A vasárnap záró Az Istenek és démonok királysága. Mezopotámia Kr. e. 1000–500 című tárlatra eddig több mint nyolcvanezren voltak kíváncsiak. A kiállítás több mint 150 kölcsönzött műtárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve európai kultúránknak is egyik gyökerét képezi.

Az októberben nyílt kiállításon több műtárgy az ókori Mezopotámia szimbolikus jelentőségű alkotása, művészeti albumok főszereplője, amelyek közük néhány, Európa fontos közgyűjteményeiből kölcsönzött művet korábban még sosem adtak kölcsön.

A budapesti kiállítás a Kr. e. I. évezred első felének mezopotámiai világába, az Újasszír és az Újbabilóni Birodalom korába vezet el bennünket. A látogatók a kilenc szekcióra bontott kiállításon megcsodálhatják az asszír palotákból származó, a nagyközönség számára esztétikailag is kiemelten hívogató palotadomborműveket, valamint a Babilónban feltárt, ragyogó lazúrkék színű Istár-kapu sárkánykígyóját és a felvonulási utat díszítő oroszlánját ábrázoló mázastégla-díszeket. A korszak egyik legjellemzőbb tárgytípusán, a különféle ásványokból és kőzetekből készült pecséthengerek miniatűr ábrázolásain megelevenedik a mezopotámiai istenvilág.

Mezopotámiai démonvilág

A tárlat lezáró szakasza bemutatja a jól ismert bibliai Bábel tornya Babilón városához kötődő motívumát és a történetét a Szépművészeti gyűjteményében őrzött németalföldi festményeken és a XX. századi magyar művészeti alkotásokon keresztül. Ezáltal az ókori műtárgyak mellett a festészet és a grafika is szerepet kap, tovább szélesítve a tárlat horizontját, amelyet egészen napjainkig egészít ki a mezopotámiai démonvilág változatos popkulturális adaptációját bemutató utolsó kiállítási szekció. 

A kiállítás az MTA – ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport szakmai közreműködésével valósult meg.