Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMBorzalmas állapotok között próbálnak a magyar zenészek
A korábban Cseh Tamás Programként működő Hangfoglaló Program kutatást végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen a zenei próbatermek helyzete ma Magyarországon. A Recorderen megjelent felmérés egészen lehangoló állapotokat mutat be.
Csaknem 700 zenészt kérdeztek meg 2018 őszén arról, milyen helyen próbálnak, milyen az infrastruktúra, milyenek a bérleti körülmények. A válaszadók jellemzően 30 év alattiak voltak felsőfokú végzettséggel, főleg rockzenekarokból. A kutatásból kiderül, hogy a magyar próbatermek
- kevesebb, mint kétharmadában van csak mosdó vagy fűtés,
- a termek fele nem szellőzik rendesen,
- minden negyedik próbateremnél lehet csak profi hangszigetelésről és hangrögzítő eszközökről beszélni,
- és csak minden hetedik zenész tud stúdiókörülmények között próbálni.
Szintén érdekesség még, hogy a kérdőívet kitöltők fele saját bevallása szerint Budapesten próbál, közülük minden tizedik a XI. kerületben. Átlagosan havi 30 ezer forint egy próbaterem bérleti díja, de az esetek 60 százalékában erről semmilyen pénzügyi bizonylatot nem kapnak, és semmilyen szerződés sincs arról, hogy valakik hivatalosan is bérlik a termet.
A próbatermek nagy része továbbra is ipari területeken található, ezzel foglalkozó magáncégek pedig alig vannak az országban, illetve a megkérdezettek 20 százaléka konkrétan lakásban vagy lakóházban próbál. Ami ennél is lehangolóbb, hogy
az állami intézmények, mint az iskolák, egyetemek vagy művházak alig, 10%-nál is alacsonyabb arányban nyújtanak próbatermi lehetőséget a helyi zenészeknek.
Jól jelzi a haza próbatermi helyzetet, hogy a termek felszereltségét illetően egy ötös skálán a közel 700 megkérdezett 1,1-re értékelt, ami azt jelentheti, hogy még a minimális elvárásoknak sem felel meg a próbatermek túlnyomó többsége. Ez az arány egyébként vidéken csak egy picivel jobb, ott 1,8-ra értékeltek a zenészek.
A zenészek többsége ráadásul csóró, a megkérdezettek 52 százaléka hónapról hónapra dobja össze a bérleti díjat, nem tudják a zenekari bevételekből finanszírozni.
Bajnai Zsolt - vele készült interjúnk itt olvasható -, a Hangfoglaló Program vezetője szerint
a magyar könnyűzene rendkívül rossz és bizonytalan körülmények között, ugyanakkor a zenészek hatalmas elszántsága mellett marad életben, és hoz létre új dalokat, produkciókat. A program számára a legfontosabb tanulság, hogy meg kell találnunk annak a lehetőségét, miként tudunk a mai helyzeten változtatni, miként járulhatunk hozzá a magyar próbatermi kultúra megteremtéséhez.