A két nagy kereskedelemi tévének 16 évvel az indulásuk után engedélyezte a kormány, hogy pn t úgy szedhessenek terjesztési díjat, mint a többi tévé. Hogy aztán mennyit fognak elkérni a műsorért, azt még nem ismert.
Kolosi Péter az Indexnek azt nyilatkozta, hogy nem szokott számokkal dobálózni, így most sem fog, ráadásul a tárgyalások már folynak a szolgáltatókkal, így elegáns sem lenne. A TV2 sem árulta el egyelőre, hogy mennyiért adja majd a műsorát, bár az egész napos közönségarányát elnézve, nagyon sokkal többet nem kérhet a műsorért, mint egy jobb kábeltévé, hiszen 13-14 százaléknál nagyobb közönségaránya az egész TV2-csoportnak nem nagyon szokott lenni, abban pedig benne van a Fem3, a Pro4 és a Super TV2 is. Dirk Gerkens, a TV2 jelenlegi, az RTL korábbi vezérigazgatója pér éve egy eurós, azaz kb. 300 forintos terjesztési díjban gondolkodott, Simon Zsolt pedig pár éve emlegetett 4-6 milliárd forintos bevételt.
A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) elnöke, Kéry Ferenc a terjesztési díj beszedését engedélyező rendelet közzététele után nem sokkal nyilatkozta, hogy mindenképpen drágulni fog a tévézés, igaz, azt nem mondta, hogy mennyivel - nem úgy, mint 2010-ben, amikor az MKSZ azzal riogatta a terjesztési díj engedélyezését fontolgató NMHH-t, hogy a kábelelőfizetési díjakat a duplájára emelné, ha az RTL és a TV2 a szolgáltatóktól pénzt kérhetne a műsoráért.
A mostani döntés egyébként másfél éve húzódik, a két tévének ugyanis az NMHH-val érvényes szerződése volt arra vonatkozóan, hogy 2015 január 1-jétől terjesztési díjat szedhessen. Ezt tekintette semmisnek a kormány egészen mostanáig. Érdekes, hogy az akkori, 2015 elejei és a mostani időszak közötti egyetlen látványos különbség az, hogy akkor Simin Zsolt és Yvonne Dederick volt a TV2 tulajdonosa, most pedig az a Vajna András filmbiztos, aki az Eximbanktól vett fel hitelt a tévé megvásárlására.
Ami az MKSZ-t a leginkább aggasztja, az, hogy a kormány csak engedélyezte a terjesztési díjat, de annak mértékét nem akarja befolyásolni (nincs is rá törvényi lehetősége), így effektíve a két tévé annyit kér a terjesztésért, amennyit nem szégyell, a szolgáltató pedig vagy áthárítja a költségnövekedést az előfizetőre, vagy más módszerekkel pótolja a kieső bevételt. Ennek a legegyszerűbb módja a csomagokból egy vagy több (ebben az esetben inkább több), kevésbé nézett csatornát kivenni, de ez a legolcsóbb alapcsomagokat nem nagyon érintheti, márpedig minden szolgáltató ilyen kínálata tartalmazza a két nagy kereskedelmi tévét.
Jelenleg Magyarországon 3,5 millió tévés előfizetést tartanak nyilván, ebből 600 000 szobaantennás, azaz ingyenes van, írja a Népszabadság. A lap cikke rámutat arra, hogy a 16 évvel ezelőtt indult kereskedelmi tévék az államtól komoly pénzért béreltek frekvenciát, és cserébe azért, hogy nem kértek pénzt a terjesztésért, csak ők ketten (RTL és TV2) kaptak országos frekvenciaengedélyt, és tettek szert lévek alatt igen magas reklámbevételekre (csak egymás konkurenciái voltak). Azóta viszont sokat változott a piac:
Ha a két adó, fejtegeti a Népszabadság 310 forint + áfát kér el az adásért, és tegyük fel, hogy nem versenyeznek egymással, az 770 fontos áremelést jelentene. Ezt a pluszt a nagyobb cégek (UPCM Telekom, Digi) simán kigazdálkodják, itt a kisebb piaci szereplők kerülnek csak bajba, ezért nyilatkozta azt Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke, hogy mindössze 100 forint hasznuk van egy-egy előfizetőn.
Idén nem várható emelés egyébként, az ilyen tárgyalások elég sokáig el szoktak húzódni. A 2x310 forintos drágulás sem megvalósítható, hiszen egyik tévének sem érdeke, hogy kevesebben nézzék. Jövőre azonban mindenképpen többet fizetünk majd ugyanazért a szolgáltatásért.