A kormány KDNP-s javaslatra bevezetett vasárnapi zárvatartási ediktuma a nyilvánvaló hatások (alkalmazottak elbocsátása, kieső bevételek, boltbezárások) mellett befolyással lesz például a dohányosok életére is, hiszen a nemzeti dohányboltok sem nagyon működhetnek majd, és a nyomtatott sajtót is befolyásolhatja. Hol veszi meg majd a legendásan futballrajongó miniszterelnök kedvenc vasárnapi Nemzeti Sportját?
A nyomtatott sajtó mélyrepülése, a példányszámok állandó csökkenése nem mai probléma, a lappiac beszakadása már az internetes sajtó térnyerése előtt tapasztalható volt bizonyos mértékben, de míg 2008-ban még például naponta 120 000 példány fogyott a Népszabadságból, 2012 első negyedévére ez 60 000 alá esett vissza. A Matesz (Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség) adatai szerint 2014 negyedik negyedévében pedig már csak 44 000 példány fogyott belőle átlagosan.
Mindez a hétköznapokra és szombatra vonatkozik, hiszen a lap vasárnap nem jelenik meg. Ez a tendencia a napilapok nagy részére jellemző egyébként (szóval nem csak arról van szó, hogy a baloldali olvasóknak elegük lett a lapból): a Blikk a 2008-as 240 000-es példányszámról szakadt be 132 000-re.
A vasárnapi lapszámok más helyzetből indultak, hiszen eleve nem sok van belőlük (Vasárnapi Hírek, Vasárnapi Blikk, Vasárnapi Bors és Nemzeti Sport), de a példányszámok változása őket is éppúgy érintette. A táblázathoz egy adalék: 2010 utolsó negyedévében a Vasárnapi Blikk és a Vasárnapi Hírek a tíz legolvasottabb nyomtatott sajtótermék között szerepelt itthon.
| Lap | Vasárnapi Hírek | Vasárnapi Blikk | Vasárnapi Bors | Nemzeti Sport |
| 2008 III. negyedév | 45 000 | 195 000 | 75 000 | 65 000 (becsült) |
| 2014 IV. negyedév | 21 000 | 106 000 | 55 000 | 60 000 |
A vasárnapi lap egy külön intézmény a briteknél, a komoly lapok közül a The Times hétköznap átlagosan 394 448 példányban fogy el, míg a Sunday Times 839 077-ben és a Sunday Telegraph 418 670-es példányszáma is magas, legalábbis első blikkre, mert a Daily Mailből vasárnap 1 459 671 példányt vesznek meg, a The Sunból 1 501 527-et, a Sunday Mirrorból pedig 856 579-et. Mindez persze egy, a magyarnál lényegesen nagyobb piacon, ahol 64 millió potenciális vásárló van, azaz kb. hatszor annyi, mint nálunk. A hazai vasárnapi lapok példányszáma viszont nálunk arányaiban is jóval alacsonyabb, mint a briteknél.
A nyolcvanas évekig, pontosabban egy kádári döntésig a napilapok vasárnap is megjelentek, és hétfő volt a pihenőnap (erről Nádori Péter, a Lapcom vezérigazgató-helyettese írt egy remek publicisztikát itt), de a magyar lappiacon így sem alakult ki az a klasszikus vasárnapi újságolvasói kultúra, mint a briteknél vagy amerikaiknál, ahol egy vasárnapi lap hatszor olyan vastag, mint egy hétköznapi kiadás, kismillió melléklettel jelenik meg, és egy félnapos program elolvasni a lényeget belőle, már ha be bírja cipelni az az ember az ajtóból hajnalban, mert van vagy fél kiló. A hazai lapterjesztői hálózat a vasárnapi kézbesítést már nem ismeri, így mi ebből is kimaradunk, el kell ballagni a legközelebbi újságoshoz vagy közértbe, esetleg hipermarketbe, és ott megvenni a lapot.
