Márciusban indul a köztévé napi szappanoperája, ami a Barátok közttel ellentétben gyakran kimerészkedik a szabadba, ráadásul a valóságot keveri a fikcióval. Egy bulvárlap életét mutatja be a Marslakók, ami kétmilliárdból készül három éven át, szinte nézettségi elvárások nélkül.
Márciusban indul a közszolgálati televízió új, naponta jelentkező szappanoperája, amely a Barátok köztnek és a Jóban-rosszbannak állít konkurenciát, de közben nem a régi bevált stílusjegyeket utánozza, hanem új műfajt akar teremteni.
A Marslakók című sorozat egy bulvárlap, a Marslakok.hu szerkesztőségében játszódik, ezért talán nem is meglepő, hogy a szappanopera főszereplőjét, Zamárdi Eszter újságírót Mazányi Eszter alakítja, aki az Indexhez közeli Velvetnél dolgozott hasonló munkakörben éveken át. Rajta kívül egy napi szappanoperához képest meglepően kevés főszereplője van a Marslakóknak, a főszerkesztőn, egy újságírón, és egy fotóson kívül még egy a szerkesztőségben dolgozó jogász és egy hackernek titulált rendszergazda életét követi nyomon a sorozat.
Ahogy azt már korábban megírtuk, a Marslakók producere, Jáksó László azzal akarja megújítani a napi sorozat műfaját, hogy az aktuális eseményeket keveri a fikcióval, vagyis a történet szereplői néha valódi celebekkel és közéleti személyiségekkel készítenek interjúkat, és feltűnnek valódi sajtótájékoztatókon is. A valóság és a képzelet összemosását jól jellemzi, hogy a főszereplők a sorozatban mind saját keresztnevükön játszanak.
A Marslakók hétfői sajtótájékoztatóján Jáksó László azt mondta, hogy körülbelül a napi műsoridő tíz százalékát, azaz két-három percet tesznek majd ki azok a jelenetek, amelyeket aznap forgat le az aktuális témákkal foglalkozó stáb.
Zamárdi Eszter (Mazányi Eszter): Dögös, öntörvényű újságírónő. Igazi vezető.
Bálint Titánia (Valentin Titánia): Kedves, odaadó lány, de szakmájában határozott, elsőrangú ügyvéd.
Óbester Antos (Gémes Antos): Sármos, nőcsábász fotós.
Kígyós András (Schlanger András): Kemény főnök, ért a szakmájához, de ahhoz nem, hogy szeressék is.
Geiger Ottó (Horváth Lajos Ottó): Idősődő, alkoholista újságíró.
Gergő, a hacker (Boronyák Gergő): Ért a számítástechnikához. Nincs csaja.
„Mivel a cselekményszál már hónapokkal előre meg van írva, az aznap leforgatott jelenetekben a valóság csak díszletként funkcionál majd” – mondta Jáksó, aki szerint egyes, már leforgatott jeleneteket vesznek fel majd az adás napján újra az éppen aktuális helyszíneken. Vagyis egy párbeszédet felvesznek a szereplők között egy díszletkávézóban, majd az adás napján egy sajtóeseményen is. Így ha a stáb aznap nem tudná befejezni a munkát, és nem készülne el az anyag, akkor sem maradhatna el a sorozat, hiszen minden párbeszéd és cselekményszál már le van forgatva.
Emellett aktuális, közéleti témákat is feldolgoz majd a sorozat, például a Marslakok.hu újságírói az első adásokban az uzsorával és annak társadalmi, gazdasági hátterével foglalkoznak majd, de igazi tényfeltárásra nem kell számítani: ez a cselekményszál is csak háttér lesz a szappanoperákban már megszokott intrikákhoz és szerelmekhez.
A sorozatban a nemzetközi tévés piacon jelenleg futó napi szappanoperákhoz képest meglepően sok lesz majd a külső felvétel: míg például a Barátok közben mindössze a jelenetek tíz százalékát forgatják az előre megépített díszleteken kívül, addig a Marslakókban ez az arány eléri majd a negyven százalékot is. Ráadásul a sorozat márciusi premierjét követő hetekben ennél is több, akcióval felpörgetett külső helyszínen felvett jelenettel töltik meg a 25 perces adásidőt: az első részekben kigyullad egy ház, felborul egy autó, és több jelenetet helikopterről forgatott légi felvételekkel dobnak majd fel.
