Index Vakbarát Hírportál

Gábor Jenő egyik lélegzetelállító fő műve, Kondor Béla négy évtizede nem látott alkotása és Czigány Dezső egyik mesteri csendélete is szerepel a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának kínálatában.  2024. m ájus 13-án, a Kongresszusi Központban indul a licitharc a festményekért, de a műveket már április 29-től bárki ingyenesen megtekintheti a Falk Miksa utcai galériában.

Ritkán szerepel árverésen Gábor Jenő-alkotás, éppen ezért hatalmas érdeklődés előzi meg a Virág Judit Galéria tavaszi aukcióját, ahol a művész egyik fő műve kerül piacra. A Július 14. Párizsban című monumentális festmény az art deco egyik mesterműve, szemet gyönyörködtető mind a laikusok, mind a szakértők számára.

Gábor Jenő párizsi tartózkodása alatt festette a képet, és azt a pillanatot örökítette meg, amikor a felszabadult párizsiak utcabállal ünneplik a forradalom napját, a Bastille ostromának évfordulóját, olvasható a galéria közleményében. A művész 1927-ben mutatta be festményét a pécsi közönségnek, de a mű megjárta a modern magyar művészetet reprezentáló genovai kiállítást is. Gábor Jenő fő műve 36 millió forintos kikiáltási árról indul, becsértéke 50-80 millió forint.

Leleplezték azt az ominózus Ziffer-képet, amely száztíz évig lapult, most pedig a pesti FreylerArt Galériában talált méltó otthonra. A műértők eddig csak katalógusokban, semmint élőben gyönyörködhettek a keletkezését tekintve 1910–11 közé datált A Luxemburg Párisban című alkotásban.

Sajtónyilvános esemény keretében rántotta le a szürke leplet F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa a nagybányai festőmozgalom egyik kiemelkedő alakjának képéről 2024. április 4-én. Ziffer Sándor munkássága főleg Erdélyhez köthető, de a francia fővárosban is alkotott: a kép is ott született, méghozzá Párizs egy központi kertjében, a Luxembourgban.

Korábban sohasem látott műalkotásokat lehetett megtekinteni Magyarországon. A Virág Judit Galéria Róma–Budapest kiállítására 40 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt öt hétben, ami a 26 éve működő intézmény életében nem számít mindennaposnak. Az élményért senkinek egyetlen forintot sem kellett fizetni.

Rendkívüli sikerrel zárt a Virág Judit Galéria legutóbbi kiállítása, amely bemutatta, hogy Olaszország milyen módon hatott a magyar alkotók művészetére. Az öt héten át tartó Róma–Budapest kiállításra több mint 40 ezren látogattak el.

A megnyitó napján a sor a következő sarokig ért, de az öt hét alatt hétköznap és hétvégén is folyamatosan érkeztek a látogatók, hetente mintegy tízezren

− nyilatkozta Kelen Anna, a galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora.

Ingyenes kultúrmisszió

Pénztárcát sem kellett vinniük a látogatóknak, a kiállítás és a tárlatvezetés ugyanis ingyenes volt, a helyek pillanatok alatt beteltek. A tárlaton főleg magángyűjtemények darabjait mutatták be, olyanokat, melyeket korábban a közönség sohasem tekinthetett meg.

A galéria korábban szervezett Párizs–Budapest és Berlin–Budapest kiállítást is, a programsorozat utolsó köre volt most a Róma–Budapest. 

Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen sokan keresték fel a galériát, ez is mutatja, amit az aukcióinkon is tapasztalunk: a magasművészet iránt komoly az érdeklődés. Folytatjuk kultúrmissziónkat, amelyet a galéria fennállásának 26 éve alatt soha nem tévesztettük szem elől: minél ismertebbé tenni a hazai alkotókat és műveiket 

− árulta el Kelen Anna.

Az egyik fő szenzáció Csontváry-Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye volt, de meg lehetett tekinteni Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, valamint Vaszary János műveit is.

Sajtónyilvános eseményen leplezik le azt a festményt, amely állítólag a nagybányai festőmozgalom egyik zászlóvivője, Ziffer Sándor eddig meg nem nevezett, 100 millió forint értékű, Franciaországban készülhetett műve. A titokra 2024. április 4-én a FreylerArt Galériában derül fény, a közönség pedig április 5-től négy héten át láthatja az – ezek szerint több mint 110 évig lappangó – művet.

