Index Vakbarát Hírportál

Lehullt a lepel a rejtélyes magyar kincsről

április 5., 10:19 Módosítva: 2024.04.06 13:12
51

Leleplezték azt az ominózus Ziffer-képet, amely száztíz évig lapult, most pedig a pesti FreylerArt Galériában talált méltó otthonra. A műértők eddig csak katalógusokban, semmint élőben gyönyörködhettek a keletkezését tekintve 1910–11 közé datált A Luxemburg Párisban című alkotásban.

Sajtónyilvános esemény keretében rántotta le a szürke leplet F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa a nagybányai festőmozgalom egyik kiemelkedő alakjának képéről 2024. április 4-én. Ziffer Sándor munkássága főleg Erdélyhez köthető, de a francia fővárosban is alkotott: a kép is ott született, méghozzá Párizs egy központi kertjében, a Luxembourgban.

Tovább

Korábban sosem látott műkincseket hoztak Budapestre

április 2., 20:16 Módosítva: 2024.04.02 22:05
14

Korábban sohasem látott műalkotásokat lehetett megtekinteni Magyarországon. A Virág Judit Galéria Róma–Budapest kiállítására 40 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt öt hétben, ami a 26 éve működő intézmény életében nem számít mindennaposnak. Az élményért senkinek egyetlen forintot sem kellett fizetni.

Rendkívüli sikerrel zárt a Virág Judit Galéria legutóbbi kiállítása, amely bemutatta, hogy Olaszország milyen módon hatott a magyar alkotók művészetére. Az öt héten át tartó Róma–Budapest kiállításra több mint 40 ezren látogattak el.

A megnyitó napján a sor a következő sarokig ért, de az öt hét alatt hétköznap és hétvégén is folyamatosan érkeztek a látogatók, hetente mintegy tízezren

− nyilatkozta Kelen Anna, a galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora.

Ingyenes kultúrmisszió

Pénztárcát sem kellett vinniük a látogatóknak, a kiállítás és a tárlatvezetés ugyanis ingyenes volt, a helyek pillanatok alatt beteltek. A tárlaton főleg magángyűjtemények darabjait mutatták be, olyanokat, melyeket korábban a közönség sohasem tekinthetett meg.

A galéria korábban szervezett Párizs–Budapest és Berlin–Budapest kiállítást is, a programsorozat utolsó köre volt most a Róma–Budapest. 

Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen sokan keresték fel a galériát, ez is mutatja, amit az aukcióinkon is tapasztalunk: a magasművészet iránt komoly az érdeklődés. Folytatjuk kultúrmissziónkat, amelyet a galéria fennállásának 26 éve alatt soha nem tévesztettük szem elől: minél ismertebbé tenni a hazai alkotókat és műveiket 

árulta el Kelen Anna.

Az egyik fő szenzáció Csontváry-Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye volt, de meg lehetett tekinteni Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, valamint Vaszary János műveit is.

Rábukkantak egy állítólag százmilliós magyar kincsre

március 31., 10:36 Módosítva: 2024.04.01 06:49
231

Sajtónyilvános eseményen leplezik le azt a festményt, amely állítólag a nagybányai festőmozgalom egyik zászlóvivője, Ziffer Sándor eddig meg nem nevezett, 100 millió forint értékű, Franciaországban készülhetett műve. A titokra 2024. április 4-én a FreylerArt Galériában derül fény, a közönség pedig április 5-től négy héten át láthatja az – ezek szerint több mint 110 évig lappangó – művet.

A művész olyan festményéről beszélhetünk, amelyről, bár F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa szerint tudott a szakma, élőben soha nem látta senki, legfeljebb katalógusokból ismerhettük az alkotást. A festő párizsi időszaka amolyan sötét lyuk, a művészettörténet nem igazán foglalkozott vele, mindössze pár darabot ismerünk ebből az érából. Ziffer Sándor esetében a legtöbb gyűjtőnek a nagybányai korszak ugrik be.

A festmény különlegessége, hogy egy utólagos, hamis Rippl-Rónai-szignó volt rajta. Ilyet nem olyan régen láttunk egyébként egy aukción egy Perlrott-képnél is. A hatvanas években ezeket a festőket nem igazán keresték, viszont amelyik kép kicsit rippl-rónais volt, azokat megfizették. Ezért szignózták át nagyobb nevekre

– mondta az Indexnek F. Tóth Zoltán, aki lerántja majd a leplet a titokzatos alkotásról.

Tovább

Tapéta, vakolat és festékréteg rejtette az egyik legnagyobb művész alkotását

március 13., 19:20 Módosítva: 2024.03.14 10:21
4
Paul Cezanne a legnagyobb francia festők egyike. Egyébként is gazdag életműve most eddig ismeretlen falfestménnyel gazdagodott. Az alkotást tavaly nyáron fedezték fel a művész gyerekkori családi otthonában, a Bastide du Jas de Bouffan nevű kastély felújítása alatt, Franciaországban, a helyi hatóságok azonban csak nemrég jelentették be hivatalosan a leletet, ugyanis titokban kellett tartani. 2025-től a nagyközönség is láthatja.

A XIX. századi posztimpresszionista festő nagyméretű alkotása eddig tapéta, vakolat és festékréteg alatt volt elrejtve. Paul Cezanne kompozíciójára rossz állapotban találtak rá, közepén egy tátongó lyukkal, de a sértetlenül maradt részek egy kikötői jelenetet ábrázolnak, zászlókkal, árbócokkal, égbolttal, valamint épületrészekkel – írja a The Art Newspaper.

Az alkotás az Entrée du port (A kikötő bejárata) címet kapta.

A kivitelezők tavaly augusztusban fedezték fel a műalkotást, készülve a közelgő ünnepségre, amelynek középpontjában Cezane Aix-szal való kapcsolata áll.

Az NPR-nek adott interjú szerint a Cezanne-szakértő Mary Tompkins Lewis maga is meglepődött a felfedezésen, amelyet izgalmas tart. A helyi hatóságok azonban csak nemrégiben jelentették be hivatalosan a leletet, mert mint mondták, „titokban kellett tartani”.

Tovább

Nyolcvan éve nem látott Rippl-Rónai-festmény az Art & Antique sztárja

február 29., 07:57 Módosítva: 2024.02.29 19:28
24

Nem bánja meg az, aki Budapesten elmegy a Bálnába, a hatodik Art & Antique kiállítás és vásár rendezvényre. Az sem baj, ha nem vastag az illető pénztárcája, és – mondjuk – nem futja Rippl-Rónai- vagy Vaszary-festményekre, mert gyönyörködni az elmúlt másfél évszázad legszebb magyar képeiben sem utolsó mulatság.

