Új online jazz zenei rádióval bővíti kínálatát a közmédia. Az adó a magyar jazz egyik legnagyobb alakja, Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, Petőfi Zenei Díj Életműdíjas, érdemes művész munkássága előtt tisztelegve a Szakcsi Rádió nevet viseli. A próbaadás elérhető a szakcsiradio.hu weboldalon. Esztergályos Máté főszerkesztővel beszélgettünk.

Nem nehéz kitalálni, miért éppen Szakcsi Lakatos Béla nevét vették fel. Akadtak más jelöltek is? A honi jazz klasszikus alakja volt Vukán György, Gonda János, Babos Gyula, Benkó Sándor, Szabados György, Szabó Gábor, Pege Aladár...

Sokat gondolkoztunk azon, ki lehetne az a művész a magyar jazztörténetből, aki hitelesen képviseli a szakmát, ráadásként a közönség számára is olyan erős hívószó, hogy rögtön rájönnek, itt bizony jazzt fognak hallani. Egyébként valamennyi felsorolt művész szóba került, így Pege Aladár vagy éppen Gonda János neve is, de szerencsére ők – miként Vukán, Babos és a többiek – több platformon visszaköszönnek majd a Szakcsi Rádió felületein. A visszajelzések egyébként végül minket, pontosabban a Szakcsi nevet igazolták. Megindító volt tapasztalni, mennyire egységesen bólintott rá a magyar jazzélet arra, hogy ilyen méltó emléket állítsunk Szakcsi Lakatos Bélának.

A rádiózás mára háttérrádiózássá vált, azaz valamilyen elfoglaltságuk közben hallgatják az emberek. A jazzmuzsika ellenben nem háttérzene.

Ugyanúgy, ahogyan a klasszikus zene vagy az opera sem, sőt egy hangszeres vagy műértő számára a rock sem lehet csupán aláfestés, ez igaz. De van más összefüggés is a komolyzene és a jazz között: hiába a számos kiváló stúdiófelvétel, azért e két műfaj igazi ízét az élő előadások adják. Ebben kuriózum a Szakcsi Rádió, mert a nap jelentős részében ugyan azokat a hallgatókat részesíti előnyben, akik vezetés vagy egyéb tevékenység mellett szeretnének a hangulatukhoz illő zenét hallgatni; ugyanakkor a hét minden napján

Hagyományos én online rádiós forma

Az online rádiózás előnye a szórt adással szemben, hogy nem a hallgatónak kell alkalmazkodnia a műsorrendhez, mivel az adott műsorszámokat számára alkalmas időpontban indíthatja. Ilyen lesz a Szakcsi Rádió is, vagy szigorúan véve élő adást produkál?

Amit egy frekvenciához kötött rádióadó tud, azt a Szakcsi Rádió is tudja, de emellett számos olyan pluszt építettünk a repertoárba, ami új kapcsolódási pontokat nyithat meg a közönséggel. Ha belegondolunk, az online világ már nemhogy nem újdonság számunkra, de az életünk jelentős részében inkább egyfajta támasztékként szolgál a mindennapi tevékenységeinkhez. A legpozitívabb értelemben tartom romantikusnak azt a gondolatot, hogy a tv- vagy rádióműsor alapján alakítsuk az estéinket egy-egy koncertközvetítés miatt, hiszen emlékszem, a nagyszüleimnél még valamennyi fontos film vagy zenei közvetítés be volt karikázva a műsorújságban. A jó hír az, hogy a Szakcsi Rádió, előre rögzített műsortervének köszönhetően, a romantikusokra is gondol, ugyanakkor egy-egy koncert vagy műsorelem másnap, sőt még hetekkel később is újra meghallgatható lesz az online felületeken.

A Magyar Rádió archívuma felbecsülhetetlen stúdióban rögzített, illetve koncertfelvételeket őriz, magát a magyar jazztörténetet. Milyen módon élnek ezzel a kinccsel?

Teljes mértékben. Az esti koncertsávunk lényegében erre az elképesztő mennyiségű és minőségű archívumi kínálatra épül, de fontos itt megemlíteni két másik intézményt is, amelyek szintén nem csekély számban kínáltak fel számunkra kiváló koncertfelvételeket. A BMC és az A38 is hétről hétre visszatér egy-egy felvétellel a Szakcsi Rádió esti műsoraiban.

