Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Hétfő virradóra kiosztották Los Angelesben a Grammy-díjakat. Túl sok meglepetés nem történt, az a négy előadó tarolt a legnagyobbat, akiket a legtöbb kategóriában jelöltek. Vagyis
Nem kis meglepetésre azonban nem az utóbbi másfél évben megállíthatatlan Pharrell és nem is az amerikai szórakoztatóipar (Oprah után) legbefolyásosabb tagja, Beyoncé, hanem egy mindössze 22 éves brit énekes, Sam Smith vihette haza a legtöbb aranygramofont.
Smith három éve tűnt fel, amikor ő énekelt a Disclosure Latch c. számában. Az underground sláger aztán nagyon hamar betört a mainstreambe, ahol Smith olyannyira megtalálta a számításait, hogy nagyon rövid idő alatt Nagy-Britannai elsőszámú énekese lett. Kisebb meglepetésre hat kategóriában jelölték, amiből végül négyet nyert meg. Övé lett a
Ez lett az akadémia szerint az év dala és az év felvétele is (hogy mi a különbség a kettő között itt olvasható), amivel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy alig pár nappal a Grammy előtt még az sem volt biztos, hogy a lehetséges Grammy-díj mellé nem kap-e Smith egy orbitális szerzői jogi pert a nyakába. Ugyanis a Stay With Me annyira hasonlít Tom Petty egy korábbi dalára, hogy az angol énekes ügyvédei úgy látták a legjobbnak, ha szerzői jogdíjak 12,5 százalékát inkább odaadják az I Won't Back Down szerzőinek, csak ne legyen balhé. Az eset egyébként fontos mérföldkő a popzenében, hiszen hasonlóra nem igazán volt példa eddig, elég csak Pharrell Williams ügyét megnézni a Blurred Linesszal kapcsolatban, amiről már a bíróság is kimondta, hogy lenyúlta Marvin Gaye egyik számát, de a készítők inkább elmentek a falig, mintsem jogdíjrészt adjanak az eredeti szerzőknek. Így tette Sam Smith Grammy-díjassá Tom Pettyt 2015-ben, aki azért nem ment fel az énekessel átvenni a díjat.
Ezután következik a hármas holtverseny Beck, Pharrell és Beyoncé között. Utóbbi a mostani három díjjal (legjobb R&B dal, legjobb R&B előadás, legjobb albumhangzás) már 20 Grammynél jár, ami úgyis brutális szám, hogy az R&B kategóriában 15 éve nincs igazán ellenfele, és 2010 óta az egyik fontos kategóriában sem sikerült nyernie.
Pharrell a másik díjhalmozó, bár kettővel lemaradt a 2014-es öt Grammyhez képest. Az énekes-rapper-producernek még a meglehetősen vegyes fogadtatásban részesülő tavalyi nagylemeze ellenére is összejött a legjobb szóló popelőadásnak, a legjobb videoklipnek és legjobb kortárs urbánus albumnak járó szobor. Utóbbi voltaképpen magába foglalja az összes olyan műfajt, ami az angolszász országokban élő, főleg feketékből álló kisebbségektől származik, kezdve a hiphoptól a soulon át egészen a karibi zenéig. Vagyis Pharrellnek elég volt megírni a Happyt, hogy így is lazán bezsebeljen három Grammyt, miután tavaly majdnem Oscart is kapott érte.
Meglepetésre még Beck volt az est nagy nyertese, aki amellett, hogy a tavaly Morning Phrase c. albumáért elvihette a legjobb hangmérnöki munkáért járó díjat, az övé lett az év rockalbuma és az év albuma is, utóbbi kettő pedig hagyományosan a Grammy legrangosabb kategóriáihoz tartoznak. A rockzenész 16 éve nyert utoljára aranygramofont.
