Tavaly még Gerendai Károllyal párban, idén viszont már nélküle adott nekünk interjút Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, a fesztivált szervező cég ügyvezetője. Beszéltünk többek között a Szigetet megvásárló amerikai befektetőkről, arról, hogyan akarnak Európa három legjobb fesztiválja közé bekerülni, arról, hogy mennyire rizikós a mai politikai környezetben az elfogadással kampányolni, és természetesen az is szóba került, hogy nyereséges lesz-e idén a fesztivál vagy sem.

Ez az első Sziget, amiért egyedül felelsz, az alapító Gerendai Károly visszavonult. A tavalyi interjúban, amit ketten adtatok, azt ígérte, hogy még a leveleket sem fogja nézni. Mennyiben lett más a Sziget, hogy most már te felelsz érte?

Hát a Szigetet tavaly sem ketten csináltuk Károllyal, ez egy csapatmunka, a csapat pedig változatlan, a régi, megbízható szakemberek nélkül moccanni se tudnánk. Én inkább azt mondanám, hogy

Persze nagyon hiányoznak azok a beszélgetések és viták, amiket egy-egy kérdés kapcsán a Károllyal folytattunk, mert ezek nagyon inspiratív beszélgetések voltak, és mindig előre vittek minket a megoldás felé.

Mégis, mi az, amiben a Szigeten ott hagytad a nyomod, ami már arra utal, hogy ez a te fesztiválod, és nem csak az alapítók régi álmát segített megvalósítani?

Nem vagyok egy tipikus faölelő, de szerintem a legtöbb zöld kezdeményezés hozzám kapcsolódik, az én álmom, hogy legyen egyszer egy fenntartható energiával működő színpad, én hoztam vissza a repoharat, és vannak még ilyen mániáim. Egyébként az új szlogenre és koncepcióra, a Love Revolutionre is nagyon büszke vagyok, remélem beválik, és még egy-két évig ez a szókapcsolat írja majd le a Szigetet.

Igen, ezt tavaly is azt mondtad nekünk, hogy nagyon szeretnéd, ha idén már lenne egy színpad, ami kizárólag megújuló energiával működne. Ez akkor most nem sikerült?

Színpadot nem tudtunk összerakni, de ilyen zöld hely lett végül az eco camping. Ha ez jól működik, akkor kiterjesztjük máshova is. Szerencsére csatlakozott ebben hozzánk az E.On, szóval meglátjuk, hogy a jövőben ezt akár egy kisebb színpadra is ki tudjuk-e terjeszteni. Relatíve magas áron adjuk a helyeket ebbe a kempingbe, mert nem volt olcsó a felállítása. De ha beválik, akkor akár ezer-kétezer fős zöld kempingeket is fel tudnánk állítani, így az ára is alacsonyabb lehetne.

A médiából jöttél, a NeoFM-ben, előtte pedig a Radiocaféban, illetve az EstFm-nél dolgoztál. Mennyiben más a média, mint a fesztiválipar?

Már hét éve dolgozom a Szigetnél, de az elején nehéz volt megszokni, hogy

Kevés az apró siker, hiszen minden akkor, azon az egy héten dől el. Olyan ez mint egy színházi előadás, a társulat egész évben próbál, ácsolják a díszleteket, de csak akkor derül ki, hogy jó-e a darab, amikor felmegy a függöny.

De azért azt fontos hangsúlyozni, hogy nem teljesen idegenül csöppentem a Szigethez, az első két-három év kivételével, mindig itt voltam, olyan is volt, hogy műsort vezettem a Szigetről az EstFm-en. Gerendai Károllyal mindig sokat nevettünk azon, hogy én vagyok az, aki még soha nem fizettem Sziget-jegyért, de már azelőtt is mindig itt voltam, hogy a Szigetnek dolgoztam volna.

Milyen haszna van a Szigetnek abból, hogy új, tőkeerős befektető lett a többségi tulajdonos?

A Providence Equity Partner, amely több cégen keresztül tulajdonképpen a Sziget 70 százalékos tulajdonosa, közel 47 milliárd dollárnyi befektetést kezel. Egy ilyen jelentős befektető bizalma egyszerűen elég biztonságot jelent nekünk, hogy kicsit jobban merjünk kockáztatni:

Hárommillió eurót egyébként akár tavaly is bele tudtunk volna még tolni egy ilyen kísérletbe, de ha elbukunk, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerül a cég. Egy ilyen tulajdonossal azonban valamivel nyugodtabb voltam, amikor azt mondtuk, hogy minden eddiginél többet szánunk nagy sztárokra. Azért persze így is elég sokat idegeskedtem.