Ha már említette a Budapest Music Centert és az A38 Hajót, mi alapján válogatták össze a szakmai grémiumot?

A szakmai grémiumunk nagyon fontos a Szakcsi Rádió életében, mert meglátásaikkal, illetve a hazai jazzben való jártasságukkal segíteni tudják a munkánkat. Illetve ezen túlmenően a rádió és a zenészek közötti hídként a „Szakcsi” hírét is ők közvetíthetik a leghitelesebben. A grémium tagjai Gőz László harsonaművész, a BMC vezetője, Bognár Attila, az A38 vezetője, akiket talán nem kell jazzszempontból bemutatni, csakúgy, ahogy Szarka Tamást sem, akit a nagyközönség a Ghymesből ismerhet elsősorban. Pedig Tamás valójában nem csupán a jazz szeretetével, de a műfaj teljes körű ismeretével is rendelkezik. Az ő segítségével nemcsak a felvidéki zenészeket szólíthatjuk meg, de más magyarországi és határon túli oktatási intézmény hallgatóit is bevonhatjuk a Szakcsi Rádió körforgásába.

Edukációs műsorokat terveznek? Lesz jazztörténet, készülnek életműinterjúk?

A Jazznapló a magyar jazz történetét foglalja össze narrációs formában. Itt az első kérdésben felsorolt művészek valamennyien szerepelnek majd a bejegyzésekben. 

és a hazai zenészek első jazzélményét, a műfajhoz fűződő viszonyát mutatja be röviden, egy-két percben. Ide egyébként folyamatosan készülnek az interjúk, tehát ez, akárcsak bármely más csatornánál, egy állandó bővítési folyamat lesz.

Mennyiben lesz interaktív a Szakcsi Rádió? Mennyire alakíthatja azt a hallgatóság?

A márciusban elindított próbaadás alatt szeretnénk bevonni a hallgatóságot. Ha meglátásuk, véleményük van a rádióról, akkor azt osszák meg velünk, és igyekszünk mindent úgy alakítani, hogy az a szakmaiságnak és a hallgatói igényeknek is megfeleljen. A szakcsiradio@mtva.hu címre küldött levelek egyből hozzám érkeznek, és ígérem, minden megkeresésre igyekszünk válaszolni.

Miért pont Harcsa Veronika a csatorna hangja?

Olyan személyt szerettünk volna „hangnak”, aki a jazz világából érkezik, a hangja alapján jól beazonosítható védjeggyé válhat, és közben szerethető figura. Ha Veronika dalainak a világa vagy sugárzó személyiségének csak a fele köszön vissza a konferálásokban, műsorcímekben, akkor

Nem árulok el vele nagy titkot, hogy nem csak a fele köszön vissza. 

Jazz mindenkinek

Hogyan gondolják népszerűsíteni a jazzt? Ez erősen rétegműfaj, sokan idegenkednek tőle, holott például a dixieland, a swing, a manouche, a smooth, az acid vagy a nu jazz kifejezetten populáris stílusok.

El kell ismerni, a jazz megosztó műfaj. Bár inkább abban az értelemben, hogy vannak, akik rajongják, mások pedig nemigen tudnak mit kezdeni vele. Saját tapasztalatom szerint a jazz sok esetben egy kapaszkodók nélküli utazás, vagy ha úgy tetszik, merülés. Márpedig a mély vízbe rettentő kevesen merészkednek be. Hozzászoktunk a művészetben tett kalandozásaink során, hogy mindig valamihez igazodhassunk, és értelmezni tudjuk, amit látunk, hallunk. A komfortzónából való kilépést a jazz alapjául szolgáló improvizáció kínálja. A Szakcsi Rádió egyik fontos küldetése tehát az is, hogy feloldja ezeket a félelmeket, és rávegye a hallgatóságot, hogy a swing vagy a smooth felvonultatása mellett olykor hajlandóak legyenek beleengedni magukat a rendezetlennek tűnő közegbe. A káosz ugyanis sok esetben maga a szabadság.