Volt idő, amikor átnevezték vagy meg se tartották a Művészetek Völgyét, Magyarország egyik legrégebbi fesztiválját, és már-már úgy tűnt, hogy a rendezvény nem tudja tartani a tempót a modern korral, és szép lassan érdektelenségbe fordul. Az utóbbi években azonban komoly változások történtek, új szervezők és mecénások kerültek a fesztiválhoz, és közben csatlakoztak a Volt és az MTVA Nagyon Balaton elnevezésű programsorozatához is.

Nagyon úgy tűnik, hogy a nemezsapkákról, hagyományőrzésről és mezítlábas stopposokról elhíresült fesztivál valamiféle reneszánszát éli, amihez elég sok köze van Oszkó Péternek, a Bajnai-kormány pénzügyminiszterének. A mostanság startupok felkarolásával is foglalkozó korábbi miniszterrel a budapesti Loffice-ban beszélgettünk a fesztivállal szükséges újításokról, elektronikus zenéről és arról, hogy miért nem engedik a közmédia közelébe.

A volt pénzügyminiszter percre pontosan a megbeszélt időpontban érkezik a helyszínre, és alig ülünk le az asztalhoz, még konkrét kérdésre sincs szüksége ahhoz, hogy hosszú elemzésbe kezdjen a fesztivál múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban. Oszkó régi kapolcsos, korábban fesztiválozóként többször is megfordult a Művészetek Völgyében, 2008-tól pedig már fel is lépett Blue sPot nevű zenekarával. Így képben van a fesztivál minden eddigi bajával, például azzal a régi rendszerrel, amikor hat plusz egy falu tartotta az eseményt.

A sok helyszín helyett a kisebb, koncentrált, tematikus udvarok praktikusabbak és a közönség számára befogadhatóbbak, hiszen a fesztiválozók jóval személyesebb közelségbe kerülnek az itt fellépő előadókkal. Ez a Művészetek Völgye megkülönböztető jegyévé vált, amit akkor is meg kívánnak tartani, ha anyagilag nyilván jobban megérné nagyobb koncerthelyszíneket szervezni és több látogatót elérni. Az utóbbi időben a Művészetek Völgye három településre korlátozódott, Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögdre, illetve a Hello Wood építészeti projektnek köszönhetően Csórompusztára, de a programkínálat így is jóval gazdagabb, mint amikor hat-hét faluban zajlottak az események. Oszkó szerint hiába vitte sokáig a fesztivált a lendület, az eddigi rendszer tarthatatlanná vált:

• Megjelentek a profin vagy akár kevésbé profin szervezett hazai fesztiválok, amik elszívták a közönséget.
• A Művészetek Völgye nem érezte a megújulás szükségességét, a programkínálat frissítésének igényét.
• A pénzügyi válság nagyon sok finanszírozási forrást elsodort, köztük az államit és a szponzori pénzek jelentős részét is.

2008-ban Bűvészetek Völgye néven tartották meg (mert úgy kellett összebűvészkedni a pénzt), 2009-ben pedig hivatalosan el is maradt az egész, csak kisebb faluprogramok voltak, de ebben az évben már Oszkóék zenekara is fellépett. Közben a fesztivál hiába próbált mindenhol faragni a költségekből, az elmaradó támogatások miatt 2010-től nettó veszteséget termeltek. Ezért is volt szükség új arcokra, új szemléletre, hiszen akár a közönségnek, akár a piaci szponzoroknak és támogatóknak, de különösen

az államnak akkor lesz fontos ez a fesztivál, ha megáll a saját lábán és nagyobb tömegeket vonz. Pusztán panaszkodással nem hiszem, hogy bárkinek a figyelmét fel lehetne hívni vagy támogatását meg lehetne nyerni.

Az állami támogatások szerepe a magánrendezvényeken egy kifejezetten érzékeny téma, hiszen joggal merülhet fel bárkiben, hogy miért is ad az állam adópénzeket olyan rendezvényekre, amikből a szervezők profitálnak. Oszkó ezzel kapcsolatban egyáltalán nem ilyen elutasító, szerinte igenis helyük van az állami támogatásoknak, hiszen ezeknek köszönhetően lehet olyan kulturális vagy más programokat is szervezni, amelyek hiánya nem okozna komolyabb gondot a fesztiváloknak, viszont értéket képviselnek, és fontos lehet a megjelenítésük.

