Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az 58. Grammy-díjátadón a legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon Kendrick Lamar a tizenegy nevezésből hány győzelmet szerez többek között a 2015 csúcsalbumának számító To Pimp A Butterflyjal. A rapper nem is ment haza üres kézzel, de szépen kitömték végre Taylor Swiftet is díjakkal. Igazán nagy vesztese nem volt a gálának, cserébe Lady Gaga parádés műsorral tisztelgett David Bowie előtt, Johnny Depp és veterán rocksztárokból álló bandája pedig Lemmyt sem felejtette el.
Ahogy arra számítani lehetett, Kendrick Lamar szinte minden kategóriában nyert, amiben nevezték, így a 2016-os Grammyn túl sok meglepetés nem történt, viszonylag igazságosan kiosztották azok között a díjak nagy részét, akik között az elmúlt pár évben szokás.
Régi hagyomány már a Grammynél, hogy a különböző rock és alternatív kategóriákat annyira rugalmasan használják, hogy idén elérték azt a pontot, amikor két tök ellentétes zenéjű előadó nyerte meg a másik díját.
Nincs nagyon mit magyarázni azon, hogy miért nem rockzenekar egy olyan együttes, ami kifejezetten a régi rockzenei hagyományokból építkezik, és miért nem alternatív az, ami elektronikával és más szokatlan hangszereléssel értelmezi újra a rockzenét a brit indie-ből érkezve. Az külön vicces, hogy a legjobb rockdal és rockzenei produkció díját is hazavitte az Alabama Shakes, vagyis a dalok szintjén rockként kezelte a zsűri, az albumokén viszont valamiért nem. Arról nem is beszélve, hogy a tavalyi Muse-album a zenekar karrierjének egyik leggyengébbje. Mindegy, úgyse érti senki.
Az viszont kifejezetten vicces volt, hogy az egyetlen valamirevaló metálzenei díjat a Ghost kapta, akik talpig kifestve, jelmezben vették át a díjat a Cirice című számukért.
Pár borzalmas country és egy kissé enervált Eagles-koncert után jött a bombának szánt Alice Cooper (pontosabban a Hollywood Vampires), akihez csatlakozott Duff McKagan, Matt Sorum, Joe Perry és Johnny Depp. Dave Grohl vezette fel őket, hogy előtte megemlékezzen Lemmyről és Phil Taylorról, a Motörhead két tagjáról, akik 2015-ben vesztették életüket. Cooperék többek között el is játszották az Ace of Spadest, de hát ez volt a minimum, szép is lett volna enélkül letudni a Grammy-gálát.
Ed Sheeran állati boldognak tűnt, hogy a negyedik nevezett évében végre megkönyörültek neki, és a legjobb szóló popprodukció és az év dala díjat is megkapta a Thinking Out Loudért. Nemcsak ő vesztette el a Grammy-szüzességét, hanem Justin Bieber is, aki a legjobb dance-felvétel miatt nyert. Ez is valamilyen szinten várható volt, hiszen Skrillex és Diplo 2015-ben összerakott pár nagyon erős dalt Biebernek, aki ezzel a modern elektronikus tánczene és pop hibriddel tett egy nagy lépést a kölyöksztár státusz elhagyására. Skrillex és Diplo egyébként a legjobb elektronikus zenei album díját is hazavihették a Jack Ü miatt. A sok nagyon erős fellépés egyike is az övék volt, miután mindenki őszinte meglepetésére nagyzenekaros hangszerelésben adták elő a Biebernek írt megaslágerüket, a Where Are Ü Know-t vonósokkal, nagydobokkal és az elején akusztikus gitáron játszó kis szarházival. Tetszik, nem tetszik, Justin Bieber elindult a Justin Timberlake-i úton, és ha ilyen tempóban folytatja, akkor legalább a zenéje miatt lesz már sokkal nehezebb szívből megvetni őt.
