Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNő volt az Edda alapító-basszusgitárosa
Kevésbé ismert rocktörténeti tények nyomában, 1. rész
Bár az Eddát ma már mindenki Pataky Attilához köti, a zenekar alapításában ő még nem vett részt. Ezt ugyan az együttes hardcore rajongói többé-kevésbé tudják, azt azonban valószínűleg csak nagyon kevesen, hogy az alapítók között volt egy nő is,
A csellóslányból lett basszeros
A zenekart a hetvenes évek elején alapította Miskolcon két egyetemista, Halász József dobos és Ferenczi Zoltán szólógitáros. Beély Katalin volt a harmadik tagja a bandának. Ő korábban csellózott, de a zenekarban már basszusgitárosként játszott.
Először Zsiga Zoltán, majd Fodor Attila lett az énekes. Miután Fodort behívták katonának, az együttesnek új énekes után kellett néznie. A meghallgatásra elment Pataky Attila is, végül őrá esett a választás. Hamar első emberré nőtte ki magát, mert amikor Halász elköltözött Miskolcról, átadta a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát Patakynak, aki ettől kezdve csak a zenének szentelte az életét. (Pontosítás: a cikk megjelenése után írt levelet Halász József lánya. A levélben azt írta, hogy Halász súlyos betegsége miatt hagyta abba a zenélést. Az Edda név tulajdonjoga Halász feleségére szállt át, aki aztán ezt átadta Patakynak.)
Ellentétben a többiekkel, akiknek a diploma fontosabb volt, a zene pedig csak hobbi, Pataky tudatosan készült arra, hogy felfuttatja a zenekart. Miután az alapítók közül mindenki abbahagyta a zenélést az Eddában, Pataky új zenésztársakat keresett. Így került be a zenekarba Slamovits István gitáros és a többiek. Slamovits bátyja, Slamovits Tibor egyébként egy interjúban meg is említette a zenekar női tagját, amikor megkérdezték tőle, mikor látta először az együttest:
Az Eddát először akkor láttam, amikor Beély Katalin basszusgitározott náluk.
Slamovits megjelenésével jött el az együttes új korszaka, a bakancsos Edda időszaka. A bakancsos Edda három olyan albumot is letett az asztalra, ami a mai napig teljesen vállalható, Slamovitsnak ugyanis nemcsak tehetsége, de ízlése is volt a rockzenéhez, Patakynak meg jó hangja és elképesztő energiája, a kettő tökéletesen kiegészítette egymást. Aztán 1983-ban ez az Edda is feloszlott, de később Pataky újra megcsinálta a zenekart, de az már egy egészen más történet.
De vajon mit csinál ma az Edda első basszusgitárosa, Beély Katalin? Hogyan emlékszik vissza az őseddás időkre, és mit gondol a mai Eddáról? Erre is kíváncsi voltam, amikor felkutattam. Nem volt olyan nehéz megtalálni. Beély Katalin több évtizede rádiósként dolgozik, jelenleg a miskolci Európa Rádió programigazgatója. Ez a református egyház rádiója.
Katalinnak több kérdést is feltettem a régi időkről. Ő úgy emlékszik, 1972-ben alakították meg a zenekart. „Nagyon hamar népszerűek lettünk, az akkori slágereket játszottuk. Saját dalunk csak néhány volt. A Miskolci Egyetem diákzenekaraként számos gimnáziumi iskolabálon, egyetemi és főiskolai gólyabálokon és a környék művelődési házaiban léptünk fel" – mesélte.
Közben Katalin szorgalmasan csellózott, elvégezte a konzit és a Zeneművészeti Főiskolát. „1977-ben már sokkal fontosabb volt számomra a művésztanári diploma megszerzése, ezért abbahagytam az Eddában a működésemet" – indokolta távozását. Azt mondja, egy percig sem fordult meg a fejében, hogy ez legyen az életpályája, csupán remek baráti társaság volt, és jó buli. Pataky Attilával azóta sincs semmilyen kapcsolata, ahogy a régi zenésztársakkal sem.
Válaszaiból számomra úgy tűnt, nem csak a zenésztársaktól távolodott el.
A Magyar Rádió zenei szerkesztőjeként soha nem játszottam Edda-nótákat
– mondta.
És hogy bánja-e, hogy nem maradt a zenekarban? Erre is érdekes választ adott:
Úgy gondolom, negyvenéves rádiós pályafutásom alatt ennél sokkal értékesebb dolgokat sikerült alkotnom, intellektuális közegben élek, így szó sincs arról, hogy irigykednék egy rockbanda életére.
„Az élettöténetemben ez egy rövid fejezet, nem is tudok róla többet mesélni” – mondta. Végül a kérésemre előkeresett, beszkennelt és elküldött néhány fotót a múltból. A képek többségét eddig még nem publikálták a neten.
Az ős-Eddának három saját szerzeménye is volt. Kíváncsi voltam, maradt-e bármilyen hangfelvétel abból az időszakból, amikor még Beély volt a basszeros. Igen is, meg nem is. Mert bár korabeli hangfelvétel nincsen, 1990-ben a budapesti Kisstadionban a tízéves jubileumi koncerten színpadra álltak a régi tagok (Halász József kivételével, mert ő 1980-ban elhunyt), az erről szóló felvételeket pedig megtaláltam a neten. Csak pár száz megtekintésnél járnak, úgyhogy valószínűleg kevesek által ismert, ritka felvételekről van szó.
Frissítés: egy rádiós kollégám jelezte, hogy A Metró klubtól a Szigetig rádiós sorozat 2013 nyarán hét részes EDDA sorozatot közölt, amiben az ős-EDDA tagok is megszólaltak, köztük Beély Katalin is.