Tavaly döntöttek úgy, hogy felhagynak az eddigi kommunikációval, ami évek óta abból állt, hogy „nem lesz fesztivál, segítsetek, nincs pénz”. Előre leszögezték, hogy biztosan megtartják, és igyekeznek mindent rendesen megcsinálni. Ennek hatására a 2013-as adatokhoz képest két és félszer több jegyet adtak el, hiszen az emberek előre tudtak kalkulálni rendezvénnyel, és komolyabb szponzorok is megjelentek. A fejlődést a vendéglátósok és kereskedők is megérezték: 30-50 százalékos bevételnövekedésről beszéltek már az előző évben. 

A Sziget nem érdemtelenül piacvezető itthon

A fesztivál megújítása teljes egészében az új szervező csapat érdeme, sok más mellett 2014-ben bekerültek a Nagyon Balaton programjai közé is, amit személy szerint jó kezdeményezésnek tart, hiszen ráfér a Balatonra az infrastrukturális és kulturális fejlesztés. Arra a kérdésre, hogy a magyar fesztiválpiacot mennyire torzítja az állami szerepvállalás, azt feleli, hogy nem lát a saját munkáját zavaró piactorzulást, az állam fokozott jelenléte és aktivitása inkább a Sziget-csoport sikeres működésének lehet az eredménye.

Idén is voltam a Volton, és egyáltalán nem éreztem politikai befolyást a fesztiválra, pedig erre kifejezetten érzékeny vagyok.

Az MTVA szerepét fontosnak tartja, mivel a kultúrának és a zenének megfelelő felületet kell biztosítani, és ez nemcsak művészetileg, hanem gazdaságilag is fontos. A Művészetek Völgye is kapott megfelelő megjelenési lehetőséget a közmédiában, bár a volt miniszter személye azért ott is zavart kelthetett sokszor.

Néha úgy éreztem, hogy nem feltétlenül tartanak kívánatos személynek ebben a közegben, de attól én még tudok aludni, hogy az MTVA nem fogadja szívesen a megjelenésemet.

Ezzel kapcsolatban elég konkrétan elmondja, hogy több olyan esetről is tud, amikor azért nem mehetett be valamilyen kulturális műsorba szerepelni, mert korábban politikai szerepet vállalt. Pedig nem pártpolitikus, hanem miniszter volt a Bajnai-kormány ideje alatt, és az MSZP-nek sem volt tagja – de egyébként sem zárható ki kulturális, mecénási vagy egyéb tevékenységből és megjelenésből azzal a mondvacsinált indokkal senki, hogy korábban közszereplő volt.

Ezt kicsit amolyan lomnicizásszerű tevékenységnek érzem, de inkább kinevetem, minthogy őrlődjek rajta.

Azt azért fontosnak tartja megjegyezni, hogy a szervezők részéről mindenki más meg tudott szólalni a fesztivál ügyében. A Petőfi rádióval is jó kapcsolatot építettek ki, nem éreznek versenyhátrányt másokkal szemben, és amúgy sem neki, hanem azoknak kell szerepelni, akik ténylegesen szervezik és működtetik a fesztivált.

A piaci verseny témája akkor is előkerül, amikor a konkurencia szép lassú leépüléséről van szó. Ismét bedőlt a Hegyalja, a Pannónia Fesztivál érdekes körülmények között elmaradt, közben a Sziget után a Balaton Sound is európai szintű esemény lett, a Volt még mindig nagyon népszerű, ezekhez pedig csatlakozott még a B. My Lake, a Strand Fesztivál és velük az egész Nagyon Balaton programsorozat. Ezek erős túlzással lefedik a nyári fesztiválszezont, és egy olyan jövőképet mutatnak, amiben minden nagyobb fesztivált a Sziget Kft. szervez, a többiek pedig térségi eseményként tudnak megmaradni.

Ezzel kapcsolatban Oszkó azt mondja, hogy ő alapvetően híve a piaci versenynek, és semmi kivetnivalót nem lát abban, ha valaki saját teljesítményének köszönhetően nő nagyra, és így akár nagyobb nemzetközi szereplőkkel is versenyre kelhet. A Sziget is nulláról kezdte annak idején, és csak magának köszönheti, hogy mára ekkora előnye lett a hazai piacon, nem pedig annak, hogy mindig adott politikai oldalra álltak volna, és összemutyiztak volna maguknak egy fesztivált.

