Az egykor a budapesti undergroundhoz tartozó, 1987-es megtérése óta keresztény eszméket hirdető, az elmúlt évtizedben részben új utakat kereső szómágus-énekesre tinédzserként a Kex, Cseh Tamás és az URH hatott a legjobban, de nagyra becsülte a megújult Hungariát és az undergroundtárs Európa Kiadót. Miközben Bródy Jánost és Müller Péter Sziámit tartja a legfontosabb dalszövegíróinknak.

A barátom barátja a barátom – tartja a mondás. De így van ez vajon a zenével is? Vajon a kedvenceink kedvenceit mi is kedveljük? Vagy kedvelnénk, ha ismernénk őket? Mindez kiderülhet a Magyar Popkulturális Értéktár új sorozatából, amelyben a hazai popkultúra legjelentősebb, legismertebb szereplőit kérdezzük az életüket, pályájukat meghatározó, valamilyen szempontból befolyásoló zenei élményekről, előadókról, lemezekről, dalokról, koncertekről, fesztiválokról.

Ezen a héten Pajor Tamás énekes, szövegíró, a Neurotic zenekar egykori, az Amen együttes jelenlegi vezetője válaszol a kérdéseinkre.

A magyar undergroundban szocializálódva

Bár Pajor Tamás legkorábbi zenei emlékei a hetvenes évek második feléből valók, alapvetően a magyar undergroundban szocializálódott, ami 1980-ban elsöprő erővel érkezett, és amelyhez saját együttesével, a Neurotickal is csatlakozott. Akkoriban – némi fáziskéséssel – ismerkedett meg Baksa Soós János és a Kex munkásságával, ami hatalmas hatással volt rá és nem mellesleg az egész magyar könnyűzenei életre.

Ugyanez mondható el Cseh Tamásról és Bereményi Gézáról, akiket volt szerencsém személyesen is ismerni, illetve Gézával a mai napig tartjuk a kapcsolatot. Dalaikkal, művészetükkel nemcsak fittyet hánytak az akkori hatalomra, hanem ellen is tartottak annak, így életművük mára történelmi jelentőségűvé emelkedett.

De kiemelném az URH együttest és Müller Péter Sziámit is, akit az egyik legkiválóbb magyar szövegírónak tartok. Vele 1980-ban ismerkedtem meg, és személyes mentorom is volt, sokat tanultam tőle. Vannak közös vonásaink, például a speciális pesti humor és a szójáték alapján történő költői és előadói gondolkodás, de nyelvi virtuozitását és humorérzékét is óriásinak tartom. Egy időre eltávolodtunk egymástól a megtérésem miatt, aztán az élet újra összehozott minket, sőt volt néhány közös fellépésünk is az elmúlt években” – tudjuk meg az énekestől.

A Fenyő Univerzum bűvöletében

Legkedvesebb lemezeinek sorát a Rock and Roll Partyval kezdi, mert gimnazista éveiben sokat jelentett számára a Hungaria.

Fenyő Miklós munkásságát azért süvegelem meg, mert bár a zenéjük szórakoztató popzene, azzal egy olyan koherens világot tudott megteremteni, ami sosem létezett, főleg Magyarországon nem, mégis annyira valóságosnak tűnt, mintha létezett vagy létezhetett volna. Ez a Fenyő Univerzum olyan volt számomra, akár a Star Wars-filmek világa, csak kevésbé kozmikus formában

– meséli. Az Európa KiadóPopzene című albumát azért emeli ki, mert a zenekar – elsősorban Menyhárt Jenő igényes hangszerelése és Dénes József kiváló gitártudása miatt – olyan professzionális megszólalási minőséget képviselt, ami addig teljesen szokatlan volt a magyar undergroundban, a Cseh Tamás–Bereményi Géza szerzőpáros albumai közül pedig az Antoine és Desiré a kedvence.

Az énekes-dalszerző kedvenc szerzeményei között szintén megemlíti a Rock and Roll Partyt (a Hungária-album címadó dalát), a Piramis Becsület és Bródy János Filléres emlékeim című opuszát. „Fiatalon sokat jelentett számomra a Piramis, mélyen bevésődő dalokat írtak a lírikus hard rock nyelvén, Bródy János pedig kihagyhatatlan a magyar daltörténetből. Ő az, aki a legegyszerűbb, legszívhezszólóbb szavakból képes magas esztétikai értéket létrehozni, a legszélesebb tömegek számára érthető módon. Ez igen komoly alkotókészséget igényel, és ő ebben verhetetlen” – summázza.

Az URH formabontó zászlóbontása

Pajor Tamás első élőzenei élménye egy 1978-as Radics Béla-koncert volt a Budai Ifjúsági Parkban. „Szerencsém volt, hogy még élőben hallhattam a gitárkirályt, bár sajnos már erősen leszálló ágban volt. Még most is látom magam előtt, ahogy erősen felpüffedt, vörös fejjel, viszont még mindig elementáris erővel gitározik a fogával” – emlékszik vissza az Amen frontembere, aki az URH együttes első fellépését is rendkívül fontos eseményként tartja számon.

„Az URH zászlóbontása mérföldkő volt a magyar könnyűzenében, ott, 1980 szeptemberében, az akkoriban még Kulich Gyula nevét viselő Kálvária téren, 

Úgy vélem, a művészetben az tud igazán meghatározót alkotni, aki mer formabontó lenni, a lehető legkevésbé támaszkodik az elődökre, mégis érvényes kifejezőerővel bír egy adott korszakban. Az URH azért tudott iskolateremtő, paradigmaváltó lenni, mert mindenben más volt, mint minden más akkoriban” – fejti ki Pajor Tamás.

Az Amen együttes koncertjei közül a neves amerikai keresztény művésszel, Chuck Girarddal közös fellépésüket tartja legfontosabbnak 1989-ben a Nemzeti Sportcsarnokban, mert ekkor vette kezdetét keresztény zenei munkássága.