Az átlagos szappanoperákhoz képest gazdag látványvilág ellenére az első információk szerint nem lesz túl drága a Marslakók: két év alatt kétmilliárd forintot fizet az MTVA a gyártó cégnek, a Marslakók Kft-nek.
Jáksó László szerint a cím főhajtás Teller Ede és magyar tudóstársai előtt, akiket az amerikai atomprogram központjában, Los Alamosban különcségük és zsenialitásuk okán így neveztek. Ez egyébként a fiktív bulvárlap neve is. Vélhetően azonban csak azért ez lett a műsor címe, mert ezen a néven adták be a még nagyon vázlatos szinopszist az MTV-nek 2009-ben.
Ahogy Jáksó László több interjúban is elmondta, a sorozat 80-90 embernek adna munkát, ennél valamivel többen, 100-120-an csinálják a Barátok köztöt és a Jóban-rosszbant. A két évre szóló, kétmilliárdos költségvetés ráadásul információink szerint jelentősen alulmarad a napi gyártású magyar sorozatok költségvetésével szemben.
Egy napi szappanopera beindítása körülbelül egymilliárd forintos fejlesztést jelent, ennyiért lehet stúdiót bérelni, díszletet felhúzni, arculatot kialakítani, és persze a stábot felállítani. Ezután évi 600-800 millió forintba kerül a sorozat gyártása, feltéve, hogy csak évi kilenc hónapnyi epizóddal számolunk, és a kevésbé nézett nyári hónapokban lekerül a műsor a csatorna kínálatából.
Az Átlátszó.hu tényfeltáró portál tavaly szeptember elején közérdekű adatigénylés keretében kérte az MTVA-t, hogy hozza nyilvánosságra a Marslakók készítésére vonatkozó szerződéseket, de az MTVA szeptember 15-ei levelében jelezte, hogy a szerződés több fontos pontját nem tárhatják a nyilvánosság elé, mivel véleményük szerint „a partner részesedésére vonatkozó adatok, valamint a licensz, a treatment, a részletes költségvetés, a gyártási kapacitások, a finanszírozási terv, a stáblista és a műszaki paraméterek nyilvánosságra hozásával sérülnének a vállalkozó szellemi tulajdonhoz fűződő jogai és üzleti érdekei, amelyek ebben az esetben erősebb súllyal esnek latba mint az MTVA közérdekű adatokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettsége”. Ennek ellenére az Átlátszó.hunak február elején ismeretlenek elküldték a teljes szerződést, és a MagyarLeaks szivárogtató oldalra fel is került a teljes dokumentáció. Ebből az derül ki, hogy az egyszeri költségeket is figyelembe véve az első három év költségvetése havi bruttó 245 417 625 forint. A korábban közöltekhez képest nagy különbséget az okozza, hogy az MTVA koprodukciós partnerként jelentős, nem anyagi támogatást nyújt a produkciónak, így a fodrászt, a sminkest, a kellékest és kameramanokat is a közmédia biztosítja a produkciónak, de eszközökkel, például kamerákkal is támogatják a Marslakók forgatását.
A dokumentum szerint egyébként a producer havi egymillió forintos honoráriumot kap a Marslakókért, míg például a főszereplőket epizódonként 30 ezer forint illeti meg, ami átlagosan, havi 22 adással számolva havi 660 ezer forintot jelent.
Jáksó László már négy éve tervezi a sorozatot, ő jegyezte azokat a szinopszisokat, amelyeket először fogadott el az MTV. Azt, hogy ő is gyártja majd, 2011 augusztusa óta lehet biztosan tudna. Ekkor vette meg azt a Brand Lab Kft.-t Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó testvérétől, amely az előző kormány alatt is tárgyalt egy Marslakók című napi szappanopera gyártásáról az MTV-vel. A Magyar Televízió kuratóriuma egyébként 2009. május 13-ai ülésén engedélyezte a szerződéskötést a tévének, csak akkor pénz nem maradt a kasszában, a műsor előkészítésének megkezdésére sem. Többek közt azért, mert Bajnai Gordon miniszterelnök 12 milliárd forinttal csökkentette az MTV 2010-es költségvetését, mondván, az intézmény pazarlóan bánik a közpénzekkel.
