Különleges projektbe vágott a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a KEÉÖMA: egy ritkaságokat is felvonultató kiállítással újraindítják a világviszonylatban is híres nagybányai festőiskolát, amely a modern magyar festőművészetet útjára bocsátó mozgalom volt.

Nagybánya (románul Baia Mare) körülbelül hatórányi autóútra van Budapesttől – már ha az ember azonnal átjut a csengersimai határátkelőn. Ha nem, akkor akár nyolc órát is utazhat, mire megérkezik a szóban forgó kiállításnak otthont adó városba.

Rengeteg szépkorú várakozik a Máramaros Megyei Művészeti Múzeum első emeletén, ahol június 24-én kiállítás nyílt a legendás nagybányai művésztelep alkotóinak festményeiből. Egy maréknyi tinédzser gondoskodik róla, hogy csökkenjen az átlagéletkor, de tény, hogy meglepően sok idős műkedvelő látogatott el a két hónapig nyitva tartó tárlat megnyitójára. Kimondottan érdeklődők, már a megnyitó előtt lefotózzák az összes képet, diskurzusba elegyednek nemcsak egymással, de a sajtóval és a szervezőkkel is. 

Ez már csak azért is kiemelendő, mert a nagybányai festőiskolát (elsősorban) azért virágoztatják most fel, hogy az értékmegőrzés mellett értéket is teremtsen, vagyis egy újabb festőgeneráció nőjön fel és alkosson Erdély e részén. A fiatalok egyelőre nem tolongtak a kultúrtérben, kérdés, a következő két hónapban hány ifjonc fog ellátogatni a kiállításra.

A festőiskola újraélesztésének érdekében a KEÉÖMA a Közép-európai Örökség Programjának részeként egy összetett kulturális projektet indított, amelynek keretében július 24-én a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban egy magángyűjtői művekből összeállított kiállítás nyílt, a továbbiakban pedig nyári alkotótábor is indul, amellyel a jövő festőnemzedékeit támogatják.

Ma is releváns

Az 1896-tól a második világháború kitöréséig a ma Romániához tartozó nagybányai művésztelepen működő festőiskolát a modern magyar festőművészet egyik bölcsőjeként tartják számon, hatása számos korabeli festőnél tetten érhető. Az alkotóközösség alapítói

• Ferenczy Károly,
• Hollósy Simon,
• Iványi-Grünwald Béla,
• Réti István,
• valamint Thorma János festőművészek voltak.

A nagybányai festőiskola öröksége, alkotói, valamint az itt készült festmények több szempontból relevánsak, példaértékűek napjainkban is. A régióban a századforduló idején különlegességnek számított a festőiskola, hiszen ekkor csak nyugaton – például Münchenben és Párizsban – működött hasonló intézmény, alkotóközösség.  

A nagybányai festőiskola alkotói közül többen is meglátogatták ezeket a magas presztízsű kulturális központokat, ám végül visszatértek Nagybányára, és magukkal hozták a nyugati impulzusokat, ezzel megindítva a modernizmus folyamatait művészetükben

– mondta el a kiállítás kurátora, Eleni Korani. 

Hozzátette, bár Nagybánya messze van az említett nyugat-európai festőiskoláktól, az alkotóközösség az ott megszerzett tapasztalatait is kamatoztatva biztosított szabad alkotói teret a helyi művészeknek. A város szellemisége és környezete a modern festészet bölcsőjeként szolgált a régió alkotói számára. A festőiskola befogadta, támogatta a fiatal alkotókat, akik munkájukkal fontos szereplőivé váltak a kor festészetének. 

Az innen induló képzőművészeti fellendülés világszinten elismertté tette a nagybányai festőket, örökségük megőrzése, ápolása és bemutatása számos tanulsággal járhat minden generáció számára.

A nagybányai festőiskola relevanciája nemcsak a kézzelfogható örökségében rejlik, hanem eszmeiségében, szellemében is, ami máig hatással van az alkotókra. A festőiskola hagyományainak újraélesztése a jelen alkotóinak és a jövő festőgenerációinak is lehetőséget nyújt egy olyan szabad szellemiségben alkotni, amely több mint száz éven keresztül fennmaradt, és még most is jelent valamit az embereknek, ha meghallják a nevét.

Ritkaságok a falon

Az emberben olyan érzés támad, mintha egy minden stílust felvonultató tárlatot járna körbe: az érzéki és naturalista hatású festmények mellett élénk, kubista vonásokat viselő képek, állatokkal kiegészülő csendéletek, idilli aktok és nyomasztó életképek is elénk kerülnek. Nem túlzás azt állítani, egytől egyig megragadják a fantáziát. A művek mindegyike más-más világba repíti a látogatót. 

A kiállított művek között két alapító tag, Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly alkotásai is megtekinthetők, de a tárlat részét képezi még Perlrott Csaba Vilmos eddig sosem kiállított Nagybányai utca című alkotása, valamint az igazi ritkaságnak számító Napfényes utca Nagybányán című Bálint Rezső-festmény is – az utóbbi alkotótól meglehetősen kevés kép maradt fenn. 

A kiállítás közel negyven év alkotásain keresztül a nagybányai alkotóközösség több nemzedékét is bemutatja a látogatóknak – például Ferenczy Károly idősebb fiának, Valérnek egy képét is megcsodálhatják, de Boromisza Tibor festőművész több képe is a falakra került.

A Máramaros Megyei Művészeti Múzeumba először érkezik egy jelentős vendégtárlat az anyaországból: ez igazi hazatérés az itt szereplő remekművek számára, amelyek mindegyike valamely jelentős magyarországi magánygyűjtemény jeles darabja. Velük együtt van jelen a bizonyosság, hogy Nagybánya kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar művészet történetében

– ezekkel a szavakkal nyitotta meg a kiállítást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

(A megnyitón többek között Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, Catalin Chereches, Nagybánya polgármestere, Ionel Bogdan, a Máramaros Megyei Tanács képviselője, valamint Pacsay-Tomassich Orsolya, a Közép-európai Örökség Program képviselője köszöntötte a résztvevőket.)

Értékvédő célok

A kiállítást összeállító KEÉÖMA-t 2020-ban alapították – célja, hogy a közép-európai régióban műemlék vagy műemléki védelemben nem részesülő, ugyanakkor kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező épületeket vásároljon, az azok fennmaradására, megőrzésére, fenntartására irányuló tevékenységet előremozdítsa. Az épületeket ezután az alapítvány a történelmi-kulturális értékeket szem előtt tartva felújítja, miközben hangsúlyt fektet a hosszú távú üzleti fenntarthatóságra is.  

méltó kezdése ez tehát a nagybányai festőiskola hagyományait újraélesztő kulturális projektnek. A harminc olajfestményt felvonultató tárlaton a nagybányai festőiskola alkotóinak képei mellett egyedülálló, az iskola alkotóiról készített portrésorozatot is megtekinthet a közönség. 

Pacsay-Tomassich Orsolya, a KEÉÖMA kuratóriumi tagja kiemelte, jövőbeli terveikben szerepel egy nagybányai alkotótábor megszervezése is magyar, román és nemzetközi képzőművészek részvételével. 

A kiállítás július 24-től szeptember 24-ig látogatható.