Szolnoki fellépése után vitték be a helyi kórházba a Bulibárót, írja a Blikk, mert olyan fájdalmai voltak gyomortájon, hogy

addig nem is tudtam, hogy létezik ekkora fájdalom.

Bevitték, kivizsgálták, az orvosok szerint nagy baj nincs, csak

túlzásba vitte a koncertezést. Annyi fellépést vállalt, amit a szervezete már nem bírt el.

A stressz és a teljes kimerültség okozhatta a bajt, ami egy 26 éves fiatalembernél azért nem biztos, hogy tök normális, bár ha valaki falunapról roadshow-ra jár, napi három haknival simán összejön az a stressz, mint egy munkásőrnek vagy műkörmösnek. Hogy a teljes kimerültség miért pont gyomorbaj formájában jelentkezett, arra az orvosoknak kész válaszuk volt:

Hát láttunk már olyat is, hogy kisgyerekbe ördög bújt, és űzni kellett, szóval nem fogunk itt értetlenkedni. Az előadóművész negyed napig volt kórházi megfigyelés alatt, majd távozott, gondolom koncertre, mert az előre lekötött bulikat lemondani zsebbenyúlós mulatság szokott lenni. Grófó élete nem fenékig tejfel, mint a cikkből kiderül, ideje nagy részét autóban tölti, egy héten több ezer kilométert tesz meg sofőrjével, és rendszertelenül étkezik.

De hát fiatal még, fogja bírni, nyugi. Hajtja a rajongók szeretete, amit egy kedves kis anekdotával illusztrált a Blikk kedvéért:

(...)Nem szeretek csalódást okozni a közönségemnek. (...) Szó se lehet, hogy lemondjak egy bulit, és nemet is nehezen mondok. Van, aki egy évre előre foglalt le, mert a fiának az a vágya, hogy találkozzon velem a születésnapján. Egy ilyen apukának mit mondhatnék?

Tényleg, mit is?