Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHallgatnám: The Libertines: Anthem For Doomed Youth
A napokban két új dalt is kirakott a Youtube-ra a The Libertines a szeptember 4-én megjelenő nagy visszatérő lemezükről, az Anthems For Doomed Youth-ról, a majdnem-címadó szám mellett a Glasgow Coma Scale Blues-t. Előbbi egy remek, nosztalgikus hangulatú, simán kislemez-esély szám, amit Pete Doherty és Carl Barat rajongói már most imádnak, és egészen biztos, hogy a koncertek egyik új nagy együtténeklős kedvence lesz. A dal (és az album) a címét egyébként egy 20. század eleji brit költő, Wilfred Owen verséről kapta, aki katonaként az első világháború szörnyűségeit írta meg – aztán ő maga is meghalt 1918 végén.
A Glasgow Coma Scale Blues pedig az együttes eddigi talán leginkább önéletrajzi ihletésű dala, a dalszövegben az együttes 2004-es feloszlása körüli balhékra van több utalás – melyeknek a csúcsa egyértelműen az volt, amikor a napi crack- és heroinadagjának fedezésére a már teljesen lecsúszott Doherty betört Barathoz és kirabolta a lakását. Most Doherty és Barat olyan sorokat dob egymásnak, mint hogy “You think it’s easy with a best friend who deceives me?”, “Yeah I see you – in fact I’m looking straight through you”, na meg a refrénben a “dream shared and pulled apart/One dream broken by two Libertines”.
Dohertyék beharangozó kislemezdala, a Gunga Din (az inspiráció ismét irodalmi és ismét egy katonavers, ezúttal Kiplingtől) ugyan nem szakította be a slágerlistákat, de már ott lehtett érezni, hogy a visszatérésük szerencsére elég erősre sikerült. Az ahhoz a dalhoz készült videó pedig a világ összes létező tudatmódosítójára ráfüggő, leszokó, majd újra ráfüggő Dohertyék világát szinte dokumentumfilmszerűen mutatja be:
A Libertines-rajongók egyébként eléggé el vannak kényeztetve idén a hosszú várakozás után, hiszen Barat másik bandája, a Carl Barat and The Jackals az év elején szintén kijött egy lemezzel: a Let It Reignt eléggé szerették a kritikusok, mi is.