Régi ismerős köszön rá a sokat utazó újságíróra a Bálnában, az Art & Antique kiállítás megnyitóján. A bejárattal szemközti falon Ziffer Sándor: Népviseletbe öltözött asszonyok című, 1906-ban festett képe látható, az a festmény, amelyet november elején Marosvásárhelyen is megcsodálhattunk a világhírű nagybányai festőiskola egyedülálló alkotásaiból összeállított Hazatérés, Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállításon.

Ez már nem lehet rossz, gondolja az egyszeri zsurnaliszta, hát még amikor rávetődik a tekintete a kiállítás sztárjára, Rippl-Rónai József: Szent Páli búcsú című festményére. Az embernek óhatatlanul bevillan a Kalitkás nő, amely decemberben a Kieselbach Galéria árverésén a Marriottban 180 millió forintos áron kelt el. 

A Szent Páli Búcsú húsz évvel később keletkezett, mint az 1892-es Kalitkás nő, és csak azért, hogy nagyjából be tudjuk árazni, az ugyanebben a korszakban festett Rippl-Rónai-kép, A geszti kastély kertjében a Virág Judit Galéria árverésén 300 millió forintért talált gazdára

– mondja az Indexnek Kelen Anna, a Virág Judit Galéria ügyvezetője, művészettörténész, a Bálna-beli kiállítás kurátora. – „A festmény nyolcvan évig lappangott egy magángyűjteményben, a tulajdonosa most gondolkodik azon, hogy árverésre bocsátja.”

Tovább

Még mindig ez a város a világ közepe

február 27., 20:39 Módosítva: 2024.02.28 19:57
21

Hogy az ingyenes belépésnek vagy a tárlat zsenialitásának köszönhető-e, hogy hétfőn, ebédidőben is tele volt a Falk Miksa utcai Virág Judit Galéria, azt sosem tudjuk meg, mindenesetre kijelenthetjük, hogy a látogatók valósággal megrohamozták a néhány napja megnyílt Róma–Budapest összművészeti – de természetesen festményközpontú – kiállítást. A tárlat az olasz művészetnek a magyar kulturális életre gyakorolt hatását mutatja be 19–20. századi alkotókon és alkotásokon keresztül.

Nincs abban semmi meglepő, hogy sokan érdeklődnek a tárlat iránt, hiszen a galéria ezúttal hiánypótló kiállításra, semmint árverésre invitálta a művészet kedvelőit. A Budapest–Róma ráadásul olyan magasan jegyzett alkotók képeit vonultatja fel, mint Aba-Novák Vilmos, ifj. és id. Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, és persze Csontváry Kosztka Tivadar. 

Tovább

Egymillió eurós műtárgyat is vehetünk a Bálnában

február 16., 17:14 Módosítva: 2024.02.17 07:01
28

Az idei szezon első művészeti vásárja, az Art and Antique negyven kiállítót fogad a Bálnában 2024. február 29. és március 3. között, huszonkét galéria azonban férőhely hiányában már csak a várólistára került fel  –  tudtuk meg Tausz Ádám főszervezőtől. Az eseményen a vezető klasszikus és kortárs galériák vesznek részt: egytől egyig az összes komoly intézmény képviselteti magát.

A hatodik alkalommal megrendezett művészeti vásáron nem korlátozódik festményekre a választék; szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket is vásárolhatnak az érdeklődők.

Tovább

Ahol nem muszáj drága műtárgyat venni, de lehet

január 19., 17:33 Módosítva: 2024.01.20 07:16
81

Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit Magyarország legnagyobb klasszikus és kortárs képzőművészeti vására, az Art and Antique Budapest. 2014. február 29. és március 3. között a IX. kerületi Bálnában rekordszámú galéria képviselteti magát. A kiállítók standján festményeket, szobrokat, ékszereket, különleges szőnyegeket, bútorokat, antik könyveket nézegethetnek és vásárolhatnak meg az érdeklődők.

A vásáron részt vevő negyven galéria a hazai műkereskedelem krémjét alkotja. A bemutatott műtárgyak spektruma igen széles, a több száz millió forintos festményektől a megfizethető darabokig terjed, ám a minőség alapvető feltétel.

Az Art and Antique-ot minden évben hatalmas érdeklődés övezi. Ez az egyetlen monstre kortárs és klasszikus művészeti esemény Magyarországon, ahol a legnagyobb gyűjtők és az érdeklődő laikusok is megtalálják a számításukat. Büszkék vagyunk arra, hogy évről évre betekintést nyújtunk a műkereskedelem izgalmas és kicsit titokzatos világába egy látványos rendezvény keretein belül. Idén igazi összművészeti ünnepre készülünk – több ezer magas kvalitású festmény, szobor, ékszer, antik könyv, sőt szőnyegek és egyéb műtárgyak is szerepelnek a kínálatban

– mondta a rendezvény közleménye szerint Tausz Ádám szervező.

Tovább

Hogyan lett Róma a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszíne?

január 16., 18:37 Módosítva: 2024.01.17 14:19
72

Róma városa ihlette a Virág Judit Galéria legújabb, művészeti szenzációkat felvonultató kiállítását: 2024. február 22-től öt héten át ingyenesen látogathatják az érdeklődők a Róma–Budapest összművészeti tárlatot. Több száz négyzetméteren láthatók majd a magyar képzőművészet legnagyobb ikonjainak képei, szobrai, műtárgyai. Vissza nem térő alkalom ez arra, hogy a közönség a klasszikus és kortárs alkotók remekművein keresztül ismerje meg az olasz főváros XIXXX. századi hatását a hazai kulturális szcénára.

Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit és Vaszary János műveit is felvonultatja az a hiánypótló kiállítás, amelyik 2024. február 22-én nyílik a Falk Miksa utcai Virág Judit Galériában. A Róma–Budapest tárlat és a hozzá kapcsolódó művészeti kiadvány új kutatásokra alapozva foglalja össze az 1800-tól 1948-ig tartó másfél évszázad művészeti irányzatait.

Berlin- és Párizs-kiállítást már szerveztünk, most az európai kultúra egy újabb fellegvára, Róma következik. Az eddigi legátfogóbb képet mutatjuk be a közönségnek arról, hogyan vált az olasz főváros a magyar művészet egyik leginspirálóbb helyszínévé. Itália festői tájai mindig is lenyűgözték az európai művészeket és írókat. A Római Magyar Akadémián számos hazai alkotó töltött el hosszabb-rövidebb időt az antik, reneszánsz, barokk emlékek tanulmányozásával

– mondta el Kelen Anna, a galéria vezető művészettörténésze.

Tovább

Áron alul adtak el egy műtárgynak számító maszkot, több mint négymillió eurót buktak

2023. december 20., 08:54 Módosítva: 2023.12.20 11:24
10
Egy idős francia pár a valós érték ismeretének hiányában 150 euróért (57 ezer forint) adott el egy afrikai maszkot egy ócskásnak, aki a valójában nagyon is értékes műtárgyért 4,2 millió eurót (1,6 milliárd forint) kapott egy árverésen.

