Dupla lemezbemutató színhelye lesz 2023. december 29-én a Fonó Budai Zeneház, ahol a középkori zene kedvelői által jól ismert Bordó Sárkány legújabb albuma mellett az Alexander Petrovics Koktél debütáló korongját is megismerhetik az érdeklődők. A jeles esemény kapcsán Szlama Lászlóval és Fábi Jánossal, a Bordó Sárkány zenészeivel beszélgettünk.

A középkori muzsika nem tartozik a mainstream műfajok közé Magyarországon, meglehetősen kevesen képviselik az irányzatot – igaz, nem is mutatkozik rá tömegigény a közönség részéről. A stílus reprezentánsainak egyike a 2010-ben alakult debreceni Bordó Sárkány, ami középkori rock and roll zenekarként definiálja magát. Hogy mit is jelent ez, arról a lemezbemutatóra készülő formáció kobzos-énekes frontemberét, Szlama Lászlót és hegedűsét, Fábi Jánost kérdeztük.

Hogyan készül a középkori rock and roll?

A Bordó Sárkány tagjai különböző irányokból érkeztek. A zenekar megálmodója, Dickmann Roland a klasszikus zenétől indult, majd a progresszív rocktól a pszichedelikus rockig szinte mindent kipróbált, Kiss Ernő a népzenétől a heavy metalig vezető utat járta be, Szőke Miklós dobosunktól pedig még a popzene sem áll távol. János és én népzenészek vagyunk. Még citera-koboz tagozatos középiskolásként hívtak, hogy csatlakozzam az alakuló zenekarhoz

– idézi fel a kezdeteket Szlama László, aki akkoriban afféle kifinomult, hárfás-lantos muzsikának képzelte a középkori zenét, de aztán az első próbán teljesen magába szippantotta a műfaj.

A zenészek tehát mind hozzátettek valamit saját zenei világukból a klasszikus középkori dallamokhoz, így született meg a Bordó Sárkány középkori rock and rollja, amit a hegedű, a duda, a citera, a furulya és a dobok mellett olyan autentikus, korabeli hangszereken adnak elő, mint

• a koboz, a cister, a középkori síp, a blockflöte, a lantgitár és a mandocello.

A magyar és az európai középkori dalok, illetve a rock- és a világzene hangzásvilágának sajátos elegyítését, a táncolható interpretálást zászlajára tűző formáció repertoárjában eleinte a régizenei feldolgozások domináltak, aztán fokozatosan elmozdultak a saját nóták irányába, egyre több rockos elemet vegyítve tradicionális hangzásvilágukba.

13 év – 16 ország – 13 zenekar

Az irányváltásnak köszönhetően a kezdetekben főként várjátékokon, reneszánsz karneválokon és más hagyományőrző rendezvényeken fellépő zenekar már rendszeresen koncertezik különböző klubokban, fesztiválokon és táncházakban, sőt Nyugat-Európába is hívják őket, ahol ez a műfaj jóval nagyobb népszerűségnek örvend.

Itthon és a Kárpát-medencében virágzik a népzene, de nyugatabbra sokkal inkább a középkori forrásokhoz nyúlnak vissza, Németországban és Franciaországban sok hozzánk hasonló zenekar működik. Bizonyára azért, mert náluk inkább ezekből az időkből maradtak fenn kották és egyéb írásos források, nálunk pedig a népzenét sikerült jobban megőrizni, elsősorban Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak köszönhetően

– fejti meg a jelenség okát Szlama László. „Idén Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában és Németországban is koncerteztünk, az elmúlt 13 év során összesen 16 országban léptünk fel” – teszi hozzá Fábi János.

Gyakori vendégek  a moldvai csángó táncházakban is, ezek nagyon népszerűek a fiatalok körében. Nagy örömükre a klubok és a művelődési házak is egyre nagyobb számban adnak otthont táncházi, népzeni programoknak – tudjuk meg Szlama Lászlótól, akinek nem a Bordó Sárkány az egyetlen együttese:

Nagyon szeretem sokféle stílusban kipróbálni magamat és hangszeremet, előfordult, hogy 13 formációban zenéltem párhuzamosan. Mára lényegesen lecsökkent ez a szám, de még most is van néhány zenekarom a Bordó Sárkányon kívül, például a PásztorHóra, a Holddalanap vagy a Budapest Folk Duó”.

Új album, kettős lemezbemutató

A Bordó Sárkány első albuma, a Világfa 2010-ben jelent meg, majd 2013-ban az Óperencia, 2018-ban A lány és a sárkány, 2021-ben pedig a XX. századi krónikás következett. Legújabb, Bordó Sárkány 5 című albumukat 2023. december 29-én mutatják be a Fonó Budai Zeneházban.

Az új korong sok tekintetben hasonlít a korábbiakra, de itt már a tizenegy dalból nyolc saját szerzemény. A legizgalmasabb, legprogresszívebb és leghosszabb dalunk a Bordó Sárkány, amelyben nemcsak a filozófiánkat énekeljük meg, de az elmúlt évek eseményeit is összefoglaljuk. Mellette a középkori trubadúrdalokat idéző Trubadúrt, vagy a Világfa című slágerünk bónuszként felkerült feldolgozását emelném ki

– mutatja be az új korongot Szlama László.

A lemezbemutató koncerten a Bordó Sárkány előzenekara az Alexander Petrovics Koktél lesz, melyre nem véletlenül esett a választás, hiszen Fábi János a 2020-ban létrejött, nagyrészt feldolgozásokat játszó népzenei formációban is hegedül, ahogyan két másik zenésztársa, Tímár Márton bőgős és Okos Gergő dobos is a Bordó Sárkányban muzsikált korábban. 

Az Alexander Petrovics Koktélt akár Petőfi Sándor-fröccsnek is nevezhetnénk – veszi át a szót Fábi János. – Nekünk éppen most készült el az első lemezünk, úgyhogy a Fonóban dupla lemezbemutatót tartunk.

Megtáncoltatnák Amerikát

Mint a zenészektől megtudtuk, 2024 is eseménydúsnak ígérkezik a Bordó Sárkány számára: egy idén elnyert NKA-támogatásból klipeket forgatnak, és országos turnéra indulnak. Jövőre is játszanak az Operaház Carmina Burana előadásban, továbbá folytatják a Filharmónia Magyarország által bejáratott koncertsorozatukat, melynek keretében több száz diáknak mutatják be a középkori zenét és a korhű hangszereket. Az Egyesült Államokból is kaptak meghívást, bíznak benne, hogy sikerül majd eleget tenni a felkérésnek.