Taylor Swiftet nem szeretik valamiért a Grammyt kiosztó akadémiánál. Hiába volt 2014 egyértelműen az ő éve, de ugyanúgy hoppon maradt, mint az előző gálán. Persze érdemes hozzátenni, hogy Swift az eddigi hét Grammyjéből hatot country kategóriában kapott, a tavaly 1989 c. albuma pedig már egyértelműen pop. Erre viszont nagyon nem kíváncsiak az akadémiánál, és hiába jelölték az énekesnőt olyan prémium kategóriákban, mint az év dala és az év felvétele, végül üres kézzel távozhatott. Ez azt jelenti, hogy két Grammy alatt hétszer jelölték, de egyikben sem nyert, ami azért biztos bosszanthatja. Nagyjából még másfél napig.
Kanye Westet és Wiz Khalifát is két kategóriában jelölték és nem is értékelte senki, de mindketten hoppon maradtak. Mondjuk Kanye legalább kétszer felléphetett az este, Wiz Khalifára viszont mindenki csak a szőkített rasztás tincsei miatt emlékszik. Viszont náluk is nagyobbat bukott Iggy Azalea ausztrál rapper, akinek négy jelölés sem volt elég egy fránya díjhoz sem. Ahogyan Ushernek sem, cserébe viszont övé volt az egyik legmeghatóbb pillanat, amikor Stevie Wonder csatlakozott hozzá a színpadon, majd utána úgy áltak egymást mellett, mintha csak apa és fia lettek volna. Az ausztrál Sia és Drake is üres kézzel távozott négy jelölés ellenére.
Sajnos Antal Nimród sem tudott nyerni a legjobb zenés film kategóriában, ott a 20 Feet From Stardom c. alkotást értékelték az ítészek, ami tavaly a legjobb dokumentumfilmes Oscart is elvitte. Valószínűleg ez a díj már a jelöltek kihirdetésekor eldőlt, mert a díj átvételekor a készítők elhunyt kollégától kezdve közös imádságig mindent bedobtak, csak hogy lássa a nép, hogy mennyire örülnek.
Minden évben akadnak necces kategóriák, ahol az akadémia egészen megdöbbentő, már-már nevetséges előadókat/zenekarokat jelöl, és ezek közül is sikerül a legfurcsábbat kihozni győztesnek. Általában a rockzenei műfajoknál érezhető a legnagyobb lemaradás az ítészek részéről, természetesen idén sem volt másképp. Az egy dolog, hogy mindössze egy (!!!) metál kategória van, a legjobb metál produkciónak járó díj, ahol egész vállalható neveket tudtak összeszedni a Mastodontól az Anthraxon át a Motörheadig. Na és kinyert végül?
Mondani sem kell, hogy mekkora arculcsapás az egész műfajnak, ami a 2010-es években egyébként sincs túl jó passzban. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mintha az év magyar rapcsapatát akarnánk kiválasztani itthon, és végül a Belga nyerne. Mondjuk ez pont megtörtént 2008-ban.
A legjobb rockalbumnál nehéz úgy vitatkozni Beckkel, hogy övé lett a simán csak legjobb album is, azzal már sokkal inkább, hogy mit keresett a jelöltek között az új lemezével nagyot égő U2 vagy az első igazán rossz albumát elkészítő Black Keys. Onnan is látszik, hogy az akadémiának elképzelése sincs a jelenlegi állapotokról, hogy a rockzenei kategóriákban szinte mindig ugyanattól a négy-öt zenekartól válogattak. Viszont Jack White megint nyert két szobrot, ezzel már tíznél jár, de őt valamiért nagyon szeretik, ha Grammy-osztásról van szó. Meg kárpótolni is kellett valamivel, ha már az előző két gálán semmit sem kapott.
A másik tradicionálisan megmagyarázhatatlan jelenség a hiphop teljes félreértelmezése. Idén Eminem és Kendrick Lamar lett a császár, mindketten két-két díjjal mehettek haza. Eminem nagy visszatérésétől egyáltalán nem esett hanyatt a szaksajtó, mégis ő nyerte az év raplemezének járó díjat, ami egészen érthetetlen döntés, hasonlóan a Rihannával közös győzelme. Kendrick Lamar két díja is inkább annak köszönhető, hogy tavaly hét (!) kategória sem volt elég egy szoborhoz sem.
A Grammy-díjasok teljes listáját itt lehet átböngészni.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
