilis Kristóf és Héjja Róbert is. Az utóbbiak vállalkozásaikon (a Donadöme Kft.-n és a Héjja Befektetési és Vagyonkezelő Kft.-n) keresztül tavaly novemberben azért szálltak be az akkor még Econetnek nevezett cégbe, hogy a csoport 26-ról 51 százalékra növelhesse tulajdonrészét a Szigetben. Nobilis és Héjja 1,2 milliárd forintnyi készpénzért vett Econet-részvényeket, most ezek jelentős részétől megszabadultak. A Portfolió szerint a részvények többsége jelenleg kisbefektetők kezében van, akik arra várnak, hogy egy új nagy befektető bevásárolja magát, és elkezdje a csoport átalakítását.
Kérdés azonban, lesz-e olyan vállalkozó, aki megpróbálja nyereségessé tenni az Est Médiát, és hogy ezt a folyamatot a most már jelentéktelen tulajdonrésszel rendelkező Balázs Csaba vezetésével képzeli-e el? Egy kisbefektető április 29-re hívott össze közgyűlést, de az Index információi szerint ezen nem szerepel napirendi pontként a menedzsment leváltása, Balázs Csaba pedig már a reorganizációra készül: bejelentette, pár héten belül elkészülnek a tervek az Est Média átalakítására.
Balról át
Sokáig az egyik lehetséges befektetőként tartották számon a baloldali kötődésű Geomédiát és Székely Gábor FM1 Friends Kft. elnevezésű cégét. (A cég neve beszédes, hiszen a Neo FM-et az FM1 Kft. működteti.) A Geomédia és az FM1 Friends eddig is szorosan együttműködött, így felmerült, hogy együtt kötik szorosabbra a kapcsolatot nem csak a Neo FM-mel, hanem az Est Média más médiatermékeivel is. Nyár végén az Est Média Group bejelentette, közös sales house-t hoz létre a Geomédiával, így egy céghez kerülne a Neo FM a Radiocafé, az Est lapcsalád, a Szabad Föld és a Vasárnapi Hírek reklámhelyeinek értékesítése, sőt felmerült, hogy a sales house-hoz csatlakozna a Népszava és a Stop.hu is. A kiadott sajtóközlemény ellenére a sales house nem alakult meg, az Index információi szerint azért, mert a baloldali üzleti körök végül nem tudtak megegyezni az Econet tulajdonosaival.
A médiatörvény előírásainak megfelelve az Econet először a Radiocafét adta el egy újonnan létrehozott, KV Barát elnevezésű kft.-nek (a médiatörvény értelmében nem lehet meghatározó tulajdonrésze országos és helyi rádióban is ugyanannak a cégnek), majd tavaly augusztusban Székely Gábor cége 75 százalékos, meghatározó tulajdonrészt szerzett a Neo FM-ben. Ezzel tulajdonképpen a Radiocafé többségi tulajdonának eladására nem is lett volna szükség. Mindez arra utal, hogy időközben eltávolodott egymástól a két addig együttműködő üzleti kör.
Az FM1 Friends és az Est Média április 15-én végleg szakítottak, Székely Gábor cége nem csak a Neo FM maradék 25 százalékát vette meg, de a Neo FM és az Est Média között megszűnt minden egyéb szerződéses kapcsolat is. Az Est ezentúl nem értékesíti az országos rádió reklámidejét sem. A szakítás egyébként nagyon fájhat az Est Médiának, hiszen mindössze 120 millió forintot kapott a tulajdonrészért, éves árbevétele azonban várhatóan 1,5 milliárd forinttal csökken majd.
Mi mennyit ér?
Április 29-én eldőlhet, hogy mi lesz az Est Média sorsa, mit is jelent valójában a reorganizáció. Ez legfőképpen azon múlik, hogy Balázs Csabánál marad-e az irányítás. Iparági híresztelések szerint többek között felmerült a Radiocafé értékesítése is, illetve a Magyar Vendor tulajdonában lévő cégek bezárása. (Az első ilyen lépés egyébként már a részvények zuhanása előtt megtörtént, az alacsony és folyamatosan eső forgalomra hivatkozva bezárt a Songo online zene áruház, amely a Magyar Vendorhoz tartozott.)
Ugyan a Radiocafénak és az Est lapcsaládnak is viszonylag jó piaci pozíciói vannak, az Est-kiadványok, illetve az Est Média által a Sanomával közösen kiadott Exit olvasottsága például nőtt tavaly, mégis jelentős pénzügyi gondokkal küzdenek a cégek, többek között a médiaipar válsága miatt, illetve azért, mert évek óta nem tudták racionalizálni a működésüket.
Az Est Média legértékesebb eleme minden bizonnyal a Szigetben tulajdonolt 51 százalék, amely azonban a felvásárlás ütemtervét tartalmazó szerződés értelmében 46 százalékra esik vissza, ha június végéig az Est Média nem fizet ki további 650 millió forintot. A novemberi vásárláshoz is 300 millió forintnyi rövid lejáratú kölcsönt vettek fel, ennek futamidejét most a reorganizáció során meghosszabbították. Már az Est Média sem igazán hisz abban, hogy sikerül megőriznie a Szigetben meglévő tulajdonrészét, kiadott közleménye ugyanis úgy fogalmaz, „az akvizícióra irányuló tranzakció további folytatása korlátokba ütközik majd”.
A Sziget 46 százaléka azonban korántsem ér annyit, mint az irányítást biztosító 51 százalék, ezért nem elképzelhetetlen, hogy a reorganizáció során a Szigettől, de legalábbis a tulajdonrész jelentős hányadától is megválik végül az Est Média.
„Az Econet körüli problémák és a reorganizáció sem lesz hatással a Szigetre és a cég által rendezett többi fesztiválra, hiszen a Sziget gazdálkodása független, nem szorul a tulajdonos pénzügyi vagy egyéb segítségére" – nyilatkozta a helyzetről Gerendai Károly, a Sziget egyik tulajdonosa és főszervezője, aki szerint azonban az sem zárható ki, hogy a 46 százalékra csökkenő tulajdonrésztől egy idő után megválik az Est Média. Gerendai ennek ellenére nem fél a jövőtől, bízik abban, hogy a cég akár egy új befektetővel is képes lesz együttműködni.