A művész olyan festményéről beszélhetünk, amelyről, bár F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa szerint tudott a szakma, élőben soha nem látta senki, legfeljebb katalógusokból ismerhettük az alkotást. A festő párizsi időszaka amolyan sötét lyuk, a művészettörténet nem igazán foglalkozott vele, mindössze pár darabot ismerünk ebből az érából. Ziffer Sándor esetében a legtöbb gyűjtőnek a nagybányai korszak ugrik be.

A festmény különlegessége, hogy egy utólagos, hamis Rippl-Rónai-szignó volt rajta. Ilyet nem olyan régen láttunk egyébként egy aukción egy Perlrott-képnél is. A hatvanas években ezeket a festőket nem igazán keresték, viszont amelyik kép kicsit rippl-rónais volt, azokat megfizették. Ezért szignózták át nagyobb nevekre

– mondta az Indexnek F. Tóth Zoltán, aki lerántja majd a leplet a titokzatos alkotásról.

Nem bánja meg az, aki Budapesten elmegy a Bálnába, a hatodik Art & Antique kiállítás és vásár rendezvényre. Az sem baj, ha nem vastag az illető pénztárcája, és – mondjuk – nem futja Rippl-Rónai- vagy Vaszary-festményekre, mert gyönyörködni az elmúlt másfél évszázad legszebb magyar képeiben sem utolsó mulatság.

Régi ismerős köszön rá a sokat utazó újságíróra a Bálnában, az Art & Antique kiállítás megnyitóján. A bejárattal szemközti falon Ziffer Sándor: Népviseletbe öltözött asszonyok című, 1906-ban festett képe látható, az a festmény, amelyet november elején Marosvásárhelyen is megcsodálhattunk a világhírű nagybányai festőiskola egyedülálló alkotásaiból összeállított Hazatérés, Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállításon.

Ez már nem lehet rossz, gondolja az egyszeri zsurnaliszta, hát még amikor rávetődik a tekintete a kiállítás sztárjára, Rippl-Rónai József: Szent Páli búcsú című festményére. Az embernek óhatatlanul bevillan a Kalitkás nő, amely decemberben a Kieselbach Galéria árverésén a Marriottban 180 millió forintos áron kelt el. 

A Szent Páli Búcsú húsz évvel később keletkezett, mint az 1892-es Kalitkás nő, és csak azért, hogy nagyjából be tudjuk árazni, az ugyanebben a korszakban festett Rippl-Rónai-kép, A geszti kastély kertjében a Virág Judit Galéria árverésén 300 millió forintért talált gazdára

– mondja az Indexnek Kelen Anna, a Virág Judit Galéria ügyvezetője, művészettörténész, a Bálna-beli kiállítás kurátora. – „A festmény nyolcvan évig lappangott egy magángyűjteményben, a tulajdonosa most gondolkodik azon, hogy árverésre bocsátja.”

Hogy az ingyenes belépésnek vagy a tárlat zsenialitásának köszönhető-e, hogy hétfőn, ebédidőben is tele volt a Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria, azt sosem tudjuk meg, mindenesetre kijelenthetjük, hogy a látogatók valósággal megrohamozták a néhány napja megnyílt Róma–Budapest összművészeti – de természetesen festményközpontú – kiállítást. A tárlat az olasz művészetnek a magyar kulturális életre gyakorolt hatását mutatja be 19–20. századi alkotókon és alkotásokon keresztül.

Nincs abban semmi meglepő, hogy sokan érdeklődnek a tárlat iránt, hiszen a galéria ezúttal hiánypótló kiállításra, semmint árverésre invitálta a művészet kedvelőit. A Budapest–Róma ráadásul olyan magasan jegyzett alkotók képeit vonultatja fel, mint Aba-Novák Vilmos, ifj. és id. Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, és persze Csontváry Kosztka Tivadar. 

Az idei szezon első művészeti vásárja, az Art and Antique negyven kiállítót fogad a Bálnában 2024. február 29. és március 3. között, huszonkét galéria azonban férőhely hiányában már csak a várólistára került fel  –  tudtuk meg Tausz Ádám főszervezőtől. Az eseményen a vezető klasszikus és kortárs galériák vesznek részt: egytől egyig az összes komoly intézmény képviselteti magát.

A hatodik alkalommal megrendezett művészeti vásáron nem korlátozódik festményekre a választék; szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket is vásárolhatnak az érdeklődők.

Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti vására, az Art and Antique Budapest. 2014. február 29. és március 3. között a IX. kerületi Bálnában rekordszámú galéria képviselteti magát. A kiállítók standján festményeket, szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket nézegethetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők.

