Az ingyenes MTI-vel akart versenyezni a Független Hírügynökség, amit Braun Róbert nem csak azért vett meg, hogy ellensúlyozza a kormányzat központosító törekvéseit. A hírügynökség megszűnik, de nemcsak azért, mert a jobboldali média bojkottálta, hanem mert a legértékesebb részeit nem adták el Braunéknak.
A Független Hírügynökség közleményben jelentette be, hogy június 16-án megszűnik, mivel nincs valós megrendelői érdeklődés a hírügynökség fizetős szolgáltatásai iránt, főleg, miután ingyenessé vált az állami pénzből működtetett MTI. A céget felszámolják, ennek keretében többek között megpróbálják értékesíteni a hírügynökség 2004 óta gyarapodó archívumát. Információink szerint a hírügynökség tulajdonosai az utóbbi hetekben intenzív tárgyalásokat folytattak a legnagyobb médiacégekkel arról, hogy vásároljanak tulajdonrészt a Független Hírügynökségben, és ezzel a szakmai és gazdasági ellenőrzés jogát is megszerezzék. Úgy tudjuk, hogy az ajánlattal megkeresték többek között a Ringier-t, a Sanomát, az Indexet és az Origót is.
„A Független Hírügynökség által az elmúlt napokban kezdeményezett, és több médiavállalat által támogatásáról biztosított, a független hírszolgáltatás megőrzését célzó együttműködési folyamat sikertelenül zárult. A megbeszéléseken részt vevő médiavállalatok úgy döntöttek, a közös és önálló, független hírszolgáltatás fedezésének költségeit, együttműködésre épülő modell kidolgozását nem vállalják” – ismeri el a médiacégekkel folytatott tárgyalások sikertelenségét közleményében a hírügynökséget tulajdonló Braun & Partners.
Az Iglódi Csaba és Braun Róbert tulajdonában lévő cég január 11-én jelentette be, hogy megvásárolta a 2004-ben az RTL Klub volt munkatársai által létrehozott, és éveken át a csatorna által anyagilag is támogatott Független Hírügynökséget. (Jogilag nem a céget vették meg Braunék, csak átvették annak szerződéseit, archívumát és munkatársait a márkanév mellett, a régi – Vidéki Video Kft.-re átnevezett – cégben maradtak a vidéki televíziós stábok).
Braun, az SZDSZ kabinetfőnöke volt, államtitkár volt a Medgyessy-kormányban, a Bajnai-kormány alatt kinevezték a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs főtanácsadójának, így mindenki azt várta, hogy a Független Hírügynökség az erős kormányzati befolyás alatt álló Magyar Távirati iroda ellenpólusa lesz. Ezt a teóriát erősítette maga Braun is, aki a hírügynökség megvásárlását úgy kommentálta a Facebookon, hogy „nem csupán a jelenlegi kormány központosító és korlátozó szándékai miatt” szálltak be a cégbe.
A Független Hírügynökségnél már az eladás előtt is az volt a kérdés, hogy fent tud-e maradni, ha a Fidesz valóra váltja a terveit, és az MTI tényleg ingyen adja minden szerkesztőségnek a híreit. A felvásárlás után viszont mindennek erős politikai felhangja is lett. Az ingyen-MTI-hírekkel a kormányzat erősen befolyásolni tudja, hogy milyen hírek jutnak el a szerkesztőségekhez, a Független Hírügynökség új tulajdonosai szerint éppen az lehetett volna legnagyobb vonzerejük a médiacégek szemében, hogy azokat a témákat is feldolgozták volna, amiket véleményük szerint az MTI nem, vagy csak nem elég hangsúlyosan.
A felvásárlás bejelentése után egy hónappal azonban elkészült a lex Fühünek keresztelt törvény, amely az alkotmányban rögzített tájékozódáshoz fűződő jogra hivatkozva kivette az állami hírügynökséget a szokásos piaci szabályok alól. A javaslat szerint a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítása után nem minősülne erőfölénnyel való visszaélésnek, hogy az MTI ingyen adja híreit, vagyis állami pénzből próbál meg uralni egy olyan piacot, ahol lennének magánvállalkozások is.
Braun Róbert ekkor felvetette, hogy az Európai Parlamenthez fordulnak a törvénymódosítás miatt, mert szerintük a döntés ellentétes az uniós versenyjoggal: a szabályozás szerint az állam a piacon csak a piaci magánbefektető elvének megfelelő magatartással lehet jelen. Egy ilyen uniós vizsgálat azonban több éven át is elhúzódhat, és úgy tűnik, hogy ezt a Független Hírügynökség már nem tudta kivárni.
Az új tulajdonos ugyan hírügynökséget vett, de a Reutershez hasonló multimédiás tartalomgyárrá akarta fejleszteni a Független Hírügynökséget. Braun szerint a klasszikus hírügynökségi tudósítások mellett arra is egyre nagyobb lesz a kereslet, hogy egy külső partner témákat találjon és dolgozzon fel a médiacégeknek. Sőt azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy egy-egy kevésbé nyereséges tematikát vagy rovatot külső partnerekhez szervezzenek ki a jövőben a kiadók, így a tervek szerint a Független Hírügynökség egész rovatok munkáját át tudta volna venni költséghatékonyan, ha erre lett volna szükség. Emellett a hírügynökség új tulajdonosai abban bíztak, hogy az MTI ingyenessége még jól is jöhet nekik: a nagyobb kiadók az így megspórolt pénz egy részét olyan szolgáltatásokra költhetik, amelyeket nem érhet el ingyen minden piaci szereplő.
A médiapiac válsága miatt azonban egyetlen kiadó sem akart jelentős összegeket áldozni egy független hírügynökségre, és főleg nem akartak beszállni egy ilyen bizonytalan vállalkozásba. Braun Róbert pedig már februárban is azt nyilatkozta, hogy újabb befektetőre van szüksége, cége egymagában nem képes fenntartani a hírügynökséget, főleg, hogy a naponta 150–200 hírt kiadó szerkesztőség fenntartási költségeinek mindössze tizenöt százalékát fedezték a bevételek, és havonta majdnem tízmillió veszteséget termelt a tulajdonosoknak.
A Független Hírügynökség bukásának okai között van az is, hogy a bevételek jelentősen zuhantak februárban, mivel amikor Braunék megvették a céget, a jobboldalhoz köthető médiák rögtön szerződést bontott a hírügynökséggel. De nemcsak a jobboldali sajtó elfordulása miatt tud csak jelentős veszteséggel működni a cég az eladás óta. A Braun & Partners már csak a veszteségesen működő egységeket vette át, a nyereséget termelő és az egész céget eltartó vidéki tévés tudósítói hálózatot átengedte az RTL Klubnak.
A Braun & Partnerst a Független Hírügynökség bukása azért nem rázta meg: a cég május 24-én avatta fel új székházát a Bankárképző volt épületében.