Több szempontból alkotmányellenesnek tartják azt a módot, ahogyan összeolvadt és egy hatalmas propagandamédia-cégbirodalmat hozott létre 476, a kormány által befolyásolt sajtótermék, ezért bírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Szabad Pécs portál képviseletében.
„Ahogy az közismert, Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) néven hoz létre médiabirodalmat a kormány, a hazai médiapiacon példátlan koncentrációt megvalósítva. A kormány rendeletben nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az érintett médiacégek fúzióját, ezért azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta. A Szabad Pécs online hírportált képviselve azért fordultunk bírósághoz, mert az összeolvadás több szempontból alkotmányellenes. Célunk, hogy a bíróság megváltoztassa a GVH döntését, vagy új eljárás lefolytatására kötelezze a szervet” – jelentette be szerdai közleményében a TASZ.
A szervezet keresete szerint a kormányrendelet és már az azt lehetővé tevő törvény is alkotmányellenes. Mint írják, szerintük a törvény „nem szab érdemi határt annak, hogy a kormány egyes üzleti tranzakciókat kivonjon a versenyvédelmi eljárás alól”, a birodalmat létrehozó rendelet pedig „visszaélésszerűen alkalmazta a szabályt, amikor a döntéshez egyszavas, közérdekre utaló »indokolást« fűzött”.
A TASZ ezért azt kérte a bíróságtól, hogy az alkotmánysértés megállapítása érdekében forduljon az Alkotmánybírósághoz, és vizsgálják meg a Gazdasági Versenyhivatal döntését, majd változtassa meg azt, megtiltva az összefonódást, de legalábbis kötelezze a GVH-t a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására.
Az ügyről a TASZ képviselője azt mondta a Szabad Pécs interjújában: „Ebben az eljárásban a GVH-nak két szempontot is érvényesítenie kell. Az egyik az olvasók, nézők, rádióhallgatók joga a plurális, sokszínű médiapiachoz, amit az Alaptörvény garantál. Ennek biztosítása a médiahatóság feladata. Ugyanebben az eljárásban a GVH-nak pedig azt kell biztosítania, hogy a létrejövő médiacég ne kerülhessen erőfölénybe a hirdetőkkel szemben. A szabad piaci verseny alkotmányos célját hivatott tehát ebben az esetben biztosítani a GVH. Például ne jöhessen létre olyan szituáció, amelyben a hirdetőknek muszáj a KESMA-val szerződni, ha el akarnak érni egy bizonyos közönséget, és ami miatt a KESMA olyan helyzetbe kerülhet, hogy maga diktálhatja a feltételeket például úgynevezett ragadozó árképzéssel. Ezekhez a döntésekhez szükséges lett volna egy előzetes adatgyűjtés, amit a médiahatóságnak és a GVH-nak kellett volna elvégeznie a döntéséhez.”
Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója hozzátette: „Magyarországon a bíróságok függetlenek, a függetlenségük csorbítására tett minden kísérlet ellenére hoznak a bíróságok jó döntéseket. Ha biztosak lennénk a sikertelenségben, akkor nem szántunk volna erre ennyi energiát.”
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ügyben ellenzéki politikusok, valamint a MÚOSZ is az Alkotmánybírósághoz fordult.
Ne maradjon le semmiről!