Végre egy szektor, ahol a piaci teljesítmény és nem a politika beleszólása alakítja a viszonyokat és így tényleg tartósan jó teljesítményre képes csapatok tudnak kialakulni, működni és versenyezni

– zárja le a témát, és még hozzáteszi, hogy nem muszáj még egy Szigetet csinálni, hanem meg kell nézni, mire van még piaci igény vagy társadalmi érdeklődés, majd elkezdeni alulról építkezni. Példaként a megújuló Művészetek Völgye mellett a Bánkitót és az Ördögkatlant hozza fel.

Olyan nincs, hogy soha

Az Indexnek adott két évvel ezelőtti interjújában is beszélt arról, hogy nem tartja magát politikusnak, nem tervez belépni egyik pártba sem, és a közéleti visszatérését sem sürgeti, ha egyáltalán lesz ilyen. Ettől függetlenül rendszeresen publikál, és Oszkó Péter blogja néven cikkeket oszt meg a Facebookon különböző kommentárokkal. Alig egy hónappal ezelőtt a Fidesz által felpumpált Napi Gazdaság írt róla, amit az addigiakhoz képest jóval keményebb hangnemben kommentált, és a szövegből kicsit az jött le, hogy ha nagyon provokálják, akkor lehet, hogy visszatér a politikába.

Ezt továbbra sem tartja aktuálisnak, de azt azért hozzáteszi, hogy ez nem jelenti azt, hogy soha. Még mindig érdeklik a közügyek, és a rugalmasabb munkaideje miatt több energiája van véleményt formálni az interneten. A Napi Gazdaság cikkét nevetségesnek és egyszerűen blődnek tartja, és az egészet ahhoz köti, hogy a Fidesz népszerűségének drasztikus csökkenése miatt a párt egyszerűen attól fél, hogy az emberek megismernek olyanokat, akik el tudnák, sőt jobban el tudnák végezni a kormányzati munkát.

A Fidesz hatalmi pozícióját egy dolog tartja össze, hogy nincs alternatíva. Az egyetlen céljuk, hogy ne tűnhessen senki más kormányzóképesnek.

A bejegyzését pedig egy jelzésnek szánta, hogy ha támadják, akkor nem fél ellenállni, nyugodtan lehet próbálkozni. A korábbi miniszteri szerepvállalása egyébként nem akadályozta a fesztivál segítésében és a piaci támogatók felkutatásában, és egy kulturális, lényegében közhasznú küldetést megvalósító fesztiválnak nyújtott támogatást és forrásgyűjtést pedig teljes egészében vállalhatónak tart, sőt némileg büszke is rá. Szerepvállalása abban is meglátszik, hogy a nagyobb állami szponzorok is beálltak a Művészetek Völgye mögé, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy az MVM Paks. 

A Művészetek Völgye jóval nagyobb figyelmet fordít a zöld helyszínekre és programokra, és nyilván nem mindenkinek tetszett, amikor kiderült, hogy az MVM támogató lesz. Fontosnak tartja, hogy milyen üzenetet akar közvetíteni a rendezvény, de abban sem lát semmi kivetnivalót, hogy a Magyar Villamosművek a helyszínen mondja el az embereknek, amit akar, mindenféle sulykolt üzenetek és reklámplakátok nélkül. „Nyilván nagyon kritikus vagyok az egész Paks-projekt gazdasági és finanszírozási hátterével, rengeteg megengedhetetlen dolog történt és történik most is. Az viszont egy lefolytatandó szakmai vita, hogy mik a jövő energiaforrásai és melyiknek mi a kockázata. Ez nem evidens kérdés, nem lehet bármelyik oldalt egyértelműen kizárni vagy elhallgattatni. Mivel kevesen értenek igazán ehhez a témához, a paksiak jelenléte megfelelő felület a mondandójuk közvetítésre, ahogy a pár méterrel arrébb sátrazó zöld mozgalmaknak is megtehetik ugyanezt. Egy összművészeti fesztiválnak nem feladata ideológiát közvetíteni, de lehetőséget adhat konstruktív vitákra, amire legalább annyira szükség van ebben a témában, mint a művészetben vagy a kultúrában.”

A Művészetek Völgye július 24. és augusztus 2. között Kapolcson, Vigándpetenden és Taliándörögdön.