Az üzletek bezárása a nyomtatott sajtót elég súlyosan érinti, hiszen a statisztikák szerint a klasszikus, sarki bódé előtt álló újságvásárlás már nagyjából megszűnt. Míg régen egy-egy vasárnapi Nemzeti (korábban Nép-, még azelőtt Nemzeti) Sportért sorban kellett állni, én például emlékszem olyanra is, hogy egy szombati Loki–Fradi-meccs után egész Debrecenben nem volt vasárnapi Sport, pedig három órát biztos rászántam, hogy megtudjam, mit gondolt a sportújság az 1999-es meccsről. Ma már ez a veszély nem fenyegeti az embert, mármint hogy ne találja meg a kedvenc vasárnapi újságját az elárusító helyeken, vasárnaptól viszont nem is nagyon lesz majd hol keresni.
A statisztikákat nézve a lakosság 2014-ben leginkább a vasárnap is nyitva tartó hipermarketekben vásárolta a legtöbb újságot – a Matesz adatai szerint az értékesített lapok több mint felét. Ez a piac március 15-től szimplán megszűnik. Ami marad, a benzinkutak, repterek, kikötők és családi vállalkozások kezében levő kisebb üzletek, melyekből nincs azért annyira sok, hogy megérje fenntartani egy olyan lapot, mint a Vasárnapi Hírek, ami kifejezetten csak ezen az egy napon jelenik meg, a szerkesztőségét ennek a napnak a bevétele tartja el lényegében. A főszerkesztő Gál J. Zoltán tavaly decemberben az Atv.hu-nak nyilatkozta azt, hogy a vasárnapi nyitva tartás megszigorítása beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a Vasárnapi Hírek példányszáma ha felére csökken, az már komoly érvágás lehet – a lap kormánykritikus hangvétele miatt nem nagyon részesedik az állami hirdetésmegrendelésekből. A főszerkesztő szerint a Vasárnapi Hírek ezt a kormányt is túl fogja élni.
Mivel a hegy nem ment el Mohamedhez, és nem kérdezte meg sem a lapkiadók egyesületét, sem magukat a kiadókat arról, hogy a vasárnapi zárva tartás milyen hatást gyakorol majd rájuk (vagy eszükbe sem jutott, vagy nem érdekelte őket), az MLE egy elég részletes levélben tájékoztatta a nemzetgazdasági minisztert arról, hogy mivel jár a törvény egy közvetetten érintett iparágban. Az egyesület felmérése alapján a nyomtatott sajtóterméket vásárlók 39 százaléka vasárnap is vesz valamilyen újságot/magazint, 64 százalékuk pedig nagyon hátrányosnak érzi a vasárnapi zárva tartást. 22 százalékuk az üzletek zárva tartása miatt biztos lemondana arról a lapról, amit vasárnap vesz meg.
A Blikknél már elkezdődött a leépítés, és információink szerint be is fejeződött azzal, hogy nyolc embert elbocsátottak a szerkesztőségből, köztük olyanokat, akik a Vasárnapi Blikk készítésében vettek részt.
A Blikk Kiadó igazgatója, Hornyacsek Zoltán szerint a tavalyi Axel Springer–Ringier-fúzió miatt ezt már régen esedékes volt, és a leépítés egy tervezett munkafolyamat része volt. A Blikknél nem látják olyan sötéten a jövőt, mint a többi lapnál, kérdésünkre, hogy a Lapker 50 százalékos példányszámcsökkenés előrejelzéséhez mit szólnak, azt a választ kaptuk, hogy ők nem ennyivel számolnak, és a kialakult helyzetben inkább alkalmazkodnak, és a legmegfelelőbb termékkel igyekeznek megtartani az olvasókat.