A 88 éves férfi és 81 éves felesége a 2021-es eladás érvénytelenítésére pert indított, amelyet a dél-franciaországi Alés városának bírósága kedden hozott határozatával visszautasított. Az ítélet indoklása szerint a használtcikk-kereskedő, akinek a házaspár eladta a felgyülemlett régi limlomokat, nem rendelkezett szakismeretekkel műtárgyakról, vagyis nem csapta be a tulajdonosokat – írja az MTI. 

Az eladók azonban tudatában voltak annak, hogy férfiágon a nagyapa, aki egykor kormányzói tisztséget látott el Afrikában, a szóban forgó maszkot más tárgyakkal együtt 1900 körül vitte Franciaországba. A pár mindemellett elmulasztotta elvégeztetni a tárgyak értékbecslését.

A használtcikk-kereskedő esetében a bíróság nem tudott szándékos félrevezetést megállapítani. A maszkról később Montpellier egy aukciósházának szakembere állított ki értékbecslést 300-400 ezer euróra.

A kereskedő ezért az eladást követően 300 ezer euró (115 millió forint) kifizetését is felajánlotta a párnak.

A fang népcsoporthoz köthető maszk, amelyből csak nagyon kevés létezik a világon, a 19. századból származik Gabonból, és nagyon értékes. A Közép-Afrika nyugati partján található ország kormánya is felperesként lépett fel az ügyben a ritka álarc visszaadását követelve, a bíróság azonban elutasította a kérelmet.

Rekordáron kelt el a magyar modern festészet kulcsműve

2023. december 18., 08:50 Módosítva: 2023.12.19 09:22
71
Vasárnap este a Marriott Hotelben tartotta hatalmas érdeklődéssel várt aukcióját a Kieselbach Galéria. Az árverés sztárja Rippl-Rónai József Kalitkás leány, másképpen Kalitkás nő I. című festménye volt, amely a 180 millió forintos kikiáltási árnál 40 millióval drágábban, 220 millió forintért kelt el.

Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, amelynek aukciós felbukkanása 18 éve igazi szenzációnak számított. A festmény a XIX. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. A galéria így írt róla:

az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes vászonnal reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon.

A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. valóban igazi szenzációként szerepelt. Az első darab nagy érdeklődést keltve bukkant fel 2005-ben, évszázadnyi elfeledettség után. Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt töltött itthon, hamarost ismét külföldi tulajdonba került.

Vagyis nem véletlenül híres Rippl-Rónai József 1892-ben festett képe, a Kalitkás leány. Remekmű. A szecessziós stílusban festett gyönyörű vászon volt vasárnap este a Marriott Hotelben rendezett aukció sztárja. A Kieselbach Galéria árverésén a 41. tételként 180 millió forintos áron indult a festmény.

Az előzetes becsértékét 240–380 millió forint között jegyezték – végül némi meglepetésre 220 millió forintért kelt el. 

A festményt először 1892-ben, a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért.

Tovább

Leütötték: 220 millió forintot ért a Kalitkás leány

2023. december 17., 20:01 Módosítva: 2023.12.18 13:51
66
Vasárnap este a Marriott Hotelben tartotta hatalmas érdeklődéssel várt aukcióját a Kieselbach Galéria. Az árverés sztárja Rippl-Rónai József Kalitkás leány, másképpen Kalitkás nő I. című festménye volt, amely a 180 millió forintos kikiáltási árnál 40 millióval drágábban, 220 millió forintért kelt el.

Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása igazi szenzációnak számított. A festmény a XIX. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. A galéria így írt róla: „az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon”.

A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. valóban igazi szenzációként szerepelt. Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, százévnyi elfeledettség után. Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt tölthetett itthon az áfatörvény nem éppen műtárgybarát alakulása következtében, és hamarost ismét külföldi tulajdonba került.

Vagyis nem véletlenül híres Rippl-Rónai József 1892-ben festett képe, a Kalitkás leány. Remekmű. A szecessziós stílusban festett gyönyörű vászon volt vasárnap este a Marriott Hotelben rendezett aukció sztárja. A Kieselbach Galéria árverésén a 41. tételként 180 millió forintos áron indult a festmény. Az előzetes becsértékét 240–380 millió forint között jegyezték – végül 220 millió forintért kelt el. 

A varázslatos szépségű festményt először 1892-ben a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért.

Több mint húsz éve vártak erre a pillanatra, és nem sajnálták a pénzt

2023. december 17., 08:43 Módosítva: 2023.12.18 13:28
28
Záporoztak a licitek a Virág Judit Galéria 74. Téli Aukcióján, amely kimondottan jó hangulatban telt. A Budapesti Kongresszusi Központban két remekmű is százmillió forint felett kelt el: Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgy című olajképe 140 millió forintért, Tihanyi Lajos Tájkép Margit híddal című festménye 130 millió forintért. Virág Judit tulajdonos az Indexnek azt mondta: az aukció ismét közösségi programmá vált.

140 millió először, 140 millió másodszor, 140 millió harmadszor... Gulácsy Lajos festménye elkelt! Gratulálunk!

Hatalmas taps, szolid ováció követte Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténészének szavait 2023. december 16-án a Budapesti Kongresszusi Központ Pátria termében. Telt ház előtt.

De ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy az aukció estéjén  az érkezőket  a  tulajdonos Virág Judit és lánya, Kelen Anna művészettörténész fogadta a bejáratnál. Mindenkihez volt egy-két kedves szavuk. Biztosan izgatottak voltak, de profin leplezték, van rutinjuk, nem először csinálják.

Tovább

Milliókat érő piskóták

2023. december 14., 15:06 Módosítva: 2023.12.15 06:12
18

Reigl Judit, Keserü Ilona, Fajó János, Rozsda Endre és más alkotók kiemelkedő műveit vonultatja fel a Virág Judit Galéria 13. Háború utáni és kortárs művek aukciója 2023. december 19-én. Az ünnepi aukciós anyag egyik legjobban várt tétele Reigl Judit Tömbírás című sorozatának 1959-ben készült darabja.

A kortárs festészet legjavát hozza el a Virág Judit Galéria 2023. december 19-i aukciója a Kongresszusi Központban. Reigl Judit egyik legerőteljesebb festménye, a Tömbírás-sorozat darabja vörös és fekete pászmákból áll össze. A festmény kikiáltási ára 26 millió forint.

Reigl Judit élete nagy részét Franciaországban töltötte. Az alig három éve elhunyt magyar származású művészt a nemzetközi szürrealizmus és akciófestészet élvonalába sorolják. 