De a stabil pénzügyi háttér, és az ebből fakadó bátorság csak az egyik előny. Azt gondolom, hogy ennél is sokkal többet jelent majd, hogy a Providence a Superstructon keresztül újabb és újabb európai fesztiválokat vásárol fel. Előbb-utóbb ezek a fesztiválok együtt is fognak működni, így csökkenteni tudjuk majd a költségeinket, sőt olyan sztárokat is el tudunk majd csábítani, akik eddig nem jöttek nyaranta Európába.

A Providence fesztiválokra specializálódott cége már megvette a barcelonai Sónart, a szintén spanyol Elrow-t, vagy pár napja éppen Norvégia legnagyobb fesztiválját, az Øyafestivalent. Ha az elkövetkező években megosztjuk a feladatokat, akkor nagyon nagy előnyhöz jutunk a konkurenseinkkel szemben: különleges színpadokat építhetünk, amik az összes fesztiválon ott lehetnek majd, vagy akár egy szupersztárnak is mondhatjuk, hogy tudjuk, hogy nincs kedved egyetlen koncert miatt átugrani Európába, de mit szólnál, ha egyetlen szerződéssel lekötnénk tíz különböző, teltházas rendezvényre?

Milyen fejlődési lehetőségei vannak még a Szigetnek? A bevétele növekedésének legegyszerűbb mondja a látogatószám, vagy a jegyárak növelése. Gondolkodtok ilyesmiben?

A Szigeten egy adott pillanatban a fesztiválozók negyvenöt százaléka még mindig magyar, éppen ezért nagyon óvatosak vagyunk minden további áremeléssel,

Éppen ezért egy korsó sör nálunk jövőre és azután is 2-3 euró környékén lesz, miközben mondjuk a magyar határhoz közeli osztrák Novarockon 6 euró, és még csak nem is mindig hideg.

De a Sziget amúgy sem az italból, meg az ételből él meg, a haszon ott nagyrészt a kereskedőknél csapódik le, a mi bevételeink 80 százaléka a jegyeladásokból származik. A jegyárakon jelentősen nem szeretnénk emelni, hiszen a 100 ezer forintos hetijegy ár, azért egy lélektani határ is a magyar vásárlóknak.

De nem szeretnénk elveszíteni egyetlen fesztiválozót sem, ezért is találtuk ki a bármely három napra szóló jegyet, vagy azt, hogy az ötnapos jegyet bármikor hét naposra lehet upgradelni. Jövőre még többféle jegytípusunk lesz, hogy ennél is jobban tudjunk alkalmazkodni a fogyasztók igényeihez.

Egyelőre belaktuk a Hajógyári szigetet, nem tervezzük, hogy még ennél is több embert engedjünk be egy nap. A Sziget már így is benne van Európa öt legnagyobb fesztiváljában, 100 ezres befogadóképességét igazán jelentősen csak a 150 ezer embert is kiszolgáló Glastonburry haladja meg, de hát az nem egy szigeten működik, nem egy folyó határolja le a lehetőségeit.

A Szigeten is van egyébként még hely, a régi raktárépületek irányába is terjeszkedhetnénk, de egyelőre ez nincs tervben: egyébként is ott legfeljebb szolgáltatásokat vagy újabb logisztikai bázist tudok elképzelni, új helyszínt, vagy színpadot nem.

Milyen egyéb módon lehet növelni akkor a Sziget bevételeit?

