Több mint 1500 tételt felsorakoztató árverést tart a Nagyházi Galéria és Aukciósház 2024. május 28. és június 1. között. Az eladásra bocsátott értékek kikiáltási ára 20 ezer forinttól egészen 30 millió forintig terjed: festmények, bútorok, ékszerek és egyéb műtárgyak kerülnek kalapács alá. Az aukció fő tétele egy rekordméretű Zsolnay-szobor, amely az 1911-es torinói világkiállításra készült.

A Nagyházi Galéria és Aukciósház tavaszi aukcióján többek között XV–XVII. századi reneszánsz és barokk festmények, bronz kisplasztikák és reliefek, valamint neves XX. századi magyar festők – Rippl Rónai József, Czóbel Béla, Kondor Béla, Hincz Gyula – munkái szerepelnek.

Számos darab kerül kalapács alá a Bedő Béla által a XIX. század végén megvásárolt Bedő-gyűjteményből is, amely különleges sorsú, a XIX–XX. század fordulóján született.

A kor gyűjtési szokásainak megfelelően a kollekcióban az egyetemes művészet, hangsúlyosan az olasz és közép-európai régi mesterek alkotásai keveredtek a magyar nemzeti festészet jeles képviselőinek műveivel.  Ez volt az utolsó jelentősebb magyarországi polgári műgyűjtemény, amely a XX. század első felében keletkezett.

Legdrágább Zsolnay

Az ominózus Zsolnay-kerámia a Bivalyon ülő lány – kútszobor néven került a katalógusba, kikiáltási ára pedig 36 millió forint. Három szempontból is kiemelkedő alkotásról beszélünk.

• A mérete,
• a kora
• és a története miatt is különleges darab.

A szobrot Ligeti Miklós tervezte az 1911-es torinói világkiállításra, ahol elnyerte a fődíjat. 

Az az igazság, nem biztos, hogy konkrétan ez az a szobor. Erről nem is tudta senki a gyűjtőn kívül, hogy létezik. Egy variációja ismert, az Pécsett volt nagyon sokáig kiállítva, aztán eltűnt, majd előkerült, de az nem eozinmázas felületű. Azt viszont tudjuk, hogy amelyik a világkiállításon díjat nyert, az eozinos volt

– mondta Nagyházi Lőrinc ügyvezető az aukciót megelőző sajtóeseményen.

A galéria a szobor mellé egy archív dokumentumról készült fotót is kapott, amelyen láthatók a Zsolnay-gyár paraméterei a Bivalyon ülő lányhoz, és ezek mindegyike megegyezik a szoboréval. Így ez tovább erősíti a feltételezést, hogy vélhetően a világkiállításra készült darabról van szó. 

A szobrot gyűjtője egy vásáron vette, és külföldről hozta haza. A darabhoz szakvéleményt író és kutatást végző szakértő egyetlen másodpercig sem kételkedett az eredetiséget illetően, sem az 1911-es keletkezésben, hiszen benne van Ligeti és a Zsolnay-gyár jelzése is.

Külön érdekesség, hogy ma sem csinálnak ekkora Zsolnayt.

„Ez valahogy elkészült akkoriban, de azóta sem. Még kisebben sem csinálták meg. Ez nem olyan, mint az Anonymus-szobor, hogy különböző méretekben, variációkban elérhető. Két darabról tudunk, a második 1926-ban készült egy ügyvéd megrendelésére, Bácsalmásra, de senki sem tudja, mi lett vele. Nincs tudomásuk arról, pontosan mennyi másolat készülhetett az eredetiből. Formaszáma van, darabszáma nincs. Ami a reprodukciót illeti, már csak maga az eozin, vagyis a máz miatt sem lehet kopírozni, ráadásul ilyen méretet a Zsolnay per pillanat nem is tudna kiégetni, ez annyira nagy” – fogalmazott Nagyházi Lőrinc.

Aranyos aláírások

De lesz az aukción más kuriózum is. Az Aranycsapat 1953. november 25-én, a londoni Wembley-stadionban játszotta „az évszázad meccsét” az angol futballválogatottal, amelyen a Puskás Ferenc vezette magyar nemzeti tizenegy győzedelmeskedett.

A meccs utáni ünneplés alkalmával a csapattagok egy budafoki vendégkönyvben hagyták aláírásukat, feleségeik kézjegyével együtt. Rajtuk kívül az akkori időszak diplomatáinak és delegáltjainak aláírását is megtalálhatjuk a könyvecskében. A szignókat a Puskás Múzeum is jóváhagyta. A vendégkönyv kikiáltási ára 600 ezer forint.

Az aukciókat megelőző kiállításokon bárki megtekintheti a műtárgyakat május 17–18. és május 21–26. között, 10-től 18 óráig.