Reigl munkái megtalálhatók a világ legfontosabb kortárs köz- és magángyűjteményeiben.

Ezekben a pillanatokban is zajlik Reigl Judit centenáriumi kiállítása a Műcsarnokban, és a világ számos pontján ünneplik a magyar művésznő születésének 100. évfordulóját. Ritka pillanat, ha eladóvá válik egy Reigl-mű, ezért a különlegesen erős, múzeumi szintű olajalkotás felbukkanása nemzetközi érdeklődést váltott ki a gyűjtők körében.

Tovább

Weiss Manfréd hidroplángyárában állítanak ki New York különc festői

2023. december 10., 13:55 Módosítva: 2023.12.11 06:40
91
Van az albertfalvai Építész utcában egy rozsdaövezeti lepukkant gyárépület, ami ma már egy képzőművészeti kincsesbánya. Ideköltözött a Budapest Art Factory, amely most a New York-i Postmasters Galéria anyagát látja vendégül, egy 44 éve a Nagy Almában élő magyar galerista, Banovich Tamás jóvoltából. Itt jártak az Index riporterei.

Az épület belmagassága imponáló, mintha egy amerikai thriller díszletei között járnánk, az ember szinte várja, hogy kinyíljon a felvonó tolóajtaja, belépjen a gyilkos, és megkezdődjön a végső leszámolás. De lift nincs, mert az épület földszintes, leszámolás helyett pedig egyik izgalmas képzőművész lép be a másik után, Párizsból, New Yorkból és persze innen, Budapestről. A házigazda Kucsora Márta, a sajátos csurgatós, csepegtetős technikával dolgozó festőművész, ha bombasztikus jelzőkkel akarnék dolgozni, a magyar Jackson Pollock, de persze ő ezt szerényen visszautasítaná. 

Másik vendéglátónk Banovich Tamás, egy 1979 óta New Yorkban élő képzőművész-galerista, aki tucatnyi izgalmas festményt hozott magával a tengerentúlról a Budapest Art Factory épületébe a Torzítások (Distortions) című kiállítás megnyitójára. 

Tovább

Brutális áron kelhetnek el a magyar Mona Lisák

2023. december 9., 11:41 Módosítva: 2023.12.10 07:37
52

Itt a december, elérkezett a művészeti árverések legizgalmasabb hónapja, a csúcsidőszak. Rekorder alkotások várnak új tulajdonosra, az aukciók pedig szinte napi rendszerességgel követik egymást. 

A műtárgy.com összegyűjtötte az idei árverésdömping kiemelt eseményeit. A szezont a Nagyházi Galéria téli árveréssorozata indítja december 12-én. Az árverés négy estén át zajlik majd; az első két nap a festményeké és bútoroké, december 14-én műtárgyakra és szőnyegekre, 16-án a műtárgyak mellett ezüstökre és ékszerekre lehet licitálni. 

Híres tételek, kerámiák, Herendi-készletek és XVIXVIII. századi külföldi – főleg itáliai – festmények kerülhetnek új tulajdonoshoz: több kép 2-5 millió forintos kezdőlicittel indul, de a francia Jean Puy festménye, a Leány ablak előtt 8 millió forinton kezd. László Fülöp Apponyi Albertnét megörökítő festménye 2,8 millió forinton, Fenyő György férfiportréja 2,4 millión kezd. 

Tovább

Elveszettnek hitték, de már közel a magyar Mona Lisa nagy napja

2023. december 4., 07:37 Módosítva: 2023.12.04 13:45
355

Több mint két évtized után újra aukcióra kerül Gulácsy Lajos kivételes remekműve, a Régi instrumentumon játszó hölgy, amelyet 2002-ben a szakma és a műgyűjtők a magyar Mona Lisának is neveztek. A festmény 2002-ben a Virág Judit Galéria árverésén abszolút magyar leütési rekordot ért el 95 millió forintos eladási árával. A sokáig elveszettnek hitt, majd a csodával határos módon előkerült alkotás Gulácsy kevés nagy méretű, megmaradt olajfestményeinek egyike, a magyar festészet remekművei tartozik.

Több mint 20 éve várnak erre a pillanatra a műgyűjtők: ismét megszerezhetővé válik Gulácsy Lajos ikonikus remekműve. 2002-ben hatalmas szenzáció volt a Régi instrumentumon játszó hölgy című olajkép felbukkanása, hiszen a művészettörténészek úgy tudták, hogy a remekmű a II. világháborúban megsemmisült. A Virág Judit Galéria bocsátotta aukcióra a festményt, 2002-ben 28 millió forint volt a kikiáltási ára, és hosszúra nyúlt licitharc után az akkori magyar aukciós rekordot jelentő 95 millió forintig kúszott fel az összeg.

2023-ban a festmény 100 millió forintos kikiáltási árról indul a Virág Judit Galéria év végi, klasszikus festményeket felvonultató árverésén december 16-án.

Tovább

Százéves lappangás után, a semmiből került elő az ismeretlen Tihanyi-remekmű

2023. november 30., 16:19 Módosítva: 2023.11.30 19:16
59

Hihetetlen felfedezés: egy eddig teljesen ismeretlen Tihanyi Lajos-remekművel bővült a magyar művészet panteonja. A Tájkép Margit híddal című festmény több mint 100 éves lappangás után került elő, és 2023. december 2-tól a nagyközönség is megcsodálhatja. December 16-án árverezik el a Virág Judit Galéria téli aukcióján.

Tihanyi Lajos (1885–1938) az egyik legkeresettebb klasszikus magyar festő. A hallássérült géniusz Pont Saint Michel című festménye 220 millió forintért kelt el 2017-ben a Virág Judit Galéria „Remekművek árverésén”, amely akkor a magyar aukciók történetének harmadik legerősebb eredményének számított.

Tihanyi a 100 milliós klub tagja

– mindössze néhány olyan festő van a magyar művészettörténetben, akinek az alkotásai rendre elérik a 100 millió forintos álomhatárt.

A most előkerült festmény a puszta létezésével is megdöbbentette a szakértőket, a semmiből tűnt fel. A kép közel 100 éven keresztül egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban csak utalásszerűen szerepelt.

Sejtettük, hogy lehet egy ilyen kép valahol, de konkrétumot nem tudtunk róla. Hihetetlen érzés volt megpillantani ezt a remekművet

– mondta el Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a felfedezés pillanatairól.

A meglepetések sora azonban itt még nem ért véget: a kép megtisztítását követően egy elképesztő intenzitású, fénnyel telített kolorit bújt elő az elsárgult lakkréteg alól, amely megmutatta a festmény üde hangulatát. A napsütésben fürdő kupolák káprázatosak, ahogyan a fényárban úszó Duna már-már neonos élénksége is.