A vásáron részt vevő negyven galéria a hazai műkereskedelem krémjét alkotja. A bemutatott műtárgyak spektruma igen széles, a több száz millió forintos festményektől a megfizethető darabokig terjed, ám a minőség alapvető feltétel.

Az Art and Antique-ot minden évben hatalmas érdeklődés övezi. Ez az egyetlen monstre kortárs és klasszikus művészeti esemény Magyarországon, ahol a legnagyobb gyűjtők és az érdeklődő laikusok is megtalálják a számításukat. Büszkék vagyunk arra, hogy évről évre betekintést nyújtunk a műkereskedelem izgalmas és kicsit titokzatos világába egy látványos rendezvény keretein belül. Idén igazi összművészeti ünnepre készülünk – több ezer magas kvalitású festmény, szobor, ékszer, antik könyv, sőt szőnyegek és egyéb műtárgyak is szerepelnek a kínálatban

– mondta a rendezvény közleménye szerint Tausz Ádám szervező.

Róma városa ihlette a Virág Judit Galéria legújabb, művészeti szenzációkat felvonultató kiállítását: 2024. február 22-től öt héten át ingyenesen látogathatják az érdeklődők a Róma–Budapest összművészeti tárlatot. Több száz négyzetméteren láthatók majd a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képei, szobrai, műtárgyai. Vissza nem térő alkalom ez arra, hogy a közönség a klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerje meg az olasz főváros XIX–XX. századi hatását a hazai kulturális szcénára.

Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit és Vaszary János műveit is felvonultatja az a hiánypótló kiállítás, amelyik 2024. február 22-én nyílik a Falk Miksa utcai Virág Judit Galériában. A Róma–Budapest tárlat és a hozzá kapcsolódó művészeti kiadvány új kutatásokra alapozva foglalja össze az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait.

Berlin- és Párizs-kiállítást már szerveztünk, most az európai kultúra egy újabb fellegvára, Róma következik. Az eddigi legátfogóbb képet mutatjuk be a közönségnek arról, hogyan vált az olasz főváros a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszínévé. Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. A Római Magyar Akadémián számos hazai alkotó töltött el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, barokk emlékek tanulmányozásával

– mondta el Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze.

Reigl Judit, Keserü Ilona, Fajó János, Rozsda Endre és más alkotók kiemelkedő műveit vonultatja fel a Virág Judit Galéria 13. Háború utáni és kortárs művek aukciója 2023. december 19-én. Az ünnepi aukciós anyag egyik legjobban várt tétele Reigl Judit Tömbírás című sorozatának 1959-ben készült darabja.

A kortárs festészet legjavát hozza el a Virág Judit Galéria 2023. december 19-i aukciója a Kongresszusi Központban. Reigl Judit egyik legerőteljesebb festménye, a Tömbírás-sorozat darabja vörös és fekete pászmákból áll össze. A festmény kikiáltási ára 26 millió forint.

Reigl Judit élete nagy részét Franciaországban töltötte. Az alig három éve elhunyt magyar származású művészt a nemzetközi szürrealizmus és akciófestészet élvonalába sorolják. 

Ezekben a pillanatokban is zajlik Reigl Judit centenáriumi kiállítása a Műcsarnokban, és a világ számos pontján ünneplik a magyar művésznő születésének 100. évfordulóját. Ritka pillanat, ha eladóvá válik egy Reigl-mű, ezért a különlegesen erős, múzeumi szintű olajalkotás felbukkanása nemzetközi érdeklődést váltott ki a gyűjtők körében.

Itt a december, elérkezett a művészeti árverések legizgalmasabb hónapja, a csúcsidőszak. Rekorder alkotások várnak új tulajdonosra, az aukciók pedig szinte napi rendszerességgel követik egymást. 

A műtárgy.com összegyűjtötte az idei árverésdömping kiemelt eseményeit. A szezont a Nagyházi Galéria téli árveréssorozata indítja december 12-én. Az árverés négy estén át zajlik majd; az első két nap a festményeké és bútoroké, december 14-én műtárgyakra és szőnyegekre, 16-án a műtárgyak mellett ezüstökre és ékszerekre lehet licitálni. 

Híres tételek, kerámiák, Herendi-készletek és XVI–XVIII. századi külföldi – főleg itáliai – festmények kerülhetnek új tulajdonoshoz: több kép 2-5 millió forintos kezdőlicittel indul, de a francia Jean Puy festménye, a Leány ablak előtt 8 millió forinton kezd. László Fülöp Apponyi Albertnét megörökítő festménye 2,8 millió forinton, Fenyő György férfiportréja 2,4 millión kezd. 

