Fél évszázada került a boltokba az Omega hatodik lemeze, a Nem tudom a neved. A zenekar tudtán kívül megváltoztatott borítóval és egy letiltott szám miatt rövidebb B oldallal. Ugyanekkor, azaz 1975-ben, a The Hall of Floaters in the Sky című angol nyelvű korongjukat dobta a nyugat-európai piacra NSZK-beli kiadójuk, a Bellaphon.

Utolérte magát az Omega

Kóbor János hatodik magyar stúdiólemezükről ezt mondta Csatári Bencének élete utolsó interjújában: „Összességében elmondhatjuk, hogy megítélésem szerint 1975-re kerültünk újra abba a helyzetbe, és álltunk nagyjából azon a szinten, amelyen 1969-ben egy feltételezett sikeres második angliai nagylemez és egy ottani harmadik országos turné után álltunk volna a nemzetközi vérkeringésben.”

Kétségtelen, következő esztendőkben, a space rock korszakukban készítették el három legsikeresebb albumukat, az Időrablót, a Csillagok útjánt és a Gammapoliszt.

A Nem tudom a neved dalait még Magyarországon játszották fel az Országos Rendező Iroda próbatermében, illetve a lemez címadó számát a Magyar Rádióban, ahol a ráéneklést is megejtették. Így lett az anyag zenei rendezője, az intézmény hangszerelője, karmestere, zenei vezetője Körmendi Vilmos. Ő dirigálta a Táncdalfesztivál Szimfonikus Tánczenekarát – hogy képet kapjunk zenei világáról. Amúgy létezik egy 1974-ből való rádiófelvétele a nyitó dalnak, ami meglehetősen eltér a nagylemezen hallhatótól.

A közismert, albumverziót Peter Haukéval dolgozták ki, ez került rá a ’74-es angol nyelvű, 200 Years after the Last War-korongra.

Ekkor született meg Benkő László Moog-szólója. Amúgy ezen album gerincét az ötödik lemez Szvitje adja, de Hauke mellőzte nagyzenekari kíséretet.

Életmű újraértelmezve

A Nem tudom a neved ősverziójával indul a GrundRecords kiadó 2022-ben kiadott CD-je, amelynek másik érdekessége, hogy az eredeti barna borítóval jött ki. Nem a legjobb szó persze az eredeti, tudniillik ahhoz Ágoston István fotóművész fellelt egy lebontott házat, amelynek már csupán a homlokzata dacolt az elmúlással. A pőre ablaknyílásokban álltak a zenészek, egy-egy szál virágot tartva. Erdős Péter menten letiltotta „a hippikorszakot idéző” fotót.

Ezen a Mozgó világ, A bűvész, Az égben lebegők csarnoka és a XX. századi városlakó szerepel a Nem tudom a neved anyagból. Mellettük ott a Hűtlen barátok, az Élő Omegáról, azonban az Egyszemélyes ország szövegével – ami a hatodik lp egyik slágere lett. És hallható még a magyar sorlemezen ki nem adott Never Feel Shame.

Ezt a nótát a GrundRecords szintén rátette Nem tudom a neved korongjára. A dal első ízben a Kenguru filmzenelemezen jött ki ’76-ban, élőben pedig az 1976–77-es Omega-turnén játszották, de már magyar szöveggel, Ne legyen címmel.

Visszatérve a borítóra, az együttes hazajött az NSZK-ból, s egy pécsi lemezboltban szembesültek a tasakkal. A barnával, mert az újranyomások már bíborszínben pompáztak. Erdős doktor úgy magyarázta a zenészeknek, azért a kaptárszerű alakzat a képen, mert hatszögletűek a sejtek, az Omegának pedig ez a hatodik albuma.

Változó cenzúra

Kivéve a hanghordozót tokjából, újabb gazemberségre lettek figyelmesek a zenészek, a B oldal mindössze tizenhárom perces volt. Erdős ugyanis leparancsolta a Tűzvihar című számot. Két kérdés vetődik fel. Miért tette? Hiszen a dal már megjelent az 1969-es Tízezer lépés korongon.

És miért akarták a muzsikusok az átdolgozott változatot az új lemezre rátenni?

Az első kérdésre Erdős Péter maga adott választ 1975-ben, amikor kifejtette a zenekarnak: a „Vörös csönd, itt maradt, ez maradt” szövegrész miatt tiltotta le az albumról.

A másikra talán magyarázat lehet, hogy az év egyik részét hazájában, másikat a vasfüggöny túloldalán töltő, koncertező, lemezeket készítő Omega legénysége időzavarba került, s nem tudtak kellő számú új dalt komponálni. Ez a saját feltételezésem. Alapját pedig a Csatári Bence Kóbor János monográfiájában elhangzottak jelentik. Mecky az Égben lebegők csarnokáról elmondja:

Ezt a számot a Magyar Rádió stúdiójában próbáltuk összerakni, mert ez sem volt kész, csak a gitártéma volt meg. Csakhogy a rádióban sem állt korlátlan idő a rendelkezésünkre, így gyorsan feldúdoltuk Sülyi Péternek a dallamot.

„Aztán a határidő bizonyult a legjobb múzsának, mert Péter itt hozta a legjobb formáját, nemcsak gyorsaságban, de minőségben is.”

Az Egyszemélyes országról ugyanott ezt meséli: „Ezt a dalt Kölnben raktuk össze egy kis szabadidőnkben a stúdióban, amikor szembesültünk azzal, hogy a kinti harmadik lemezünkre nincs elegendő szám.”

Az említett (1974-es) angol nyelvű album nyitánya a Tűzvihar. Hallhatóan az átdolgozott, a Nem tudom a nevedről letiltott változat.

Eme angol albumon még az Addig élj! kapott helyet az Omega 6-ról.

Ezt a verziót lopta el a Future Man című, a Hulu streamingcsatornán 2017-ben sugárzott sorozat első epizódjának vége főcíméhez a stáb. Persze a szerzők (Molnár György, Kóbor János Hajnal István) tudta nélkül.

No, és a már említett Egyszemélyes ország. Érdemes összevetni, mennyivel jobban szól a kinti stúdióban, Peter Hauke irányításával készült felvétel.

Hátrébb kerültek a jobb és bal elől szóló gitárok, a döngő lábdob helyett pedig előrébb jött a basszusgitár, megtámogatva a Moog basszusszólamával.