A Bergendy harminc esztendeje megjelent korszakos lemeze, a Hétfő / Hét fő vitathatatlan sikere ellenére  –  a zenekar-alapító Bergendy István szerint  –  elindította a zenekart a feloszlás felé.

A Bergendy zenekar ötvenkilenc évig működött 2017-es feloszlásáig. A jazz-zenekart Bergendy István és öccse, Péter 1958-ban alakította, az informatív elnevezésű, Marx Károly Közgazdasági Egyetem ifjúsági dzsesszegyütteseként. Az együttesben sikerük csúcsán Demjén Ferenc énekelt, de utána sem vesztek feledésbe, ehhez elég felidézni Süsüt, Csukás István egyfejű sárkányát...

Süsü, az áthallásos

Süsü figuráját, no meg a mese alaphelyzetét Miroslav Nastasijevics alkotta meg rádiójáték formájában, a Magyar Rádió az 1970-es évek elején be is mutatta, méghozzá Bodrogi Gyula főszereplésével. Takács Vera, a televízió gyermekosztályának dramaturgja beleszeretett a mesébe, és elhatározta: bábfilmet kell készíteni belőle.

Ám a felkért írók nem álltak kötélnek, míg végre Csukás István, aki éppen távozott a tévé gyermekosztályától, elvállalta. Nem kizárólag a szöveg, a zene szintén más kútfőből származik, tudniillik a nyitódal melódiája kísértetiesen hasonlít Willie Mitchell amerikai színész Cherry Tree című számához.

A hatvanas évek elejétől tarolt a beatzene, Bergendy István meghívta gitárosnak a tizenkilenc esztendős Szörényi Leventét, aki akkor Balassa Tamás tangóharmonikás együttesében pengette gitárját. Szörényi igent mondott, ám ragaszkodott ahhoz, hogy testvérét, Szabolcsot magával vihesse, Bergendy viszont ragaszkodott saját basszusgitárosához, Gáspár Károlyhoz.

A Bergendybe '69-ben érkezett a zseniális komponista, Latzin Norbert. Rá egy évre a szintén zseniális zeneszerző és szövegíró, Demjén Ferenc – az amúgy zseniális basszusgitárost és énekest egy Baross téri szálloda bárjának színpadáról hívta el Bergendy István. Mert addigra Gáspár Károly disszidált, nem tért haza a nyugaton turnézó zenekarral.

Míg a többiek tovább turnéztak, Demjén, Latzin és az új dobos, Debreceni Csaba (Ferenc, az Omega dobosának bátyja) elkészítették az együttes új, immáron saját számait. Mint a Jöjj vissza, vándort; a Te is jársz néha tilosbant, a Darabokra törted a szívemet. Meg a Fázom címűt. Ezt Rózsi még Radics Béla Tűzkerekében írta, ahol énekelt, ám RB kapitány lesavazta a dalt, lealázva ezzel a szerzőt. Meg a Mindig ugyanúgyot, amely dallal befutottak. „Kis mázli néha kell” – éneklik a Funny lady musicalben, e kis mázli a Bergendynek az MTV 1970-es szilveszteri adásában adatott meg, amikor Hofi Géza műsora három perccel rövidebbre sikeredett, ezért leadták a Bergendy slágerét.

Az első magyar dupla – kis zavarral

Az együttes zenéje, szinkronban a nyugati bandákkal, mint a Blood, Sweat and Tears, a Chicago, az If, az Electric Flag, az Osibisa, a kemény rockot, a bluest, a dzsesszrockot és funkyt keverte, dögös fúvós barass-szal és vokállal megtámogatva.

A Hétfő, úgymint a hét napja, másként pedig Hét fő, azaz hét ember kettős című album az első magyar dupla lemez, egyúttal az első konceptalbum. A négy oldal a négy napszaknak felel meg, a számok pedig egy-egy óra történetéről mesélnek. Mind a huszonnégy. Noha Demjén szövegei oly távol álltak a politikától, akár Erdős Péter a muzsikától, a Munkadalba belekötött a lemezgyár ura.

A munkás két karjában hordja vagyonát,

Nem ér rá megpihenni, vár otthon a család.

(...)

Fárad a láb és kérges a tenyér,

Kell a családnak otthon a kenyér.

Nos, igen, ez igaz lehetett az imperializmusban, de nem a szocializmusban. Abban a szocializmusban, amelyben jó darabig nem engedték képernyőre Bergendy Istvánt, mondván: kopaszsága provokáció, azzal Rákosit idézi. 

Habár az album zenéje bárhol a világon megállta volna a helyét, szerepel azon egy szám, amely attól kezdve minden Bergendy-koncert kötelező eleme lett:

Hatalmas sláger, hatalmas giccs, aminek semmi köze a többi kompozíció progresszivitásához. Szokás volt akkoriban a lemezgyár részéről rákényszeríteni a zenekarokat, hogy egy tuti slágert vegyenek fel a korongra. Ilyen például a Skorpió Rohanás lemezén a Dédapám vagy a KFTAfrikája. Ezért kellett énekes az Eastbe, és ezért alakult a Napoleon Boulevard, cserébe jöhetett az instrumentális Solaris-korong. 

A zenekarban emiatt támadt egy kis zavar, merthogy a többi dalt ennél sokkal értékesebbnek találták. Mindenesetre tény: az első magyar poprockfesztiválon, Diósgyőrben már a Bergendy számított a legnagyobb számnak. Koncert koncert hátán, siker siker nyomában.

A hatalom persze rájuk szállt. Jöttek a „jóakaratú” jelentések, hogy kevesellték a gázsijukat, hogy késtek a koncertről, hogy megfenyegették a szervező elvtársakat, hogy a szocialista erkölcsön túllépő összekötő szöveget mondtak… Végül 1975-ben letiltották a színpadról a két Bergendyt és Demjént – egy nyári szezonra.

Helyére amúgy egy virtuóz gitáros és egyéni hangú énekes, Tóth János Rudolf (a Hobo Blues Band későbbi tagja) érkezett. A zene még progresszívebb lett, ám Demjén Ferenc a populárisabb stílust erőltette. Így Erdős azt találta ki, hogy mivel Demjént elnyomják a zenekarban, a következő Bergendy-lemez legyen Rózsi szólólemeze. Ez a Fújom a dalt című, amely egyúttal a Syrius utáni legprogresszívebb magyar rockzenekar búcsúja a műfajtól.

További információk a popkulturalis.hu-n olvashatók.