Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- Senki többet, harmadszor
- kiselbach galéria
- rippl-rónai józsef
- magyar nemzeti galéria
- szépművészeti múzeum
Rekordárról indul a licit Rippl-Rónai Kalitkás nőjének első változatára a Kieselbach téli aukcióján
További Senki többet, harmadszor cikkek
A Kieselbach Galéria közleményében hangsúlyozza, hogy a magyar Mona Lisának is nevezett alkotás százévnyi elfeledettség után, nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, de akkor nem sikerült itthon tartani.
Felidézik, a chicagói Leslie Hindman aukciósház árverésén hosszas licit után a rekordot jelentő 590 400 dollárnál koppant a kalapács. „Ezzel megszázszorozta legelső kikiáltási árát, de még a – kutatás és beazonosítás utáni – megemelt végleges indulási árat is példátlan módon megtízszerezte” – írták, hozzátéve, mielőtt az ismert kép első variánsa Nyugat-Európába került volna új tulajdonosához, 2006 októberében egy rövid időre bemutatkozott a Magyar Nemzeti Galériában.
A galéria közleményében úgy fogalmaz, hogy a Kalitkás nő a magyar modern képzőművészet kulcsműve, a Párizsban, 1892-ben készült festmény a 19. század végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. Kiemelik,
az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, a másodpéldány nemcsak a legtöbb Rippl-Rónai-monográfia címlapján szerepel, de a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria is ezzel a kivételes kulcsművel reklámozza magát a nagy nyugati kiállításokon.
A közleményben kitérnek rá, hogy a csaknem két évtizeddel ezelőtti helyzethez képest talán megváltozott annyira Magyarország gazdasági helyzete, hogy egy ilyen ikonikus remekmű nem tűnik el ismét nyugat-európai magántulajdonosnál vagy egy tőkeerős nemzetközi múzeumóriás kollekciójában, mint történt sok Rippl-Rónai-művel.
Hozzáteszik, hogy Rippl-Rónai József festményének nemzeti ikon jellege a Gustav Klimt műtermében 1907-ben készült, Adele Bloch-Bauerról festett arany képmásához hasonlatos, amit az osztrák nemzeti galéria, a bécsi Belvedere őrzött, majd Amerikába került, és Ronald Lauder vásárolta meg New York-i múzeuma számára a rekordot jelentő 135 millió dolláros vételárért 2006-ban.
A Kieselbach Galéria közleményében hangsúlyozza, a Kalitkás nő első változata a magyar modern festészet kulcsműve, aukciós felbukkanása pedig igazi szenzáció. Hozzáteszik, ehhez hasonló jelentőségű volt a régióban a neves cseh kubista festő, Bohumil Kubista 1911-ben készült, Régi prágai motívum című látképe, ami tavaly 1,6 milliárd forintért kelt el.