Leginkább az egyéb szolgáltatások területén tudjuk növelni a bevételeinket, így például az úgynevezett on site szálláskínálat növelésében. Idén nyílt egy luxuskemping a Hajógyári szigeten található golfklub gyepén, amit ugyan nem mi üzemeltetünk, de részt vettünk az értékesítésében, vannak már faházaink, és ez az önellátó, zöld energiával működő kempingünk is, amiről volt már szó. Az elkövetkező években egyre több ilyen, vagy akár még jobb felszereltségű luxusszállást építünk majd a Szigeten,

Az európai fesztiváltrendek alapján ugyanis éppen erre, a minőségi VIP-szolgáltatásokra van egyre nagyobb kereslet, itt lehet érdemben növelni a bevételeket. Itthon a VIP azt jelenti, hogy a szponzorok, celebek és egyéb fontos emberek egy elkerített helyen buliznak, a nyugat-európai fesztiválokon inkább egy olyan emelt szintű szolgáltatáscsomagot, amit bárki megvehet magának. Ahol akár a svédasztalos vacsora, vagy a jégbe hűtött pezsgő is része lehet a fesztiválélménynek.

Akkor nem várható, hogy újabb fesztiválokat indít a Sziget?

A magyar fesztiválpiac telített, ráadásul a mi fesztiváljaink messze a legnagyobbak, így itthon nincs már értelme újabb rendezvények indításának. Az elmúlt években többször is tapogatózott, próbálkozott a Sziget külföldön, így utólag visszatekintve, lehet hogy nem is éppen a legszerencsésebb helyeken: Törökországban, Ukrajnában, vagy éppen Izraelben akartunk fesztiválokat szervezni.

Nem mondom, hogy ezek ne lehettek volna sikeresek, de amikor a Superstruct vezetőinek próbálom elmagyarázni, hogy miért is érné meg a nagy fesztiválokkal nem rendelkező izraeli piacon megjelenni, a nyilvánvaló veszélyeken kívül, miszerint arrafelé gyakran robbantanak, azért azt is elmondják, hogy a Providence tőlünk inkább azt várja, hogy csináljuk jól a már meglévő fesztiváljainkat, a tulajdonosunk, a Superstruct pedig majd felvásárolja a piacon azt, aki érdemes. Így az első, legrizikósabb szakaszban nem mi kockáztatjuk a pénzünket. Ezzel az üzleti logikával pedig nehéz vitázni, egyszerűen mi egy nagyobb vállalkozás részei vagyunk, az ő szempontjaink is figyelembe kell vennünk.

Persze még előfordulhat, hogy a Sziget végül külföldön terjeszkedik majd, de jelenleg ez nincs napirenden. A know-how transzferben, vagyis a Szigetnél felhalmozódott szaktudás átadásában, és kisebb, céges rendezvények szervezésében azonban látok lehetőséget. Például nemrégiben Budapesten rendeztünk meg egy amerikai cég számára egy kétezer fős nemzetközi konferenciát, és éppen arról tárgyalunk a dél-afrikai kormánnyal, hogy hogyan tudnánk segíteni egy helyi fesztivál elindítását.

Amikor 2012 után Gerendai Károly újraszabta a Szigetet, a dekorációkra, a nem zenei programokra, és úgy általában a fesztivál hangulatára koncentráltatok. Akkor azt mondta az alapító, hogy a nagy fesztiválokkal amúgy sem lehet versenyezni a legnevesebb fellépőkért. Most viszont mintha megváltozott volna ez, a Sziget nagyszínpad fellépőinek névsora talán még soha nem volt olyan erős mint most. Ez szándékos koncepcióváltás?

Az egyedi hangulat, a fesztiválélmény továbbra is fontos része a Szigetnek, de most végre megpróbálhatunk lineupban is felnőni a legnagyobb európai konkurensekhez.

Ami egyértelműen azt mutatja, hogy ez a jó irány: egy egyedi hangulatú, mégis A-listás sztárokat felvonultató fesztivál, ami helyt kér magának Európa top5 fesztiválja között.

Budapest turizmusa még mindig dinamikusan fejlődik, és nagyon sok nyugat-európai fiatal érkezik egész évben. A Sziget az egyik legismertebb magyar brand ezekben a célcsoportokban, mégis csak augusztus egyetlen hetében tudtok profitálni ebből. Vannak terveitek a márka kiterjesztésére?

Nemrég kezdtünk el beszélgetni a Magyar Turisztikai Ügynökséggel arról, hogyan tudnának még jobban részt venni a fővárosi turizmusban, mivel vannak olyan, az ország számára is fontos országok, ahonnan nagyon sokan éppen a Szigetre érkeznek Magyarországra. Hogy csak egy példát mondjak: a Budapestre érkező holland turisták 20 százaléka a Szigetre jön. Itt is van még növekedési lehetőség, éppen most dolgozunk a Sziget City projekten, amellyel azt szeretnénk elérni, hogy a Szigetet már ismerő fesztiválozók ezzel a branddel találkozzanak, kint a városban is, és nemcsak a fesztivál alatt, de akár mondjuk télen is.