Tovább

Száznyolcvanmillió forintról indul a licit a Kalitkás nő első változatáért

2023. november 28., 16:57 Módosítva: 2023.12.18 07:27
166

Soha ilyen magas kikiáltási áron nem indult még magyar műtárgy aukción. Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változata 180 millió forintról indul a Kieselbach Galéria téli aukcióján, 2023. december 17-én. Mintegy két évtized után újabb esélyt kap az ország: 2005-ben nem sikerült itthon tartani a képet, így a kérdés az, hogy van-e olyan erős Magyarország, hogy egy ilyen muzeális műkincset visszaszerezzen a nemzet számára.

A Kalitkás nő igazi nemzeti ikon, a magyar modern képzőművészet kulcsműve. A Párizsban készült festmény a XIX. század  végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Olyan európai rangú mű, ami elindította a hazai modern festészet történetét. A festmény 2023. december 17-én kalapács alá kerül a Kieselbach Galéria téli aukcióján.

A regényes történetű festménnyel kapcsolatban megírtuk, 

Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát 2006-ban a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán. Nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szereplő kép, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon. Az 1892-es Kalitkás nő méltán vált az egyik legismertebb, ikonikus magyar festménnyé a születése óta eltelt 130 évben.

Pedig Rippl-Rónainak, az alkotónak nem volt könnyű dolga; egy 1900-as kiállításon a Műcsarnokban járva I. Ferenc József császár és király egy Rippl-Rónai-tájképre pillantva kimondta a megfellebbezhetetlen ítéletet:

Így nem volna szabad festeni!

Aztán mégis szabad lett, és mára a kaposvári születésű mester az utolsó 140 év legjelentősebb, legfelkapottabb, pénzben is a legmagasabbra értékelt, külföldön is sztárnak tekintett alkotójává avanzsált.

2005-ben felbukkant

A Kieselbach Galéria karácsonyi aukcióján a Kalitkás nő I. szerepel, méghozzá az ihletett, személyes, érzékeny ecsetvonásokkal megjelenített első variáns, úgymond az „igazi”. Mindeddig a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „másodpéldány” képviselte a modern magyar festészetet. Az első darab nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, száz évnyi elfeledettség után.

A MAGYAR SAJTÓT BEJÁRTA A FŐ MŰ MEGKERÜLÉSÉNEK HÍRE, AMIBEN KORANI ELENI ÉS ERNST WASTL, AZ ERNST GALÉRIA TULAJDONOSAI JÁTSZOTTAK FŐSZEREPET.

Egy chicagói aukción sikerült megvásárolni és hazahozni a varázslatos szépségű alkotást, amely azonban csak rövid időt tölthetett itthon, az áfatörvény nem éppen műtárgybarát alakulása következtében, és hamarost ismét külföldi tulajdonba került.

A festményt először 1892-ben a párizsi Palais Gallierában állította ki a művész. Első vevőjének ismert a neve: 1906-ban Budapesten, a Könyves Kálmán Szalonban rendezett aukción Mayer Mór szombathelyi gyufagyáros vásárolta meg 200 koronáért. Aztán a kép 1947-ben elhagyta az országot, az Egyesült Államokba került,  Bánóczi Dezső  gyűjteményébe.

Kieselbach Tamás már 2005-ben, amikor felbukkant a festmény, felhívta a széles közvélemény figyelmét a ritka nemzeti műkincsre. A chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590 400 (azaz ötszázkilencvenezer-négyszáz) dollárnál koppant a kalapács. Megemlítendő, hogy a kép eredetvizsgálatára 19 éve Kieselbach Tamást kérték fel. 

A csaknem hatszázezer dollárral meghatvanszorozta legelső kikiáltási árát, a nevetséges tízezer dollárt, de még a – kutatás és beazonosítás utáni – megemelt végleges indulási árat, az 50 000 dollárt is példátlan módon bőven megtízszerezte.

(Már-már megmosolyogtató, hogy első nekifutásra háromezer, majd hatezer dollárban akarták megállapítani a kezdő árat.)

Tovább

Rekordárról indul a licit Rippl-Rónai Kalitkás nőjének első változatára a Kieselbach téli aukcióján

2023. november 27., 12:49 Módosítva: 2023.11.27 15:16
13
Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változatának licitje 180 millió forintról indul a Kieselbach Galéria december 17-én 18 órakor rendezendő téli aukcióján a Hotel Marriottban; ekkora kikiáltási árra nem volt példa magyar műtárgyaukción – jelezte a galéria hétfőn.

A Kieselbach Galéria közleményében hangsúlyozza, hogy a magyar Mona Lisának is nevezett alkotás százévnyi elfeledettség után, nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, de akkor nem sikerült itthon tartani.

Felidézik, a chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590 400 dollárnál koppant a kalapács. „Ezzel megszázszorozta legelső kikiáltási árát, de még a – kutatás és beazonosítás utáni – megemelt végleges indulási árat is példátlan módon megtízszerezte” – írták, hozzátéve, mielőtt az ismert kép első variánsa Nyugat-Európába került volna új tulajdonosához, 2006 októberében egy rövid időre bemutatkozott a Magyar Nemzeti Galériában.

A galéria közleményében úgy fogalmaz, hogy a Kalitkás nő a magyar modern képzőművészet kulcsműve, a Párizsban, 1892-ben készült festmény a 19. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Kiemelik,

az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon.

A közleményben kitérnek rá, hogy a csaknem két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest talán megváltozott annyira Magyarország gazdasági helyzete, hogy egy ilyen ikonikus remekmű nem tűnik el ismét nyugat-európai magántulajdonosnál vagy egy tőkeerős nemzetközi múzeumóriás kollekciójában, mint történt sok Rippl-Rónai-művel.

Hozzáteszik, hogy Rippl-Rónai József festményének nemzeti ikon jellege a Gustav Klimt műtermében 1907-ben készült, Adele Bloch-Bauerról festett arany képmásához hasonlatos, amit az osztrák nemzeti galéria, a bécsi Belvedere őrzött, majd Amerikába került, és Ronald Lauder vásárolta meg New York-i múzeuma számára a rekordot jelentő 135 millió dolláros vételárért 2006-ban.

A Kieselbach Galéria közleményében hangsúlyozza, a Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása pedig igazi szenzáció. Hozzáteszik, ehhez hasonló jelentőségű volt a régióban a neves cseh kubista festő, Bohumil Kubista 1911-ben készült, Régi prágai motívum című látképe, ami tavaly 1,6 milliárd forintért kelt el.

„Világsikerem volt, de ma este sem volt kaja”

2023. november 21., 15:06 Módosítva: 2023.11.22 07:35
53

Scheiber Hugó képeiért már komoly licitharc szokott kialakulni, a Virág Judit Galéria legutóbbi aukcióján az 1926-ban festett Stadion című festménye már meg sem állt 50 millió forintig, de több más műve is bőven a kikiáltási ár felett kelt el. Nem volt ez mindig így, a művész élete során folyamatos egzisztenciális gondokkal küzdött.