Több mint két évtized után újra aukcióra kerül Gulácsy Lajos kivételes remekműve, a Régi instrumentumon játszó hölgy, amelyet 2002-ben a szakma és a műgyűjtők a magyar Mona Lisának is neveztek. A festmény 2002-ben a Virág Judit Galéria árverésén abszolút magyar leütési rekordot ért el 95 millió forintos eladási árával. A sokáig elveszettnek hitt, majd a csodával határos módon előkerült alkotás Gulácsy kevés nagy méretű, megmaradt olajfestményeinek egyike, a magyar festészet remekművei tartozik.

Több mint 20 éve várnak erre a pillanatra a műgyűjtők: ismét megszerezhetővé válik Gulácsy Lajos ikonikus remekműve. 2002-ben hatalmas szenzáció volt a Régi instrumentumon játszó hölgy című olajkép felbukkanása, hiszen a művészettörténészek úgy tudták, hogy a remekmű a II. világháborúban megsemmisült. A Virág Judit Galéria bocsátotta aukcióra a festményt, 2002-ben 28 millió forint volt a kikiáltási ára, és hosszúra nyúlt licitharc után az akkori magyar aukciós rekordot jelentő 95 millió forintig kúszott fel az összeg.

2023-ban a festmény 100 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria év végi, klasszikus festményeket felvonultató árverésén december 16-án.

Hihetetlen felfedezés: egy eddig teljesen ismeretlen Tihanyi Lajos-remekművel bővült a magyar művészet panteonja. A Tájkép Margit híddal című festmény több mint 100 éves lappangás után került elő, és 2023. december 2-tól a nagyközönség is megcsodálhatja. December 16-án árverezik el a Virág Judit Galéria téli aukcióján.

Tihanyi Lajos (1885–1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő. A hallássérült géniusz Pont Saint Michel című festménye 220 millió forintért kelt el 2017-ben a Virág Judit Galéria „Remekművek árverésén”, amely akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított.

– mindössze néhány olyan festő van a magyar művészettörténetben, akinek az alkotásai rendre elérik a 100 millió forintos álomhatárt.

A most előkerült festmény a puszta létezésével is megdöbbentette a szakértőket, a semmiből tűnt fel. A kép közel 100 éven keresztül egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban csak utalásszerűen szerepelt.

Sejtettük, hogy lehet egy ilyen kép valahol, de konkrétumot nem tudtunk róla. Hihetetlen érzés volt megpillantani ezt a remekművet

– mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a felfedezés pillanatairól.

A meglepetések sora azonban itt még nem ért véget: a kép megtisztítását követően egy elképesztő intenzitású, fénnyel telített kolorit bújt elő az elsárgult lakkréteg alól, amely megmutatta a festmény üde hangulatát. A napsütésben fürdő kupolák káprázatosak, ahogyan a fényárban úszó Duna már-már neonos élénksége is.

Soha ilyen magas kikiáltási áron nem indult még magyar műtárgy aukción. Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változata 180 millió forintról indul a Kieselbach Galéria téli aukcióján, 2023. december 17-én. Mintegy két évtized után újabb esélyt kap az ország: 2005-ben nem sikerült itthon tartani a képet, így a kérdés az, hogy van-e olyan erős Magyarország, hogy egy ilyen muzeális műkincset visszaszerezzen a nemzet számára.

A Kalitkás nő igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve. A Párizsban készült festmény a XIX. század  végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét. A festmény 2023. december 17-én kalapács alá kerül a Kieselbach Galéria téli aukcióján.

A regényes történetű festménnyel kapcsolatban megírtuk, 

• mitől annyira ikonikus alkotás,
• kicsoda jelentette ki Rippl-Rónairól, hogy „Így nem volna szabad festeni!”,
• ki volt a karcsú hölgy, akit a festő megörökített,
• indult-e már magasabb árról aukción magyar kép,
• mennyiért vásárolta meg a képet 1906-ban egy gyufagyáros,
• mennyiért került átmenetileg magyar tulajdonba 18 éve.

Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát 2006-ban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szereplő kép, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon. Az 1892-es Kalitkás nő méltán vált az egyik legismertebb, ikonikus magyar festménnyé a születése óta eltelt 130 évben.

