Idén első alkalommal rendezik meg a nemzetközi Budapest GipsyFestet, ahol koncertek és más kulturális programok várják az érdeklődőket 2024. május 10–12-én az A38 Hajón. A fesztiválról és annak előtörténetéről a fő szervező Rostás „Mazsi” Mihállyal, a Nemzetközi Cigány-és Világzenei Hálózat elnökével beszélgetünk.

A beszélgetésen szóba került, hogy 

• a Cigány Dal Napján minden fellépő egy dalt lovári nyelven ad elő,
• miért pont augusztus 8-án tartják a Cigány Dal napját,
• Esma Redzepova énekeső több mint negyven gyermeket fogadott örökbe, 
• kik lesznek a Budapest GipsyFest előadói 
• és hogy a fesztiválon divatbemutatót is tartanak. 

Ön „főállásban” a Romengo és más zenekarok vezetője, menedzsere. Hogyan lett a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke? Mikor és milyen céllal alakult meg a szervezet?

Feleségemmel, Lakatos Mónikával több zenekart működtetünk. A fő bázisunk a tradicionális oláh cigány zenét játszó Romengo, amellyel már húsz éve koncertezünk szerte Európában, mellette 2021-ben megalakult a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok formáció, aztán van egy kisebb együttesünk, a Lakatos Mónika Folk Trió, valamint az országban egyedül katalán rumbát játszó MazsiMó-GipsyMónak is én vagyok a vezetője.

Ennek érdekében hívtuk életre 2022-ben a Cigány Dal Napját, amit ezután szeretnénk minden évben augusztus 8-án megrendezni. Tavalyelőtt három helyszín – Budapest, Nagyecsed és Vaja – adott otthont a rendezvénynek, tavaly pedig már tíz hazai és két külföldi településen sikerült megtartanunk. Hozzáteszem, nem kizárólag cigány zenekarokat hívunk koncertezni, csak azt kérjük minden fellépőtől, hogy legalább egy dalt lovári nyelven adjanak elő.

Miért éppen augusztus 8-án rendezik a Cigány Dal Napját?

Szerettük volna olyasvalakinek a születésnapjához kötni ezt a rendezvényt, akire büszkék vagyunk, és akinek a tevékenysége összecseng a céljainkkal. Így esett a választásunk az 1943. augusztus 8-án született – és 2016-ban elhunyt – macedón énekesnő, Esma Redzepova születésnapjára. Ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven énekelt a rádióban és a televízióban, az első cigány előadó, akit Grammy-díjra jelöltek, és aki nemzetközi szinten is a kortárs cigány zenészek példaképévé vált. Mindemellett több mint negyven gyermeket fogadott örökbe a férjével, és nemcsak felnevelte, taníttatta őket, de a saját zenekarában együtt is zenélt velük együtt.

Az először tavaly ősszel megrendezett Nagyecsed GipsyFest és a mostani, első nemzetközi Budapest GipsyFest is a Cigány Dal Napjához hasonló célok mentén szerveződött?

Nagyecsed nemcsak azért fontos számomra, mert a szülővárosom, hanem mert rajtam kívül is számos olyan cigány és magyar zenész, énekes, néptáncos született itt, akik később országos vagy nemzetközi szinten elismert művészekké váltak. Úgy gondoltam, szükség van egy olyan fesztiválra, ahol bemutathatjuk mindazokat a kulturális értékeket, amelyek a Nagyecsedről elszármazott előadókhoz köthetők, de természetesen más fellépőket is meghívunk.

Ezzel a háromnapos fesztivállal is szeretnénk hagyományt teremteni, és nagyon örülök, hogy Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos vállalta a rendezvény fővédnöki tisztét.

Milyen szempontok szerint választották ki a fellépőket?

Szerettünk volna minél színesebb és vonzóbb programkínálatot összeállítani, és olyan formációkat meghívni, amelyek emelik azt a miliőt a cigány zene körül, ami – azt gondolom – jelen pillanatban egy kicsit hiányzik. A három nap során az Oláh Gergő Akusztik, a Lerom, az EtnoRom, a Besh o droM, a Kale Lulugyi, a Parno Graszt, a Pesti Csillagok és a Karaván Família zenél, utóbbi a fesztiválon tartja 20 éves jubileumi koncertjét.

A Varga Erika és Varga Helena által alapított vállalkozás a világ első roma divatstúdiója, termékeik jól ötvözik a ma divatos ruhákat a cigány motívumokat tartalmazó anyagokkal. A divatbemutatót egyébként a Varga Helena Band koncertje kíséri.

Lesznek egyéb kulturális rendezvények is a három nap során?

Lesz egy kiállítás Kunhegyesi Ferenc cigány festőművész alkotásaiból az A38 Hajó éttermében, rendezünk egy workshopot, ahol megmutatjuk az érdeklődőknek, hogyan kell megszólaltatni az olyan hagyományos oláh cigány hangszereket, mint a szájbőgő, a kanna, a kanál és a teknő, valamint tartunk egy kerekasztal-beszélgetést is a cigány zene jelenlegi helyzetéről Európában.

Ez utóbbiról egyébként minden érintettnek más a véleménye, másképp látják azok, akiknek annyi felkérésük van, hogy szinte nem is tudnának többet vállalni, míg sok oláh cigány zenekarnak hiányzik a megfelelő menedzselés az előrelépéshez, pedig akár az európai színpadokon is megállnák a helyüket. Nekik szeretnénk a hálózaton keresztül is segítséget nyújtani.

Milyen további terveik vannak?

A Nagyecsed GipsyFestet május végén rendezzük meg, az idei nemzetközi Cigány Dal Napjának ebben az évben már tíz hazai és öt külföldi település ad majd otthont, a távlati célunk pedig az, hogy az Európai Unió minden tagállamában legyen ilyen rendezvény.

Szeretnénk a későbbiekben a környező országok hasonló szervezeteivel kapcsolatot teremteni, és egymás tevékenységét segítve talán ismét sikerül olyan népszerűvé tenni a cigányzenét, amilyen legutóbb a 90-es években volt.

Nemzetközi Budapest GipsyFest – május 10 – 12-én az A38 Hajón