25 milliárdot költene Demeter Szilárd öt és fél év alatt a hazai könnyűzenére a Válasz által megszerzett stratégia alapján. A harciaskodó kommunikációjáról is ismert Demeter a könnyűzenei stratégiájában feltűnően elszakad a kultúrharcos vonaltól, és olyan projektekbe kezdene, amelyről évek óta beszélnek az iparági szervezetek és szakértők.

Pár napja írtunk arról, hogy Demeter Szilárdot (aki többek között például a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és az NKA egyik bizottsági tagja) bízta meg Kásler Miklós, az EMMI minisztere, hogy "újítsa meg a magyar könnyűzenét". Kedden ki is küldték az ágazati kultúrstratégiákat a Nemzeti Kulturális Tanács tagjainak, ez jutott el a Válaszhoz. A stratégia szerint az ágazat alapproblémája, hogy

leginkább a szórakoztatóipar összefüggésrendszerében értelmeződik, tömegkulturális produktumként, és nem önálló művészeti ágként, és ehhez idomult a társadalmi recepciója is. 

A stratégia szerint fontos arra is fókuszálni, hogy "a fiatalok inkább könnyűzenét hallgatnak" és mivel a könnyűzene "identitáserősítő erővel is bír", fontos vele foglalkozni. A 25 milliárdot felkaroló stratégiának alapból 7 pillére van, 

• Társadalmasítás
• Tehetségkutatók
• Oktatás
• Zenész életpálya-modell
• Kommunikációs infrastruktúra
• Könnyűzenei export 
• a Magyar Könnyűzenei Stratégia megvalósításának humán erőforrás és eszközigénye

Amiből az életpálya-modell tétele rúg a legnagyobbra, de az összegek 900 milliótól a 6,4 milliárdig eltérően oszlanak el a 7 "alprogram" között. Az első rész, a társadalmasítás például olyan tételeket tartalmaz, mint "a művházak trendivé tétele a fiatalok becélzására" vagy a "próbaterem-fejlesztési pályázat közös kezességgel", olyan várt eredményekkel, mint hogy

a meglévő, kialakuló klubhálózaton felül új alternatívák lépnek be a kulturális életbe, pódium, irodalom és zene, évente 24 programot bonyolít le minden sikeres pályázó azzal a céllal, hogy közösséget teremtsen. 

A tehetségkutatók blokk célja a stratégia alapján az "amatőr-félamatőr pályakezdő zenészek becsatornázása a zenei életpálya-modellbe" például olyan feladatokkal, minthogy "az MTVA saját gyártású produkciójának ollóját kinyitni – határon túli produkciók bevonásával is" vagy a kisrégiókban a Hangszert a kézbe elnevezésű programmal cél az is, hogy 

járási székhelyeken hozzáférhetővé váljon a hangszerek megismerése, helyi zenészek, oktatók felelősségvállalásán keresztül.

Aminek hosszútávú eredményei között szerepelne a stratégia szerint az, hogy a fiatalok nyitottak lesznek a zenetanulásra, vagy hogy "átláthatóbb legyen, mely produkciók érdemelhetik ki igazán a kiugrás előtt a szakma és a közönség figyelmét". 

A tervezet egyik érdekessége, hogy kiemeli az exportra érdemes magyar produkciókat, amelyek nem a Káslerék-féle nemzeti rock vonalba tartoznak, hanem épp ellenkezőleg, kifejezetten nem mainstream formációkról van szó, mint a Bohemian Betyars, a Belau vagy éppen Babé Sila.

A hét oldalas dokumentumban olyan részletek szerepelnek még, mint offline és online rádiók indítása, kulturális felületek támogatása és a könnyűzenei oktatás megerősítése. De emellett stúdiófejlesztésre és más olyan területekre is lehetne támogatást igényelni, amelyekre korábban nem lehetett.

A tervezet ezen a linken található.