Ja, és természetesen az év másik nagy slágere, az Uptown Funk sem maradhatott díj nélkül, Mark Ronson és Bruno Mars a legjobb popzenei kollaboráció díját kapták, illetve az év legjobb dalfelvétele is az övék lett.
A Grammy egyik legizgalmasabb része mindig az, hogy kit találtak az ítészek az adott év nagy felfedezettjének. Idén egy rakás semmitmondó arc (James Bay, Tori Kelly, Sam Hunt) mellett egy viszonylag nagy slágerrel bemutatkozó Meghan Trainort, illetve a szaksajtó (és általunk is) körberajongott Courtney Barnettet jelölték, hogy aztán végül előbbi kapja meg a díjat. Trainor jól meg is lepődött, gyakorlatilag végigbömbölte a beszédét, és az anyukáját emlegette folyamatosan.
Külön ki kell emelni Lady Gagát, aki nemcsak az NFL-döntőn énekelte fantasztikusan az amerikai himnuszt, de a Grammyn is olyan előadással tisztelgett David Bowie előtt, hogy még azt is megbocsátják, hogy a Let's Dance-re beugró Chic-gitáros, Nile Rodgers nem igazán készült fel arra, hogy itt fél-egy perc után rögtön másik dal következik.
Az külön érdekes, hogy mióta Taylor Swift már nem countryelőadó, azóta a rendszeres éves nevezések után most először kapott Grammyt. Egyszer a Kendrick Lamarral közös Bad Blood klipjéért, illetve a legjobb popénekes albumért, végül az 1989 lett az év albuma is. Ennek apropóján Swift felhozta, hogy ő az első nő, aki másodjára kapja meg ezt a díjat, és minden nőt biztatni próbált, hogy tartsanak ki az álmaik mellett, és ne hagyják félrevezetni magukat.
Teljesen egyértelmű volt, hogy Kendrick Lamar ellen senkinek sincs esélye. A comptoni rapper tavalyi albumát szinte minden valamire való zenei oldal és szaklap az év csúcsteljesítményei között emlegetett, ami azért is nagy szó, mert Lamar előző nagylemezét is korszakosnak szokás nevezni, csak 2014-ben hét jelölésből egy díjat sem vihetett haza. 2015-ben ugyan hozzávágtak kettőt ajándékba, de ez volt igazi nagy diadalmenete a rapzene panteonjába. Nemcsak az idei díjeső, hanem a gálán adott fellépése miatt is emlegetni fogják, olyan fantasztikus produkciót csinált a Halálsoron című filmet idézve, hogy akaratlanul beugrott az iszonyúan gyenge halft time show az idei NFL-döntőről, hogy tessék, ez a gyerek 28 évesen négy-öt táncossal jobban odaveri, mint a teljes Coldplay Beyoncéval, Bruno Marssal meg az illuminátussal.
Még azt is megtehette, hogy a legjobb rapdalért és rapzenei kollaborációért járó díját át se vegye személyesen, hanem helyette a Suicide Tendenciest fúziós jazzre cserélő Thundercat és a többiek hálálkodjanak az elismerésért.
Vesztesnek talán túlzás hívni, de az igazán 2015-ben berobbanó Weeknd végül hétből csak két díjat vitt haza, egyet a még mindig kicsit nehezen definiálható legjobb urban contemporary albumért, illetve a legjobb R&B produkcióért. Itt is ugyanaz, mint a rocknál, vagyis albumként nem, de dalszinten R&B-ként számítják Weeknd-et. El kell engedni.
Ez nem is volt olyan nehéz, miután a szervezők úgy gondolták, hogy Pitbull stílusos zárás lehet egy ilyen eseményen – főleg, ha Joe Perry mellett Travis Barker is beszállt a Blink-182-ból. Kár érte, Pibull azért még a Grammyhez képest is színvonal alatti, de hát ez van.
A legtöbb díj
A nyertesek teljes listájáért ide kell kattintani.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