Hol találkozhatnak majd a Sziget City márkával a turisták, hogy kell ezt konkrétabban elképzelni?

Szállást, programot és más hasonlókat tudnak majd a Sziget Cityn keresztül foglalni például. Ne az utcáról fizess be egy gyalogos idegenvezetésre, hanem itt vagyunk mi, akik a Szigetet is csinálják, és tudjuk melyik walking tour lesz neked a legjobb.

A turisztikai ügynökséggel való együttműködést nem gátolja, hogy a Sziget összes szlogenje olyan, mintha fogtátok volna a kormánypropagandát, és éppen az ellenkezőjét raktátok volna molinókra, plakátokra? Az emberi jogok fontossága, vagy éppen a tolerancia, a civil szervezetek támogatása nem dühíti fel a kormányt?

A turisztikai szakemberekkel szakmai munka folyik, nem hiszem, hogy a politika idáig elérne. Egyébként is, mi nem a kormány szlogenjeire reagálunk,ha megnézed ezek az eszmék voltak fontosak a Szigetnek mindig is. Huszonöt éve támogatjuk a civil társadalmat, és nagyon sok olyan kezdeményezésben vettünk részt, amelyeknek az emberi jogok voltak a fókuszában. Az idei Love Revolution szlogen pedig semmivel sem tér el eszmeiségében a tavalyitól, amikor az Island of Freedom jelzővel hirdettük a rendezvényt.

Korábbi években lehetett azt hallani, hogy a Sziget veszteségeit a Volt és a Sound bevételeiből fedeztétek. Ez idén is így lesz?

Nem, bár a Sound például kifejezetten jól sikerült.

Tavaly azt is mondtad, hogy a Soundra ráfér már egy ráncfelvarrás. Ez miben nyilvánult meg?

Rendbe hoztuk a partszakaszt, kicsit átszabtuk a fesztivál kinézetét, új márkákat és menő klubokat hoztunk be. Van még hova fejlődni szerintem, főleg a szolgáltatások terén. Például Zamárdiban is többet fejleszthetnénk a fesztiválszállásokon, és azok minőségén, hogy ne zimmer frei-ben kelljen laknia a külföldieknek, hanem vegye meg a fesztivál területén például a dizájner jurtáját légkondival. Az elektronikus zene rajongói között van egy olyan szűk réteg, ami mindent pénzt megfizet azért, hogy például oldalról láthassa David Guettát. A Sónaron és máshol is rájöttek arra, hogy ha el lehet kérni 300 helyett akár ezer eurót is egy ilyen VIP-jegyért. És mindig lesz, aki örömmel kifizeti.

A Volt szerinted megtalálta a helyét, ott nincs szükség változtatásra?

A Volt fesztivál idén szintet lépett, ami a fellépőket illeti, Sopronba sem sikerült még soha ennyi nagy nevet elcsábítani. Ott szerintem a hangulat és az arculat szorul némi változtatásra,

Én azt gondolom, hogy a Voltnak egy családiasabb, hangulatosabb fesztiválnak kéne lennie, mint amilyen pár évvel ezelőtt volt is.

Azért még egyszer rákérdeznénk: tényleg nem lesznek új fesztiváljaitok?

Na jó, van még egy tervünk, hogy esetleg valami téli eseményt visszahozzunk. Azért nem beszélek erről szívesen, mert a Sziget téli rendezvényei eddig még sose találták meg igazán a helyüket. A Fridge Fesztivál visszahozása is kétesélyes sztori lenne, mert volt sikeres, meg kevésbé sikeres Fridge is, bár anyagilag azért sosem érte meg a szervezés. Viszont ez egy látványos sportesemény, és Budapest lesz Európa sportfővárosa 2019-ben, és amit a Fridge kínál, az úgynevezett city jump, vagyis amikor egy ugrótornyot építenek a város közepén, mindenhol egy működő koncepció. Profi szervezéssel, külföldi vendégekkel és a Sziget segítségével lehet, hogy működne is.