„Világsikerem volt, de ma este sem volt kaja” – miért festett annyi portrét Scheiber Hugó? *

Scheiber Hugó terjedelmes és izgalmas életművében kiemelt szerepet játszanak a portrék. Legfontosabb modellje talán saját maga volt, és nem volt kíméletes önmagával szemben sem, önarcképei hűen tükrözik humoros, olykor inkább ironikus, gúnyos természetét.

Kíváncsi, vehemens, extrovertált jelleméből fakadóan fogékony volt az őt körülvevő környezetre, emberekre. A nagyvárosok – Berlin, Budapest, majd a harmincas évek elején egy rövid ideig Róma – utcáin, parkjaiban, éjszakai bárjaiban megforduló hírességek, politikusok vagy éppen az átlagos, hétköznapi emberek kifogyhatatlan inspirációs forrást jelentettek számára.

A húszas években Scheiber Berlinben élt, ahol a korszak legfontosabb és legmodernebb galériájának művésze volt.

Számos társasági eseményre kapott meghívást, amelyek kiváló lehetőséget kínáltak Scheibernek, hogy a szélesebb közönség előtt is megmutassa portréfestői képességét, sőt a korszak hírességeinek, politikusainak lerajzolásával még a kinti sajtó figyelmét is felkeltette.

Tovább

Furcsa pacuhákat láttak a Gesztenyés-kert mellett Budán

2023. november 19., 08:51 Módosítva: 2023.11.20 07:01

Furcsa pacuhákat láttak a Gesztenyés-kert mellett Budán. Számuk nem érte el a veszélyhelyzeti határt, de érdemes figyelni őket. Komisz hógolyócsaták és telefonzsinóros csínytevés a szakterületük. Élénk színeik, hatalmas formáik alapján könnyű megkülönböztetni őket. Elsődleges lelőhelyük a MOM Park, azon belül is a youngart galéria kiállítóterme. 

Márton Ákos Barnabás fiatal alkotóművész gyerekkorának megtestesítői ők – a játéknak és a bajkeverésnek, amit négy fiútestvér közösen tud végrehajtani. Édesanyjuk egyedül nevelte őket, ami esetükben nem volt könnyű feladat. Így emlékszik vissza erre az időszakra a festőművész:

Egyszer a középiskolában az osztályfőnököm akart adni egy osztályfőnökit, mert nagyon rosszak voltunk. Amikor írta volna be, megkérdezte tőlem, hogy »hányan vagytok ti testvérek, Ákos?« Mondtam, hogy »négyen vagyunk fiúk.« Becsukta az ellenőrzőt, visszaadta, és annyit mondott: »szegény anyukád...«

A fiatal alkotó még Szegeden tanulta a mesterséget, Szabó Tamás keze alatt. Kezdetben a street art világa állt hozzá közel, többször dolgozott tűzfalak művészi festéseinél. Hamar belé ivódott a vonzalom a nagy méretű képek iránt, de mestere óva intette, szerinte érdemes akkora képekhez ragaszkodni, amelyek beleférnek az autójába. Ezt megfogadta, jelenleg pedig – noha alkotásai továbbra sem kicsik – jóval mobilisabb képek kerülnek ki a kezei közül.

Jelenleg a youngart online galériával dolgozik közösen, amely azt tűzte ki célul, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező, pályakezdő és feltörekvő alkotók képeit bocsássa piacra. A galéria létrehozott egy pop-up kiállítást a MOM Parkban, ott találkoztunk a festőművésszel és Szabó-Varga Melindával a youngart képviseletében.

Tovább

A Téli táj története már-már krimibe illik

2023. november 9., 11:45 Módosítva: 2023.11.10 09:20
131
Szerdán megnyílt Marosvásárhelyen a világhírű nagybányai festőiskola egyedülálló alkotásaiból összeállított Hazatérés, Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című kiállítás. A júliusban Nagybányán debütált tárlat a marosvásárhelyi Várgalériában látogatható 2024. január 7-ig, ahol a már Nagybányán bemutatott alkotások mellett újabb, ritkán vagy eddig sohasem látott festmények is megtekinthetők, a festőiskola alapítóitól is, új koncepció mentén bemutatva a festőműhelyben született különleges alkotásokat.

Marosvásárhely központjában domb magasodik, ahonnan a Székelyföld és egész Erdély egyik legnagyobb, 4,5 hektár alapterületű vára tekint le a 116 ezres, fele részben még ma is magyarok lakta városra. Az erődítményt 1492-ben Báthory István vajda építtette, majd miután Basta császári zsoldosvezér 1601-ben leromboltatta, Borsos Tamás jegyző és városbíró a XVII. század első felében rávette a város polgárságát a vár újjáépítésére. (A derék lokálpatrióta szobra ott áll a várdomb oldalában.)

Itt, a vár kellős közepén nyílt meg nem is olyan régen a Várgaléria, Marosvásárhely pezsgő képzőművészeti életének epicentruma. És hogy mitől ilyen pezsgő? Miért pont itt folytatódik az a júliusban, Nagybányán indult „road show”, amelyről az Index is helyszíni riportban számolt be, és amely népszerűsíti a magyar és európai művészettörténetben páratlan nagybányai festőiskola remekeit?

A magyarázat két név: Soós Zoltán és Strebeli Róbert. Előbbi Marosvásárhely műértő és művészetkedvelő polgármestere, aki tizenöt évig, 2020-as polgármesterré történő megválasztásáig igazgatta a Maros Megyei Múzeumot, utóbbi pedig a Nagybányai Művészeti Központ igazgatója. És persze egy görög és osztrák gyökerekkel rendelkező pesti galériatulajdonos házaspár, Eleni Korani és Ernst René Wastl. A projekthez a hátteret a Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány biztosítja, Pacsay-Tomassich Orsolya vezetésével, megvalósítva a kulturális projekt indulásánál megálmodott küldetést.

Tovább

Brutálisan megnőtt a Zsolnay kerámiák értéke

2023. november 4., 17:36 Módosítva: 2023.11.05 16:26
6

Minden várakozást túlszárnyalt a Virág Judit Galéria Zsolnay-aukciója 2023. október 18-án. Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója, Zsolnay-szakértő szerint olyan összegekért keltek el a műtárgyak, amelyekről korábban álmodni sem mertek.

Az előzetes számítások szerint legfeljebb tizenötmillió forintra saccolták a legmagasabb eladási árat, miután a Zsolnay értéke, valamint a kereslet az elmúlt egy évben igencsak megnőtt. Ezzel szemben az aukción a legutóbb még tizenötmilliósra saccolt zöld kaspó huszonnyolcmillió forintért talált gazdára.

