Mindenki hallotta már legalább egyszer az Aranyeső című népszerű dalt, de a Zöld az erdő sem ismeretlen mindenkinek. Az ismerős dallamokon túl mennyire figyeltünk eddig tudatosan a roma zene dallamvezetésére vagy szövegeire? Milyen üzeneteket, értékeket, kulturális jegyeket vélünk felfedezni a különböző roma dalokban? Az alábbi kérdéseket próbáljuk megválaszolni a Romano Drom, a Romano Glaszo, illetve a Roma Soul rendkívüli kreációival.

Romano Drom

A Romano Drom, azaz Cigány Út elnevezésű zenekart Kovács Antal alapította édesapjával 1999-ben. Az alakulást követő évek hatalmas sikert hoztak, a formáció az egyik legkeresettebb cigány zenekarrá vált. A zenekar mottója: megújítva megőrizni. Teljesen új csavart visznek a cigány folkdallamokba, amitől komplex zenei élményben lesz részünk.

A fenti dal különlegességét a szövegen túl a hangszerek megszólaltatása adja. Központi elemként a kannák jelentik a hangzás dominanciáját. E hangszer használata megszokott a roma zenekaroknál, azonban gitárral és énekkel kiegészítve egészen egyedi hangzás érhető el. Ez jellemzi őket. A produkcióban újító, mégis hagyományőrző motívumok keverednek.

Romano Glaszo

A Romano Glaszo magyarországi cigány, valamint román, balkáni, orosz és spanyol népdalokat megszólaltató együttes. Múltjuk 1993-ig nyúlik vissza, akkor nyerték meg a Ki mit tud? folklór kategóriájának első díját. Újraalakulásuk mégis 2009-re tehető Lakatos György vezetésével és a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola nyolc diákjának közreműködésével. A beás nyelven éneklő zenekar neve Emberi Hang Kórusára fordítható, tevékenységüket egy 20 fős tánccsoport is kiegészíti.

A cigány himnuszként is emlegetett, közismert dal feldolgozását az énekesnőkből álló kórus teszi igazán széppé. Ritmusban, dallamban és énekben is felfedezhetünk roma kulturális jegyeket, továbbá a dal szövege mesél a cigányság történetéről, másik perspektívába helyezi a hallgatót. Az alábbi nóta a pörgős ritmus ellenére keserédes hangulattal jellemezhető, amennyiben figyelünk az üzenetére.

Roma Soul

Az X-Faktor-felfedezett Oláh Gergő zenekara a Roma Soul elnevezést kapta. Ez rendkívül illik az együttes zenei stílusához. A frontember elmondása alapján cigány zenét játszanak némi modern beütéssel, ami a hangszerelésben is megmutatkozik. A hagyományos hangszerek mellett ugyanis latin ütős hangszereket is használnak, valamint elektromos hegedű és beatbox is színesíti a Roma Soul produkcióját.

A Szo De Seja lágy kezdéssel hívogatja a hallgatót: kezdetben csupán az ének, illetve a zenekar tagjainak öltözete enged arra következtetni, hogy roma stílusú produkcióban lesz részünk. Érzelmes dallamát akkor is megértjük, ha a szöveget nem ismerjük. Természetesen az alábbi dalban is van zenei fordulat, egyszer csak begyorsul az ütem, és máris járni kezd a lábunk.

Mindhárom zenekar hihetetlenül tehetséges zenészek lelkiismeretes munkájának köszönhetően vált sikeressé és közkedveltté. Csodaszép, ugyanakkor egyedi dallamvezetésük tiszteleg a roma kultúrájuk és gyökereik előtt, ami a magas kultúra szintjére emelheti muzsikájukat.

A roma zenék szövegeiben gyakran azt is megfigyelhetjük, hogy a családot, a szerelmet a lehető legszebb szavakkal illetik, kifejezve ragaszkodásukat, tiszteletüket, szeretetüket. A szövegbéli környezetábrázolás is egészen egyedinek mondható a maga természetes szépséget kiemelő motívumaival. Nem egyszerű mulatásról beszélhetünk itt, hanem kulturális betekintőről, zenei bemutatkozásról, amely értékteremtő erővel bír.

Az bizonyos, hogy az említett zenekarok koncertjeit érdemes beépíteni a kulturális programok közé, hiszen általuk egy teljesen új világ tárul elénk, zeneileg és kulturálisan. Az előadókról szóló további információk elérhetők a popkulturalis.hu oldalon.