"A negyedik lemezünk már latin EDM lesz, mert egyszer megnéztük, hogy milyen műfajok mennek a legjobban a streamingszolgáltatóknál. Szóval ha valaki tud spanyolul, akkor írjon nekünk" – viccelődött az Indexnek a Dope Calypso a 2016-os Szigeten, ahol azt követően léphettek fel, hogy megnyerték a Stenk dalversenyét, ez volt ugyanis az alternatív tehetségkutatónk fődíja.

Bár azon a bizonyos negyedik lemezen végül nem latin EDM-et hallhattunk, és a zenekar még nem is tört be a spanyol nyelvű poppiacra, az előző héten azonban felléphettek a barcelonai Primavera Sound fesztiválon (amiről épp egy éve ebben a cikkünkben foglaltuk össze a tapasztalatainkat), valamint annak kísérőrendezvényén, a Primavera Pro nevű showcase fesztiválon.

Hogy jut ki egy magyar zenekar a kontinens talán legmenőbb fesztiváljára? Kell ezért kilincselni valahol?

Kelemen László: Ha kilincselni nem is kell, de nyilván ez is egy szakma, meg iparág, szóval értened kell a működéséhez, simán kurvajónak kell lenned, és persze dolgoznod kell keményen azért, hogy felmerüljön a megfelelő emberekben a zenekarod neve. Mindez persze nem lenne amúgy elég, ha nem lennének meg a megfelelő iparági háttérszervezetek és intézmények, szóval iszonyú sokat köszönhetünk mi is a HOTS (Hungarian Oncoming Tunes) csapatának – Bali Dávidot és Bende Zsuzsát külön ki is emelném, mert iszonyú mennyiségű energiájuk volt ebben a szervezésben, amellett, hogy az A38-at is viszik –, meg persze nyilván másoknak is, akikről mi nem tudunk sajnos, de innen is nagy pacsi mindenkinek! Nekik is köszönhető, hogy a fesztivál egyáltalán bekért egy magyar zenekarokból álló listát, amiről minket választottak ki.

Vannak olyanok, akiknek fogalmuk sincs, mi az a Primavera Pro. Nekik hogyan magyaráznátok el?

Sarkadi Miklós: Olyan, mint egy loknis zsiráf, csak Barcelonában rendezik meg, és nem izzad büdöset, ha beteg.

Kelemen László: Ez egy olyan nemzetközi fesztivál, ahol feltörekvő és kitűnőnek tartott zenekarokat mutatnak be a világ különböző országaiból egy olyan fesztiválon belül, ahol a legnagyobb világsztárok lépnek fel.

De mennyire jár kéz a kézben a Primavera Pro és a Primavera Sound?

Sarkadi Miklós: Nagyon gáláns módon, aki nappal fellépett a Primavera Pro-n, az éjjel felléphetett a nagy fesztiválon is, szóval nagyjából olyan, mint egy motoros banda beavatási szertartása:

Kelemen László: Pontosan. A Primavera Pro-nak kettő színpada van. Egy a Primavera fesztiválon belül, ez a Night Pro Stage, és van egy Barcelona belvárosában, a Centre de Cultura Contemporània de Barcelona udvarán, a Day Pro Stage. Az egész kéz a kézben jár, ami a fellépéseket illeti és a showcasenek van egy konferencia része is a három nap alatt, ahol szakmai előadásokat tartanak, beszélgetnek a szakmabeliek. Egyébként, ami szerintem kiemelkedő ebben az egészben, hogy valóban a Primavera része a showcase is, szóval hogy simán játszhatsz ugyanazoknak az embereknek, akik 42 perccel a koncerted előtt még Nick Cave-től haltak el.

Megnéztétek a többi ország fellépőit? Láttatok olyat, akire érdemes figyelni?

Sarkadi Miklós: A koreaiak roppant szépen játszanak és énekelnek érzelmes dolgokat, én a legtöbb koreai fellépőt nagyon élveztem, mert elképesztően cukin giccses az egész az européer fülnek.

Kelemen László: Én az ausztrálokat csekkoltam le, de csak Spotify-on, mert élőben nehéz volt mindenkit elkapni. De hát ausztrálok, szóval mindegyik király volt.

Azt mondtátok, kettőt koncerteztetek.  Melyik bulit bírtátok jobban? Nagyjából hány ember hallgatott meg titeket?

Kelemen László: Igen, két koncertünk volt: egy a Night Pro Stage-en, hajnali háromkor, és másnap, június 2-án, pedig a Day Pro Stage-et zártuk, délután négytől. Én a második fellépésig az elsőt bírtam a legjobban. Aztán mindkettőt.