A szakértő szerint az egy-két millió forintos átlagdarabok is dupla-, esetenként triplaannyiért keltek el, mint amennyire számítani lehetett. 

Ez nemcsak a magyar piac számára elképzelhetetlen magasság, hanem ezek az árak már magasabbak is, mint a nemzetköziek. Világszinten ezek a legmagasabb Zsolnay-árak 

– fogalmazott az Indexnek Törő István.

Tovább

Még a királyi palást egy darabját is elárverezték

2023. október 29., 17:06 Módosítva: 2023.10.30 07:28
19

A BÁV jogelődjét kétszázötven éve alapította Mária Terézia, ennek apropóján nyílt meg 2023. október 19-én a 250 éves a BÁV című kiállítás, amelynek alapötlete, hogy a tárlatot csak és kizárólag közgyűjteményben levő anyagból válogatták össze. A BÁV Art Aukciósház és Galériában megtekinthető kiállítás bemutatja, hogy a BÁV – valamint számos jogelődje – hogyan járult hozzá az elmúlt több mint száz évben a magyar állami vagyon gyarapításához.

Annak ellenére, hogy az intézmény kétszázötven éve működik, az első vagyonmentő árverést, a későbbi művészeti aukciók elődjét több mint száz éve, 1920 októberében rendezték, ezek az alkalmak pedig máig meghatározó jelentőségűek a műgyűjtők, műtárgykereskedők és művészetrajongók számára. 

A nemrégiben nyílt rendhagyó tárlat 2023. november 12-ig látogatható Budapesten, a Szent István körút 3. alatt. A kiállítás anyagát elsődlegesen a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum adja. Több mint háromezer alkotás közük válogattak ki a rendezők, tudtuk meg Fertőszögi Péter művészettörténésztől, a BÁV művészeti igazgatójától. 

Tovább

Gigantikus óriás született, másfél év alatt hordták ki

2023. október 29., 14:40 Módosítva: 2023.10.30 14:57
59
4577 reprodukciónak kell a hely, ezt könnyű belátni. Kieselbach Tamás műgyűjtő, galériatulajdonos, szerkesztő, Kolozsváry Marianna művészettörténész, projektvezető és lánya, Mester Dóra „szerelemgyereke”, a háromkötetes Szőnyi fantasztikus művészeti monográfia, méretével egyedülálló a honi könyvkiadásban. A 14,2 kg összsúlyú, Szőnyi István festőművész munkásságát bemutató alkotás bemutatóját pénteken tartották a Kieselbach Galériában.

Szőnyi István a magyar festészet óriása volt. Ahogy Kieselbach Tamás a könyvhöz írt előszavában fogalmaz: Szőnyi az egyik, ha nem a legkíváncsibb, legérzékenyebb szemű magyar festő; mintha minden pillanatban arra vadászna, hogy az elé kerülő látványból mit és hogyan lehet képpé formálni. Éppen ezzel az örökös figyeléssel, a látvány birtokbavételével, az egyszerű dolgokra való rácsodálkozás képességével magyarázható, hogy nála szebben és mélyebben senki sem ragadta meg a létezés örömét. (...) Sokszor tapasztaltam mások otthonában járva, hogy egy szép Szőnyi-festménynek olyan aurája van, amely megemeli, megnemesíti a környezetét.

Mennyire találó szavak, hiszen ugyanezt tapasztaltuk péntek délután a Szent István körút és a Falk Miksa utca sarkán, néhány lépésre Columbo hadnagytól és basset hound kutyájától a Kieselbach Galériában, ahol a tulajdonos bemutatta a magyar művészettörténetben példátlan méretű és vélhetően tartalmú, háromkötetes oeuvre-katalógusát, egyszersmind megnyitva a Szőnyi többtucatnyi pompás festményét bemutató tárlatot.

Tovább

Világszínvonal, amit a Virág Judit Galéria művel a Zsolnay kerámiákkal

2023. október 5., 17:46 Módosítva: 2023.10.07 10:28
808

Ismét Zsolnay-aukciót rendeznek a Virág Judit Galériában. Az árverést ugyan 2023. október 18-án tartják, ám a kerámiákat október 5-től már egy kiállítás keretében is megtekinthetik az érdeklődők. A Zsolnay kerámia magyarországi jelentőségéről Törő István, a galéria ügyvezető igazgatója, Zsolnay-szakértő mesélt az Indexnek.

Az első színes és látványos Zsolnay-könyv, a Zsolnay szecessziós kerámiák 1992-ben látott napvilágot. A kötetet Csenkey Éva írta, aki gyűjtők, művészettörténészek, szakértők mestere volt ezen a pályán. 

Egyszer, amikor még semmit nem tudtam a Zsolnayról, a kezembe került ez a kötet. Megdöbbentem, amikor lapozgatni kezdtem, mert fantasztikus tárgyak voltak benne. Akkor határoztam el, hogy elkezdem őket gyűjteni. A folyamat akkor gyorsult fel, amikor 1997-ben megalapítottuk a Műterem Galériát, és az egyik speciális területünk a Zsolnay lett

– kérdeztük szenvedélyéről Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria ügyvezető igazgatóját, aki Zsolnay-szakértő is; több mint harminc éve jár aukciókra, és ma már egy impozáns gyűjteménnyel büszkélkedhet.

1997 óta már körülbelül nyolcvan aukciót rendeztek a galériában, aukciónként pedig körülbelül (minimum) egy tucat Zsolnay szerepel az anyagban.

A Virág Judit Galéria ma már világszerte a Zsolnay-kereskedés központja,

sehol nincs olyan aukciósház vagy intézmény, amely hasonló mennyiségben és gyakorisággal árulna Zsolnay kerámiákat. Ez azt is jelenti, hogy Amerikától kezdve az európai országokig rengetegen ideküldik a Zsolnay kerámiájukat, mert itt adják el a legdrágábban. 

Tovább

A fél falut el tudta volna tüntetni, 97 évet élt

2023. október 4., 20:22 Módosítva: 2023.10.05 17:48
4
Reigl Judit világhírű magyar festőművész főműveit, valamint soha nem látott, eddig lappangó festményeit állítja ki a Műcsarnok 1700 négyzetméteren. A tárlat sajtóeseményén Makláry Kálmán kurátor, valamint Berecz Ágnes New Yorkban élő művészettörténész tartott bemutatót.

„Judit sosem állt be semmilyen csoportba, a szürrealistákhoz sem. Nem kívánt velük azonosulni. Minden, amit csinált, kivétel volt. Művészete azért is egyedülálló, mert nem tett különbséget az absztrakt és a figuratív festészete között. Nem volt hierarchia. És állandóan kísérletezett” – mondta Reigl Judit munkásságáról Berecz Ágnes művészettörténész, majd azt is hozzátette, hogy egyszer, a művész műtermébe látogatva egyik ismerőse meg is jegyezte:

Judit a fél falut el tudná tüntetni, ha az általa bekevert fortyogó festék berobbanna. 

