Még mindig viszonylag friss jelenség itthon a streamingszolgáltatás, pedig nyugaton a Youtube mellett a Spotify vagy a Deezer is fontos szerepet tölt be a zeneipar megvizsgálásában. Ez a két cég egy ideje Magyarországon is elérhető, idén pedig már éves kimutatásuk van arról, hogy a hazai zenefogyasztók milyen magyar számokat hallgattak legtöbbször.

A hazai piacon streamingszolgáltatásban a Spotify és a Deezer uralja a piacot, bár a Google Music is jelen van, de egyáltalán nem annyira erősen, mint ez előző kettő, ez majd a fizetős Youtube-bal változhat meg. Mivel a Youtube magyar zenei hallgatottságáról egyébként a Mahasz-Artisjus páros háromhavonta kihozza az adott toplistát, így a Google videomegosztójával tényleg csak érintőlegesen foglalkozunk, legutóbb ebben a cikkben elemeztük a magyarok youtubozási szokásait.

Deezer

A Deezer leghallgatottabb magyar számai és az évszakos Youtube-lista ugyan eltér valamennyire egymástól, de végeredményben hasonló képet mutat a zenei közízlésről. Ugyan az olyan Youtube-királyok, mint Mr. Busta vagy Essem nem népszerűek errefelé, azért arról szó sincs, hogy a közösségi videomegosztón feltűnt arcok kizárólag egy felületen lennének népszerűek. Horváth Tamás, a Children of Distance vagy Jolly itt is benne van a legkeresettebb előadók listájában, ami ugye azt jelentheti, hogy a hallgató akkor is őket választja, hogy nincs esetleg Youtube-elérhetősége.

A Deezeren inkább a Petőfi Rádiós és az eurovíziós/tehetségkutatós előadókat hallgatják. A tavalyi A Dalban feltűnt Honeybeast dala volt a legnépszerűbb idén, de Majka és Curtis is legalább annyira meghatározó, mint bárhol máshol. Nagyon jól látszik, hogy a közmédiában (MR2 Petőfi, A Dal) sokat látott vagy hallott zenészeket választja a zenehallgatók nagy része, legyen szó olyan fesztiválkedvencekről, mint a Punnany Massif, a Halott Pénz, a Wellhello vagy a Kelemen Kabátban, de az évről évre A Dalban reaktivált tehetségkutatósok sem kopnak ki az ízlésünkből. 

Üdítő kivételt egyedül a Middlemist Red jelent, akiknek viszont csak nagyon nehezen jöhetett volna össze egy ilyen siker, ha annak idején a nem őket választja a streamingszolgáltatás nemzetközi tehetségkutatója. Mivel a Young Guns-versenyt a budapesti zenekar toronymagasan megnyerte, így nem véletlen a helyezésük. Szarvas Árpád, a Deezer magyarországi vezetője hozzátette: a Middlemist Red az egyetlen a listán, amit többet hallgattak külföldről, mint itthonról.

Spotify

Ezzel szemben a Spotify saját listája annyiban tér el, hogy egyáltalán nincsenek rajta se tehetségkutatósok, se Youtube-sztárok. Helyette viszont nyolc olyan szám is szerepel a listán, amihez vagy Halott Pénznek vagy a Punnany Massifnak, vagy mindkettőnek köze van. Itt a Kelemen Kabátban írta meg az év slágerét, de az abszolút győztes Pécs városa, feltűnő a Halott Pénz és a Punnany Massif dominanciája. Ebből is látszik, hogy a Spotifyt valószínűleg azok használhatják többen itthonról, akik aktív rádióhallgatók és fesztivállátogatók, hiszen a 15-ből 14 állandó szereplője mind az MR2 Petőfinek, mind az összes létező hazai zenei fesztiválnak.

Az egyetlen kivételt a Stadiumx nevű producerpáros jelenti, akik megírták az első olyan tipikusan amerikai EDM slágert, amit már olyan prosztóhouse istenek is játszanak, mint Nicky Romero, de már David Guetta is felkérte őket, hogy készítsenek remixet.

És a Youtube?

Magyarországon a tíz legnézettebb zenei Youtube-videók között összesen két hazai dalt találhatunk Avicii, Shakira, David Guetta vagy 2014-es focivébé zenéje között:

• Majka és Curtis
• Horváth Tamás & Raul feat. Children of Distance.

Majka és Curtis Csak te létezel című száma konkrétan a harmadik legnézettebb zenei videó volt idén Magyarországon, csak Katy Perry és Calvin Harris volt képes megelőzni. A másik név már valamennyi magyarázatra szorul, hiszen nem csodálkoznánk azon, ha a kedves olvasónak fogalma sem lenne róla, hogy ki az a Horváth Tamás, ki az a Raul, és egyébként meg mi az a Children of Distance.

Hármójuk kollaborációját körülbelül úgy tessék elképzelni, hogy ők olyanok a magyar Youtube-on, mintha Beyoncé, Rihanna és Justin Bieber írt volna közös számot. Az egészen más kérdés, hogy ezek az előadók nem rendelkeznek többmilliós promócióval, producerzsenik seregével, de nagyon rádiós játszásokkal sem.

Az mindenesetre könnyen leszűrhető, hogy a mérhető magyar zenei közízlés pont annyit változott  mondjuk a 10 évvel ezelőttihez képest, hogy szinte teljesen eltűntek a gitárzenekarok, helyüket pedig a hiphopból a mainstream popba érkező előadók vették át. Ezen persze nagyon nincs mit csodálkozni, ameddig 20 éves zenekarok (Tankcsapda, Quimby, Depresszió, stb.) számítanak továbbra is a nagyszínpadok és a popszakma magyar krémjének, addig az új generációnak nincs kivel azonosulnia, jobb híján a Youtube-hoz fordulnak. Ott pedig a Raulok, Ronaldók, Horváth Tamások és Kovács Jánosok képesek olyan hangon és olyan témában megszólítani a fiatal korosztályt amire a nagy öregek már nem igazán képesek.

Egy másik szembeötlő probléma a közéletben is ismert, kvázi celeb előadók sikere. A Kozsó-féle fiúcsapatos álomgyár a múlté, a kereskedelmi tévék évtizedes aknamunkájának köszönhetően annyi tehetségkutatós énekes szabadult rá a piacra, hogy a többiekéhez képest sokkal erősebb marketing és bulvárpromóciós háttérnek köszönhetően egyszerűen kitörölhetlenek a hazai zenei ízlésből. Ebben pedig már legalább ekkora partner a közmédia is, hiszen mind A Dalban, mind az MR2 Petőfin egyre domimánsabb szerep jut azoknak, akik a galád kereskedelmi tévék termékei.  Ezért is annyira megdöbbentően hipokratikus a kormány kommunikációja akkor, amikor a kertévékkel szemben a közmédiát állítják be ellenpólusnak, ugyanis a Megasztár vagy az X-Faktor nélkül A Dal mezőnyének túlnyomó többsége egész egyszerűen nem létezne. Ennek pedig egyenes következménye, hogy Janicsák Vecák meg Király Viktorok lesznek azoknak a fiataloknak a popikonjai, akik megfelelő kulturális háttér hiányában csak a tévéből, rádióból és ezeknek megfelelő közösségi oldalakról értesülnek az újdonságokról.