Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKorábban sosem látott műkincseket hoztak Budapestre
További Senki többet, harmadszor cikkek
Korábban sohasem látott műalkotásokat lehetett megtekinteni Magyarországon. A Virág Judit Galéria Róma–Budapest kiállítására 40 ezren voltak kíváncsiak az elmúlt öt hétben, ami a 26 éve működő intézmény életében nem számít mindennaposnak. Az élményért senkinek egyetlen forintot sem kellett fizetni.
Rendkívüli sikerrel zárt a Virág Judit Galéria legutóbbi kiállítása, amely bemutatta, hogy Olaszország milyen módon hatott a magyar alkotók művészetére. Az öt héten át tartó Róma–Budapest kiállításra több mint 40 ezren látogattak el.
A megnyitó napján a sor a következő sarokig ért, de az öt hét alatt hétköznap és hétvégén is folyamatosan érkeztek a látogatók, hetente mintegy tízezren
− nyilatkozta Kelen Anna, a galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora.
Ingyenes kultúrmisszió
Pénztárcát sem kellett vinniük a látogatóknak, a kiállítás és a tárlatvezetés ugyanis ingyenes volt, a helyek pillanatok alatt beteltek. A tárlaton főleg magángyűjtemények darabjait mutatták be, olyanokat, melyeket korábban a közönség sohasem tekinthetett meg.
A galéria korábban szervezett Párizs–Budapest és Berlin–Budapest kiállítást is, a programsorozat utolsó köre volt most a Róma–Budapest.
Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen sokan keresték fel a galériát, ez is mutatja, amit az aukcióinkon is tapasztalunk: a magasművészet iránt komoly az érdeklődés. Folytatjuk kultúrmissziónkat, amelyet a galéria fennállásának 26 éve alatt soha nem tévesztettük szem elől: minél ismertebbé tenni a hazai alkotókat és műveiket
− árulta el Kelen Anna.
Az egyik fő szenzáció Csontváry-Kosztka Tivadar Holdtölte Taorminában című festménye volt, de meg lehetett tekinteni Aba-Novák Vilmos, Gulácsy Lajos, Keserü Ilona, Markó Károly, Patkó Károly, Reigl Judit, valamint Vaszary János műveit is.