A festékbe ugyanis fémport kevert, ami miatt néhány képe állandó mozgásban van. Sokszor fizikai erejét bevetve alkotott, egész testsúlyával ránehezedve a képre. Ez a fajta, jó értelemben vett agresszivitás egyedülálló. Ilyen intenzív fizikai munkával senki nem festett rajta kívül.”

Reigl – aki egyetemes művészként definiálta önmagát – fontosnak tartotta azt is, hogy alkotásain az emberalakok univerzálisak legyenek: se női, se férfi. Figurái nemtelenek. Ennek ellenére egyik korai, Halász pár című festményén – amelyen ő és élettársa, Betty Anderson szerepelt – szerelmét nőként, önmagát pedig férfiként festette meg, a kor heteronormatív elvárásainak eleget téve.

A kiállításon teret kaptak Reigl Judit elrontott vásznai is. Ezekkel a műterme padlóját védte. A lecsöppenő, felgyülemlett festéket kedvére kaparta, alakította. Ezek a képek művészeti karrierjének materiális nyomai.

„Magyarországon kiállítást rendezni zsákutca”

Reigl Judit (1923–2020), a világhírű magyar származású festőművész születésének 100. évfordulóját több magyarországi múzeum is kiállítással ünnepli. A Kiscelli Múzeum Templomterében 2023. október 27-ig lehet megtekinteni a figuratív festményeit, amelyek többnyire egzisztenciális kérdéseket feszegetnek. A budapesti Műcsarnokban egy ennél jóval nagyobb, öt termet elfoglaló tárlat nyílt 2023. október 4-én:

a centenáriumi év eseményeinek megkoronázásaként a művésznő hét évtizedes alkotói életútjának legátfogóbb bemutatóját tekinthetjük meg. 

Reigl Juditnak nem ez az első tárlata itt. A Műcsarnok 2005-ben, a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával közösen rendezte meg az első hazai életmű-kiállítását. Makláry Kálmán kurátor a sajtóeseményen azt mondta, hogy legutóbb, amikor Judittal közösen voltak itt, a művésznő így fogalmazott:

 Magyarországon kiállítást rendezni zsákutca.

Ennek ellenére a 2005-ös tárlat után Reigl Judit ismertsége viharos gyorsasággal ívelt fel.

Az új élet kezdésének gyönyörűségei

A sajtóeseményen Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója arról beszélt, hogy számukra fontos szempont volt az, hogy a kiállításon a látogató el tudja képzelni, milyen lehetett a párizsi művészi életbe beilleszkedni a második világháború után. Bemutatni a Párizsba érkezés nehézségeit és az új élet elkezdésének gyönyörűségeit. 

Milyenek is lehettek a Magyar Képzőművészeti Főiskolát végzett – frissen emigrált festőnő – kezdőlépései az akkor morálisan és gazdaságilag még tápászkodó Franciaországban, a kulturális hegemóniát New Yorkkal szemben a náci megszállással elveszítő Párizsban? Mit kínált a korszellem az épp érkező magyar festőnek? A napi nehézségek mellett a nagyvilág szellemi állapota aligha volt átlátható a menekülteknek. Ám a legjobbak művészi érzékenysége pótolta ezt a hiányt. 

 

Tovább

A Facebook segítségével került haza Los Angelesből Kádár Béla két fő műve

2023. október 3., 17:25 Módosítva: 2023.10.04 17:31
21

Néhány évvel ezelőtt a Facebookon kaptam egy üzenetet Los Angelesből. Egy fiatal lány keresett meg, aki ott kint, egy magyar származású, idős házaspárnál dolgozott – az ő kérésükre küldte el nekem a lány a náluk található két magyar festmény fotóját. 

A fényképen két darab, eddig soha nem látott, monumentális és lenyűgöző Kádár Béla-festmény volt az 1920-as évek második feléből. 

Felvettem az idős házaspárral a kapcsolatot – törve, nehezen beszélték a magyart. Kiderült, hogy gyerekként, a szüleikkel együtt, az 1930-as években hagyták el Magyarországot. A szülők még Pestről ismerték Kádár Bélát, és a két kiemelkedő olajképet (amelyeket a művész 1926-ban festett) Amerikában vásárolták meg 1962-ben. De hogyan került két ilyen fő mű Los Angelesbe?

Kádár Béla sikerének titka

Kádár Béla Kassák Lajos ajánlólevelével érkezett 1921-ben Berlinbe – ekkor kereste fel az avantgárd művészet fellegvárának számító Der Sturm Galériát, valamint annak vezetőjét, Herwarth Waldent. A legendás galerista jól jövedelmező és prosperáló kapcsolatot alakított ki a magyar művésszel. Kádár termékeny festő volt, és ebben az időszakban a Sturm egyik meghatározó művészévé lépett elő. Sikerének az volt a titka, hogy tökéletes érzékkel vegyítette korának uralkodó, progresszív stílusirányzatait a saját egyéniségével. Egyszerre volt nemzetközi és magyar.

Tovább

Dollármilliókat érő alkotásokat vittek a Bálnába

2023. szeptember 20., 11:24 Módosítva: 2023.09.20 16:39
121

Újra a művészet fellegvárává alakul a Bálna: 2023. szeptember 21–24. között a Budapest Contemporary kortárs művészeti vásáron mintegy harminc hazai kiállító vesz részt. Magyarországon ilyen szigorú szakmai feltételek mellett még sosem rendeztek művészeti vásárt.

„2019 óta rendezzük meg az Art and Antique kiállítást és vásárt, amely klasszikus kortárs galériákat és aukciósházakat vegyít. Ezt a kezdeményezést inkább a TEFAF-hoz (The European Fine Art Fair) lehet hasonlítani, hiszen klasszikus és kortárs tematikákat vegyít. Az elmúlt években egyre inkább azt láttuk, hogy lenne igény egy külön kortárs kiállításra is, ahol csak kortárs galériák vesznek részt” – mondta a Budapest Contemporary művészeti vásárt megelőző időszakról Tausz Ádám, a vásár igazgatója.

A kiállítást tető alá hozó szervezet piaci rést látott, amit ki is használt: az először megrendezett kortárs vásárra kizárólag olyan galériákat hívnak meg, amelyek gyakorlatilag csak az elsődleges piacon tevékenykednek. Ezek a galériák „ténylegesen galériás üzemmódban vannak”, művészeket képviselnek, kiállításokat rendeznek, létezik valódi galériájuk, nyitvatartási idővel. 

Tovább

Rovatok