Pedig Rippl-Rónainak, az alkotónak nem volt könnyű dolga; egy 1900-as kiállításon a Műcsarnokban járva I. Ferenc József császár és király egy Rippl-Rónai-tájképre pillantva kimondta a megfellebbezhetetlen ítéletet:

Így nem volna szabad festeni!

Aztán mégis szabad lett, és mára a kaposvári születésű mester az utolsó 140 év legjelentősebb, legfelkapottabb, pénzben is a legmagasabbra értékelt, külföldön is sztárnak tekintett alkotójává avanzsált.

2005-ben felbukkant

A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. szerepel, méghozzá az ihletett, személyes, érzékeny ecsetvonásokkal megjelenített első variáns, úgymond az „igazi”. Mindeddig a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „másodpéldány” képviselte a modern magyar festészetet. Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, száz évnyi elfeledettség után.

Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt tölthetett itthon, az áfatörvény nem éppen műtárgybarát alakulása következtében, és hamarost ismét külföldi tulajdonba került.

A festményt először 1892-ben a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért. Aztán a kép 1947-ben elhagyta az országot, az Egyesült Államokba került,  Bánóczi Dezső  gyűjteményébe.

Kieselbach Tamás már 2005-ben, amikor felbukkant a festmény, felhívta a széles közvélemény figyelmét a ritka nemzeti műkincsre. A chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590 400 (azaz ötszázkilencvenezer-négyszáz) dollárnál koppant a kalapács. Megemlítendő, hogy a kép eredetvizsgálatára 19 éve Kieselbach Tamást kérték fel. 

(Már-már megmosolyogtató, hogy első nekifutásra háromezer, majd hatezer dollárban akarták megállapítani a kezdő árat.)

Scheiber Hugó képeiért már komoly licitharc szokott kialakulni, a Virág Judit Galéria legutóbbi aukcióján az 1926-ban festett Stadion című festménye már meg sem állt 50 millió forintig, de több más műve is bőven a kikiáltási ár felett kelt el. Nem volt ez mindig így, a művész élete során folyamatos egzisztenciális gondokkal küzdött.

„Világsikerem volt, de ma este sem volt kaja” – miért festett annyi portrét Scheiber Hugó? *

Scheiber Hugó terjedelmes és izgalmas életművében kiemelt szerepet játszanak a portrék. Legfontosabb modellje talán saját maga volt, és nem volt kíméletes önmagával szemben sem, önarcképei hűen tükrözik humoros, olykor inkább ironikus, gúnyos természetét.

Kíváncsi, vehemens, extrovertált jelleméből fakadóan fogékony volt az őt körülvevő környezetre, emberekre. A nagyvárosok – Berlin, Budapest, majd a harmincas évek elején egy rövid ideig Róma – utcáin, parkjaiban, éjszakai bárjaiban megforduló hírességek, politikusok vagy éppen az átlagos, hétköznapi emberek kifogyhatatlan inspirációs forrást jelentettek számára.

Számos társasági eseményre kapott meghívást, amelyek kiváló lehetőséget kínáltak Scheibernek, hogy a szélesebb közönség előtt is megmutassa portréfestői képességét, sőt a korszak hírességeinek, politikusainak lerajzolásával még a kinti sajtó figyelmét is felkeltette.

Furcsa pacuhákat láttak a Gesztenyés-kert mellett Budán. Számuk nem érte el a veszélyhelyzeti határt, de érdemes figyelni őket. Komisz hógolyócsaták és telefonzsinóros csínytevés a szakterületük. Élénk színeik, hatalmas formáik alapján könnyű megkülönböztetni őket. Elsődleges lelőhelyük a MOM Park, azon belül is a youngart galéria kiállítóterme. 

Márton Ákos Barnabás fiatal alkotóművész gyerekkorának megtestesítői ők – a játéknak és a bajkeverésnek, amit négy fiútestvér közösen tud végrehajtani. Édesanyjuk egyedül nevelte őket, ami esetükben nem volt könnyű feladat. Így emlékszik vissza erre az időszakra a festőművész:

Egyszer a középiskolában az osztályfőnököm akart adni egy osztályfőnökit, mert nagyon rosszak voltunk. Amikor írta volna be, megkérdezte tőlem, hogy »hányan vagytok ti testvérek, Ákos?« Mondtam, hogy »négyen vagyunk fiúk.« Becsukta az ellenőrzőt, visszaadta, és annyit mondott: »szegény anyukád...«

A fiatal alkotó még Szegeden tanulta a mesterséget, Szabó Tamás keze alatt. Kezdetben a street art világa állt hozzá közel, többször dolgozott tűzfalak művészi festéseinél. Hamar belé ivódott a vonzalom a nagy méretű képek iránt, de mestere óva intette, szerinte érdemes akkora képekhez ragaszkodni, amelyek beleférnek az autójába. Ezt megfogadta, jelenleg pedig – noha alkotásai továbbra sem kicsik – jóval mobilisabb képek kerülnek ki a kezei közül.

