A magyarok nagyon szeretik a hazájukat, és ma is megtennék, amit hatvan éve, a forradalomban.

Bemutatták az 1956-os forradalomról szóló „rockhimnuszt”, amelyet Desmond Child, többek közt az Aerosmith, Bon Jovi, Ricky Martin, a Kiss vagy Selena Gomez dalszerzője írt. Az 1956-os emlékév hivatalos dalának premierje kedden reggel negyed tíz után volt a Petőfi Rádión.

Orbán Viktor és családja áprilisban utazott Washingtonba, ahol a miniszterelnök találkozott Desmond Childdal is, a rengeteg világslágert jegyző dalszerzővel, aki februárban kapta meg a magyar állampolgárságot, mivel 18 éves kora óta, amióta megtudta, hogy édesapja magyar származású, rendszeresen járt Magyarországra. Orbán ekkor kérte meg Childot, hogy írja meg az 1956-os emlékév hivatalos dalát.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója kedden reggel a Petőfi Rádióban elmondta, Child örömmel vállalta a felkérést, mivel „a gyökerek mindig megmaradnak”. „Nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, hogy tagja lehetek ennek az országnak, és a magyarok reményteli és felemelő kezdeményezésének” – mondja a dalszerző a dalhoz kiadott előzetes videóban.

Az „Egy szabad országért” című dal másik szerzője Andreas Carlsson, a magyar szöveget Orbán Tamás – többek közt a United, a Hooligans vagy a No Thanx szövegírója – írta. A dalt egy ötvenfős kórussal vették fel, énekel benne Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Molnár Ferenc Caramel, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Lakatos Mónika és a Hooligans is. A dalt október 23-án a teljes gárda fogja előadni a Kossuth téren, Desmond Child vezetésével.

Tallai Gábor szerint a dal azért jó, mert lehet együtt énekelni, ami minden dal feladata, és mert „huszonöt évvel a rendszerváltoztatás után végre azt az utat követi, hogy köszönetet mond a hősöknek, akik megmozdultak ezért a rendszerért.

És megköszönjük azoknak is, akik befogadták azt a több százezer embert, aki akkor el kényszerült hagyni ezt a szép országot.

A magyarok nagyon szeretik a hazájukat, és ma is megtennék érte ugyanazt, amit hatvan évvel ezelőtt.”

Wolf Kati a Petőfi Rádió adásában elmondta, azért volt különös Desmond Childdal dolgozni, mert „Az amerikai típusú hozzáállásra nem jellemző az a fanyalgás, ami ránk igen. Amerikában simán kimondják, hogy én szeretem a hazámat, míg nálunk ebben mindig van egy kis irónia is.”

A dal tipikus, fülbemászó popsláger, elektronikus ritmusalapokon, sok kórussal, kicsit bonjovisan. A szövegben több utalás van a Himnuszra, a Szózatra és a Nem tudhatom című Radnóti-versre („Minket többé már balsors vagy ellenség sem téphet szét”, „Élhetnél bárhol, de szívednek nincs máshol hely”, „Nem térkép e tájék”), és leginkább arról szól, hogy „érted küzdöttek harcokban százszor meghurcolt hősök”, a mi „minden lépésünk visszhang csak egyszer volt léptük nyomán”, de „köszönettel tartozunk”, mert miattuk már

tisztább az ég, ránk már egy új hajnal kél, szabad országként”.

Desmond Childdal korábban mi is interjúztunk, akkor azt mondta magyarságáról: „Az állampolgárságot pár hete kaptam meg, és nagyon büszke vagyok rá. Legalább annyira magyar vagyok, mint kubai, nagyon fontos részem a magyar, a kitartó, mindenért megküzdő énem. Kicsit olyan ez, mint amikor a tékozló fiú hazatér. Az apámról 18 éves koromig nem is tudtam, hogy ki, nekem azt mondták, hogy csak egy családi ismerős. A születésnapom után derült ki, hogy ki is ő tulajdonképpen. Egy évre rá elhozott Magyarországra, 1973-ban lehetett ez, de utána rendszeresen hazajártam, és úgy szívtam be magamba a magyar kultúrát, mint a szivacs. Apám egy túlélő volt, olyan ember, aki soha, egy pillanatig sem adta fel, mindig felállt. Sok gyerek teljesen más akar lenni, mint az apja. Na, én pont olyan.”