Jáksó László ugyan rendező szakon végzett, de nem rendelkezik jelentős tapasztalattal sem tévés produkciók, sem filmek gyártásában. Azt ő sem vitatja, hogy Orbán Viktor főtanácsadójának testvérével kezdett el a tévés projekten dolgozni, de a Heti Válasznak adott interjújában egyértelműen tagadta, hogy politikai kapcsolatai miatt kapta volna a megbízást. Annyi biztos, Jáksó két évig járt az egykori bulvárújságíróval, Kaminsky Fannival, Habony későbbi feleségével, aki jelenleg is szerkeszti Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalát.
Habony azóta elvált Kaminskytől, de a Magyar Narancs cikke szerint egyre nagyobb befolyása van a kormány döntéseire. A lap értesülései szerint részt vesz a Fidesz elnökségi ülésein. Jáksó egyetlen interjúban sem tagadja, hogy jóban van Habonnyal, sőt megemlékezik a főtanácsadó isteni főzőtudományáról. De szerinte ennek semmi köze sincs az elnyert megbízáshoz, amire azóta egyébként új projektcéget is szervezett Marslakók Kft. néven. Ez a cég kötött szerződést az MTVA-val.
Mindezért cserébe nem sokat vár az MTVA a Marslakóktól, hivatalos álláspontja szerint ugyanis több év kell, amíg egy napi szappanopera nézettsége felépül, amíg megismerik és megszeretik a nézők a sorozatot és a szereplőket. Az első évaddal szemben ezért nincs semmi elvárás, a második évadnak hoznia kell az MTV főadójának főműsoridejei átlagnézettségét, a harmadik évadnak pedig tíz százalékkal meg is kell már haladnia azt. Ez annyit jelent, hogy ha az M1-re este fél hét és tíz között az éppen tévét néző lakosság tíz százaléka kapcsol, akkor ezen belül a Marslakóknak a harmadik évadra legalább 11 százalékos nézettséget kell összehoznia.
Mindez azonban nem lesz könnyű feladat, hiszen a Marslakók a tervek szerint az esti fél nyolcas Híradó után, nyolc körül kerül majd adásba. Jelenleg negyed kilenckor kezdődik a Barátok közt, és valamivel később a Jóban-rosszban, vagyis a huszonöt perces műsoridő jelentős részében két bejáratott magyar szappanoperával kell versenyeznie a sorozatnak, ráadásul ha tényleg rákapnak a nézők a Marslakókra, akkor a Tv2 és az RTL Klub bármikor átalakíthatja a műsorrendjét úgy, hogy fájdalmas választásra kényszerítse a szappanopera-rajongókat.
Azért sincs könnyű helyzetben a Marslakók, mert egy eddig nem létező, új műfajt akar teremteni. Napi 25 perces drámai sorozat például nem nagyon létezik a nemzetközi tévés piacon sem, általában a szituációs poénokra épülő sitcomok ilyen rövidek, a drámasorozatok 40-55 percesek, és a napi szappanoperák is több mint fél órán át igyekeznek lekötni a tévénézőket.
Kérdés emellett, hogy az aktuális témák valósága hogyan fér össze a szappanopera fikciójával, hiszen a szappanopera nagyfogyasztói éppen hogy a mindennapi valóság elől menekülnek a sorozatok fordulatos ármánykodásába, de az újságírás, mint tematika sem túl gyakori a jelenlegi tévés piacon. Szerkesztőségekben játszódó sorozatokkal ugyan próbálkoztak Amerikában és Nagy-Britanniában is, ilyen volt például a Dirt: a Hetilap címen futó széria a Jóbarátokból ismert Courtney Cox főszereplésével, vagy éppen az Ugly Betty amerikai remake-je, ami egy divatmagazin kulisszái közt játszódott. Ezek a sorozatok azonban pár évad után általában kimúltak, míg a legsikeresebb, akár több mint egy évtizedig műsoron maradó szériák leginkább orvosi, tárgyalótermi vagy rendőrségi tematikákat dolgoznak fel. A napi szappanoperák pedig a legtöbbször nem korlátozzák magukat egyáltalán ilyen tematikákhoz, és a Barátok közthöz hasonlóan egy család vagy egy környék életét mutatják be.