Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Bár a zeneipar tömegével gyártja a nagy slágereket, ezek kifutási ideje azonban többnyire véges, és rövidesen sokuk feledésbe merül, vagy kellemetlen nosztalgiadiszkók, retró- és trashbulik himnuszaivá válik. Akadnak azonban olyanok is, amelyek kiállják az idő próbáját, és nemcsak évek, hanem akár évtizedek múltán – mindenféle irónia nélkül – is sokat hallgatjuk őket.
A slágerlisták egyik legnagyobb hibája talán az volt, hogy mindig csak az éppen aktuális dalokat szerepeltették, amivel csupán a tömegízlés pillanatnyi állapotát tükrözték, ám a Spotify felbukkanása után már új zenefogyasztási mérésekre is lehetőség nyílik. Erre vállalkozott a Polygraph nevű oldal is, ami kigyűjtötte a kilencvenes évek slágerlistás opuszait, majd a streamingszolgáltatás statisztikáira alapozva sorrendbe rendezte őket, és a lejátszások száma alapján látványos infografikán helyezte el azokat.
Az első helyezett nem is okoz különösebb meglepetést: a lista élén toronymagasan – több mint ötvenmillió lejátszással – a Nirvana Smells Like Teen Spiritje áll, ami a Goo Goo Dolls Iris című szomorkodásával és az Oasis nagyon szerelmes Wonderwalljával osztozik a dobogón. Őket a Red Hot Chili Peppers és az Under The Bridge, a nemrég visszatért Dr. Dre és a (Snoop Doggal közösen előadott) Still Dre, a Metallica Enter Sandmanje, és a Radiohead Creepje követi, valamint egy másik Nirvana-szám, az alternatív rockerek himnuszaként emlegetett Come As You Are, szintén a nagysikerű Nevermind lemezről.
Az élbolyban olyanok szerepelnek még mint:
A Polygraph ugyanezen az elv mentén az elmúlt több mint fél évszázad zenei sikereit is elemezte, összegyűjtötték a Billboard-listák 1950 és 2005 közötti szereplőit, majd a Spotify számadataira alapozva sorba rendezték őket. A felsorolás tetején Eminem és a Lose Yourself áll majdnem hatvanmillió lejátszással, amit a Szigeten is koncertező Killers Mr. Brightside-ja és a Linkin Park Numbja követ. Az első tízben ott van még a Hey Ya! az Outkasttől, a Billie Jean Michael Jacksontól, és a fociszurkolók által is gyakran óbégatott Seven Nation Army a White Stripestól.
A helyezésekből az is megállapítható, hogy a nyolcvanas évek legnagyobb zenei sikere a Don't Stop Believin' lett a Journeytől, míg a hetvenes éveké a Bohemian Rhapsody a Queentől. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy a Spotify adatbázisában ugyan rengeteg előadó szerepel, azért közel sem az összes. Csak hogy két rendkívül meghatározó nevet említsünk (egyet a múltból, egyet pedig a jelenből), az oldalon sem a Beatles, sem Taylor Swift felvételeit nem hallgathatjuk.
A Polygraph grafikonjait görgetve az is jól látszik, mennyiféle története lehet egy-egy számnak: a Get Lucky népszerűsége például a kilencvenmilliós csúcsérték után akkorát zuhant, mint egy ház, míg az Arctic Monkeys Do I Wanna Knowja a megjelenésekor még alig érdekelt bárkit is, azóta viszont fokozatosan válik egyre hallgatottabbá – persze meg sem közelítve a Daft Punk sikerét.
A nagy győztesek kapcsán pedig csak annyit, hogy egyébként ilyen, amikor a mashupmesterek összeeresztik a Nirvanát Eminemmel:
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
