Leleplezték azt az ominózus Ziffer-képet, amely száztíz évig lapult, most pedig a pesti FreylerArt Galériában talált méltó otthonra. A műértők eddig csak katalógusokban, semmint élőben gyönyörködhettek a keletkezését tekintve 1910–11 közé datált A Luxemburg Párisban című alkotásban.
Sajtónyilvános esemény keretében rántotta le a szürke leplet F. Tóth Zoltán, a galéria tulajdonosa a nagybányai festőmozgalom egyik kiemelkedő alakjának képéről 2024. április 4-én. Ziffer Sándor munkássága főleg Erdélyhez köthető, de a francia fővárosban is alkotott: a kép is ott született, méghozzá Párizs egy központi kertjében, a Luxembourgban.
Ziffer alkotásai zömében Erdélyben és Magyarországon vannak, emellett számos képe található Berlinben, Hamburgban és Münchenben, hiszen ezekben a városokban tanult és dolgozott. Néha azonban felbukkan egy-egy Ziffer-darab Párizsban, illetve Franciaország más tájain is.
A tavaly megtalált festmény egy jó nevű vidéki orvos és családja tulajdonában volt körülbelül az ötvenes évektől. A képet a doktor édesanyjának művészetszeretete miatt vásárolták meg, csakhogy akkor Rippl-Rónai-festményként ajánlotta figyelmükbe egy képkereskedő. A festmény aztán a családnál maradt, akik, bár az értékét nem tudták, drága képnek vélték, lévén egy Rippl-Rónai…
Az átküldött fotókon láttuk, hogy egy nagyon jó kezű piktor alkotása, az időszakot is belőttük 1910 körülire, és azt is tudtuk a képet nézve, hogy nem Rippl-Rónai. A kedves beinvitálás után a nappali asztalán megpillantottuk a képet, majd vizsgálni kezdtük. Miután engedélyt kértem a tulajdonosoktól, hogy a keretből kivegyük, és üveg nélkül is megtekintsük, kivittük a napsütötte teraszra a festményt. A védőüveghez a kép felőli oldalon nem mertek nyúlni, így az évtizedek alatt itt-ott foltos lett, és sem a színek, sem a részletek nem látszottak annyira
– fogalmazott F. Tóth a képhez készült tanulmányban.
A bordós, utólag rápingált Rónai-szignó alatt, a balusztrád elemei között felsejlett a feketével írt, jól ismert, enyhén dőlt, szálkás Ziffer Sándor-aláírás, a kép sorsa pedig megpecsételődött: Budapestre került.
A festmény története Ziffer második franciaországi útján, 1910 őszén kezdődött, amely egyben utolsó párizsi kiruccanása is volt. A Luxembourg-kert másik oldalán, a Rue de Vaugirard 30. számú házában lakott a fiatal művész.
A kép útja Párizsból először egy budapesti tárlatra vezetett. Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című festményét ugyanis hazahozta a francia fővárosból, majd kiállította a Művészház VI. csoportos kiállításán: katalógusszáma 80. volt.
A festmény tökéletesen visszaadja a tízes évek hangulatát.
Bal oldalán egy hölgy látható fekete kabátban, szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virág díszeleg. A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a természet közelségét a francia főváros szívében. Mögötte pedig egy kalapos úr sziluettje rajzolódik ki, pisztácia zöld színű kabátban ábrázolta őt a festő.
A kalandos történettel bíró képet mostantól négy hétig bárki megtekintheti a FreylerArt Galéria első emeletén.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