Jelenleg a youngart online galériával dolgozik közösen, amely azt tűzte ki célul, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező, pályakezdő és feltörekvő alkotók képeit bocsássa piacra. A galéria létrehozott egy pop-up kiállítást a MOM Parkban, ott találkoztunk a festőművésszel és Szabó-Varga Melindával a youngart képviseletében.

Az előzetes számítások szerint legfeljebb tizenötmillió forintra saccolták a legmagasabb eladási árat, miután a Zsolnay értéke, valamint a kereslet az elmúlt egy évben igencsak megnőtt. Ezzel szemben az aukción a legutóbb még tizenötmilliósra saccolt zöld kaspó huszonnyolcmillió forintért talált gazdára.

A szakértő szerint az egy-két millió forintos átlagdarabok is dupla-, esetenként triplaannyiért keltek el, mint amennyire számítani lehetett. 

Ez nemcsak a magyar piac számára elképzelhetetlen magasság, hanem ezek az árak már magasabbak is, mint a nemzetköziek. Világszinten ezek a legmagasabb Zsolnay-árak 

– fogalmazott az Indexnek Törő István.

A BÁV jogelődjét kétszázötven éve alapította Mária Terézia, ennek apropóján nyílt meg 2023. október 19-én a 250 éves a BÁV című kiállítás, amelynek alapötlete, hogy a tárlatot csak és kizárólag közgyűjteményben levő anyagból válogatták össze. A BÁV Art Aukciósház és Galériában megtekinthető kiállítás bemutatja, hogy a BÁV – valamint számos jogelődje – hogyan járult hozzá az elmúlt több mint száz évben a magyar állami vagyon gyarapításához.

Annak ellenére, hogy az intézmény kétszázötven éve működik, az első vagyonmentő árverést, a későbbi művészeti aukciók elődjét több mint száz éve, 1920 októberében rendezték, ezek az alkalmak pedig máig meghatározó jelentőségűek a műgyűjtők, műtárgykereskedők és művészetrajongók számára. 

A nemrégiben nyílt rendhagyó tárlat 2023. november 12-ig látogatható Budapesten, a Szent István körút 3. alatt. A kiállítás anyagát elsődlegesen a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum adja. Több mint háromezer alkotás közük válogattak ki a rendezők, tudtuk meg Fertőszögi Péter művészettörténésztől, a BÁV művészeti igazgatójától. 

Ismét Zsolnay-aukciót rendeznek a Virág Judit Galériában. Az árverést ugyan 2023. október 18-án tartják, ám a kerámiákat október 5-től már egy kiállítás keretében is megtekinthetik az érdeklődők. A Zsolnay kerámia magyarországi jelentőségéről Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója, Zsolnay-szakértő mesélt az Indexnek.

Az első színes és látványos Zsolnay-könyv, a Zsolnay szecessziós kerámiák 1992-ben látott napvilágot. A kötetet Csenkey Éva írta, aki gyűjtők, művészettörténészek, szakértők mestere volt ezen a pályán. 

Egyszer, amikor még semmit nem tudtam a Zsolnayról, a kezembe került ez a kötet. Megdöbbentem, amikor lapozgatni kezdtem, mert fantasztikus tárgyak voltak benne. Akkor határoztam el, hogy elkezdem őket gyűjteni. A folyamat akkor gyorsult fel, amikor 1997-ben megalapítottuk a Műterem Galériát, és az egyik speciális területünk a Zsolnay lett

– kérdeztük szenvedélyéről Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatóját, aki Zsolnay-szakértő is; több mint harminc éve jár aukciókra, és ma már egy impozáns gyűjteménnyel büszkélkedhet.

1997 óta már körülbelül nyolcvan aukciót rendeztek a galériában, aukciónként pedig körülbelül (minimum) egy tucat Zsolnay szerepel az anyagban.

sehol nincs olyan aukciósház vagy intézmény, amely hasonló mennyiségben és gyakorisággal árulna Zsolnay kerámiákat. Ez azt is jelenti, hogy Amerikától kezdve az európai országokig rengetegen ideküldik a Zsolnay kerámiájukat, mert itt adják el a legdrágábban.