Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Szent István király szentté avatásáról való megemlékezésként indult, majd az Alkotmány, később az új kenyér ünnepévé vált. Így ünnepeltük augusztus huszadikát.
Eredendően államalapító Szent István királyunk 1083. augusztus 20-i szentté avatásáról emlékeztünk meg ezen a nyár végi ünnepen.
1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalásának alkalmából az egész katolikus világban elrendelte, hogy minden évben tisztelegjünk Szent István előtt, majd 1771-ben Mária Terézia Budára hozatta a Szent Jobbot, és nemzeti ünneppé nyilvánította Szent István napját.
Ezután egy merész ugrás vezetett a II. világháború utáni augusztus 20-i ünnepekig. A vallásos tartalom kikerült a hivatalos állami propagandából – a munkaszüneti nap viszont megmaradt –, helyette az 1949-ben elfogadott alkotmány lett az ünneplés tárgya.
Innen már tényleg csak egy lépés volt a dolgozó parasztság előtérbe helyezésével az „új kenyér” ünnepének megjelenése. Bár a történelemben láttunk már abszurd pillanatokat, az egyik fotón szereplő jelenet: „Juhász Lajosné, a Főváros XV. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottság elnökhelyettese felmutatja a megszegett, a Béke Termelőszövetkezet tagjai által adományozott idei első kenyeret az új kenyér ünnepén, az Alkotmány 15. évfordulóján” méltán pályázhatna dobogós helyre.
A nyolcvanas években a légi és vízi parádé vonzotta az embereket, 1990 óta pedig visszatért a tűzijáték mellé a Szent Jobb-körmenet. Az augusztus 20-i Múlt-képben az MTI Nemzeti Fotótárának felvételeiből válogattunk.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!