Este maradjon ülve, komolyzenét közvetítünk!
Ma háromnegyed nyolckor folytatjuk az Index komolyzenei koncertközvetítés-sorozatát. A budapesti Művészetek Palotájában a Budapesti Fesztiválzenekar játszik, sőt, a zenészek énekelni is fognak. A dirigens Fischer Iván.
Elsőként három rövid Dvořák darabot hallhatnak: a zenekar egy legendát és egy szláv táncot játszik, végül a zenészek a Nepovím (Nem mondom el) című kórusművet adják elő. A BFZ szeret énekelni, utoljára erről a nyári, koreai turnéjuk idején, egy tragikus, de lélekemelő apropó miatt olvashattak.
Ezután Beethoven ötödik, utolsó zongoraversenye következik. Mire Beethoven 1811-ben elkészült vele, már egyáltalán nem hallott, így előadni sem tudta. Aki nem ismeri ezt a zongoraversenyt, érdemes lesz már a legelején nagyon figyelnie, mert formabontó módon egy elsöprő, virtuóz zongoraszólóval – kadenciával – kezdődik. A szólista napjaink egyik legünnepeltebb zongoristája, a Bécsben élő Elisabeth Leonskaja lesz.
A szünet után a BFZ Dvořák 7. szimfóniáját játssza el. A koncertismertetőben az áll, hogy a 7. szimfónia sokak szerint Dvořák legsikerültebb darabja. A szerző Brahms 3. szimfóniájának hatására döntött úgy, hogy öt év után újra komponál ebben a műfajban. „Nincs benne egyetlen felesleges hang sem” – írta kiadójának.
A zenét Dvořák 1884-ben komponálta, amikor a Monarchiához tartozó Prága javában forrongott a hazafias csehek erősödő nemzeti-függetlenségi törekvéseitől. A darab nagy részét feszítő nemzeti romantika mellett a lassú (II.) tételben Dvořák az édesanyját és a fiatalon meghalt lányát gyászolja.
Ennél többet is megtudhat a darabokról, keletkezésükről és magáról a zenéről, ha a koncertet az Index Facebook-oldalán nézi, ott ugyanis, ahogy szoktuk, élő (szöveges) szakkommentárokkal kísérjük a videót.
A koncertközvetítésre vonatkozó megállapodás értelmében a felvételt bizonyos idő töröltük, ezért ebben a cikkben sem található már meg.
(Borítókép: Elisabeth Leonskaja / Fotó: Bertrand Rindoff Petroff / Getty Images)