A Nemzeti Sport főszerkesztője, Buzgó József a vasárnapi zárva tartás hatásairól azt nyilatkozta az Indexnek, hogy náluk az alkalmazottakat ez nem nagyon érinti, mert azt a lapszámot ugyanaz a gárda készíti, mint a többi lapot, ráadásul a sport pont az a műfaj, amiben a legtöbb esemény éppen hétvégén történik. Buzgó József a vasárnapi lapszámot egyébként 60-65 ezresre becsüli a hazai labdarúgó-bajnokság idején, amiből a Lapker becslése szerint akár 50 százalékot is veszthetnek a kormányzati döntés következtében. „Szerencsére az olvasóink elég heavy júzerek, azaz nem adják fel olyan könnyen, és ha nem találnak nyitva tartó üzletet a környékükön, akkor elmennek máshová, hogy vehessenek maguknak.”
A vasárnapi lapterjesztés március 15-től áttevődik a pályaudvarokra, benzinkutakra és kikötőkre, vélhetően nem az utóbbi hozza majd a kiemelkedő forgalmat a vasárnapi lapszámok életében. A Nemzeti Sportnál azzal segítenek majd az olvasóknak, hogy a lapban térképet tesznek közzé, amin feltüntetik, hol lehet kapni a vasárnapi újságot, de alternatív terjesztési megoldásokban is gondolkodnak, ezek közül egyet említett a főszerkesztő: Baranya megyéből jelezték nekik, hogy a kocsmai terjesztés kiválóan működik, és nem vetik el a lehetőségét.
A Borsot is kiadó Lapcom Kft. vezérigazgató-helyettese, Györke Zoltán szerint a Bors március 22-én is meg fog jelenni, és úgy mennek neki ennek az új korszaknak, hogy a vasárnapi lapszám maradni fog, nem kívánják megszüntetni, és leépítéseket sem foganatosítanak – egyelőre. Györke a jövőt tekintve óvatos duhaj volt, a Lapker nekik is azt jósolta, hogy 50 százalékos visszaesés várható a lapszámban, ami szerinte hosszú távon tartható, bár nem öröm, természetesen. „Ha a legpesszimistább előrejelzést vesszük alapul, az 60 százalékos visszaesést mutat, ami pedig hosszú távon tarthatatlan lesz. Akkor sajnos el kell gondolkodnunk a vasárnapi szám megszüntetésén.” Ehhez persze egy, de akár hat vasárnapi kiadás számai sem elegek, várni kell 2-3 hónapot, mielőtt döntést hoznának.
A legnagyobb problémát a piacot jól ismerő szakértők abban látják, hogy míg jelenleg a Lapker 3200 magyar településen terjeszt hétköznapokon, hétvégén ezernél is kevesebb lesz azoknak a száma, ahol újsághoz lehet majd jutni. Egy megyeszékhelyen vagy a fővárosban járható út, hogy az ember fogcsikorgatva ugyan, de beül az autóba és átmegy kétkerületnyit, hogy egy benzinkúton megvegye az újságot, de ez kis falvak esetében akár 10-15 km-es autóutat vagy annál is többet jelenthet, amire nemigen fog vállalkozni senki. Nem megoldás az sem, hogy a 200 négyzetméternél kisebb alapterületű, családi vállalkozásokban terjesszék a vasárnapi lapokat, itt jó, ha egy-két példány elmegy majd, abból pedig nem lehet megélni. A Borsnál több lehetőséget is figyelembe vettek, például a vasárnap is nyitva tartható virágárusokat, de konkrét tervek még nem születtek.
Vannak kézenfekvő megoldások, mint a kocsma vagy a már említett virágboltok, de ilyen lehet a fodrászüzlet is, és tulajdonképpen a gyorséttermekbe vagy kávézóláncokba is lehet alkalmi árusokat ültetni, sőt, visszatérhet a rikkancskorszak, és tuti lesz valaki, aki majd kifejleszt egy appot, először csak arra, hol lehet újságot venni a közelben, majd arra is, hogyan lehetne terjeszteni a lapokat a közösség segítségével. Kiskapu és alternatív megoldás mindig van, de hogy tudja-e pótolni a plázák és hipermarketek kieső 50 százalékos forgalmát, az kétséges.