Ellenben magunk is meglepődtünk, hogy amikor színpadra léptünk, már 300-350 ember volt a színpad előtt, sőt mi több, a koncert utolsó 2 dalára egyenesen mosh pit alakult ki. Azt pedig már csak félve említem meg, hogy az utolsó szám után öt részeg skót rohant oda hozzám:

COME TO GLASGOW! YOU HAVE TO COME TO GLASGOW! PLEASE!

Az a hír járja, hogy nagyon jó bulit toltatok. Külföldön jobban odateszi magát az ember, vagy csak simán kurvajók vagytok mindig?

Sarkadi Miklós: Simán kurvajók igyekszünk lenni, persze némileg felspannolja az ember idegrendszerét egy ilyen helyszín, azt kell, mondjam. Mindenki nagyon izgult, csak én nem, mert én már elkoptam idegileg rég. És örülök, ha ez a hír járja, valamint remélem, jó sok helyen jár az a hír, és most akkor tényleg felmondhatok lassan.

Kelemen László: Ezt ki mondta? Amúgy igaza van, nagyon jó bulit toltunk. De hát ilyen helyszínen, ilyen stábbal, még szép, hogy mi jó bulit toltunk.

Volt/lesz valami hozadéka a kinti koncerteknek?

Sarkadi Miklós: Ha más nem is, sikeresen leamortizáltam fizikailag és pszichésen a szervezetem rekordidő alatt.

Kelemen László: Ezt most még nehéz megmondani, de biztosan lesz. Hogy pontosan mi, az kiderül később. És nem kilenc hónap múlva.

Gondolom, megnéztetek egy csomó koncertet a fesztivál ideje alatt. Kiket bírtatok a legjobban?

Sarkadi Miklós: Számomra toronymagasan az Unknown Mortal Orchestra volt a legjobb, Lorde pedig 200 méterről magasan a legszarabb.

Kelemen László: Részemről az Unknown Mortal Orchestra és a Mount Kimbie volt a legjobb, de bírtam Jon Hopkinst meg Four Tetet is. Belehallgattunk az Arctic Monkeysba, de az első öt szám alapján elég langyosnak tűnt. Persze tűpontosan játszottak ők is, bár ez ezen a szinten már nem érdem azért, hanem természetesen elvárás.

Tudtok bármi olyat mondani, ami nem annyira frankó a Primaverán? Vannak például jelmezes idióták? Élhetőbb mondjuk a Szigetnél?

Sarkadi Miklós: Csak Heineken van, kevés a piapult, messze van minden toitoi a vizelési ingerküszöb mindenkori elérési koordinátáihoz, és valóban sok ember vásárol fesztivál outfitet, de többeket érdekel a zene, mint az számomra megszokott. Nekem sokkal élhetőbb volt, mint a Sziget, mivel csak a zenéről szól, és nincs cirkusz, vurstli, házasságkötő sátor, és egyéb csapatépítőtréning kompatibilis szórakozási lehetőség, ami engem messzemenőkig nem érdekel. Ellenben van tenger, pálmafák, erőmű a távolban, körben üveg toronyházak, és bazinagy betontraverzek mindenütt, amitől egy olyan kellemes utópiának tűnik az egész, mintha mondjuk, egy fesztivál lenne a Mass Effectben.

Kelemen László: Szerintem nem lenne jó összehasonlítani a Szigetet meg a Primaverát. Mindkettő azért olyan, amilyen. Akinek a zene a legfontosabb és koncerteket akar nézni, nem akar irtózatos mennyiségű szálló port belélegezni, nem szeretne sakkozni, megtérni, házasságot kötni vagy csak iszonyatosan nagyon-nagyon sok ember között mozogni, annak bátran ajánlom a Primaverát. Tök érdekes egyébként, hogy ez ugye egy ilyen lebetonozott területen van, amitől az elején tökre féltem, hogy milyen hangulata lesz, de hamar meg lehet szokni, mert elég klassz épületek veszik körül, meg tényleg nagyon jó hangulata van a Parc del Fórumnak. Szóval a Primavera inkább erre helyezi a hangsúlyt, míg a Szigetben mondjuk én pont azt bírom a legjobban, hogy belépsz és tökéletesen el tudsz veszni az egymástól csodálatosan távol eső események között is.

A Dope Calypso egyébként így nyerte meg a Stenk dalversenyét 2016 márciusában a Boys from Heaven című számával:

A győzelem után néhány hónappal aztán súlyos kocsmatúrára indultunk a zenekarral, hogy mi sült ki belőle, a cikkünkből kiderül.