Index Vakbarát Hírportál

Lehetetlen helyzetbe hozza a fesztiválokat a kormány

DSC 0484
2020.07.16. 14:06

A magyar élőzenei szektor iszonyatos mélyütést kapott, miután Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette, hogy a koronavírus-járvány várható második hulláma miatt elmarad az augusztus 20-i tűzijáték, illetve csak július végén döntenek arról, hogy az ötszáz fő fölötti tömegrendezvényekre vonatkozó, augusztus 15-ig tartó korlátozást feloldják-e, vagy sem. Utóbbi azért fontos, mert rengeteg rendezvény augusztus utolsó két hétvégéjére tette át a fesztiváljait, illetve több klub tolta át a koncertjeit augusztusi vagy őszi dátumokra. A kormány mostani döntése olyan helyzetbe hozza az egyébként is romokban heverő magyar könnyűzenét, hogy abból hosszú és fájdalmas lesz a kilábalás.

Gulyás a kormányülésen azt is elmondta, hogy ugyan hivatalosan augusztus 15-ig tart a korlátozás, de később sem tartja ajánlatosnak a nagy koncertek megtartását. Erről azonban csak július végén döntenek, tehát akik augusztus végére tették a fesztiváljaikat, összesen két hetet kapnak, hogy igazodjanak a kormány következő döntéséhez.

Inkább mondták volna ki, hogy fixen nem lehet augusztus végéig nagy tömegrendezvényt tartani!

– mondta nekünk egy fesztiválszervező, amikor felhívtuk, és megkérdeztük, mit gondol a döntésről. Akárkivel beszéltünk, mindenki ugyanezen a véleményen volt, hiszen a fesztiválszervezők iszonyatos nyáron vannak túl, sok esemény egyszerűen elmaradt egész évre, a bátrabbak pedig addig tologatták az új dátumokat, amíg biztonságosnak gondolták. A nemrég életbe léptetett határbelépési szigorítások miatt a külföldi fellépők beutaztatása egyébként is kínkeserves, de a fesztiválszervezők többsége már csak hazai előadókban gondolkodik.

Az iparágban hónapokig úgy tudták, hogy a korlátozás augusztus 15-ig tart majd, mert a kormány nagyon nagyot akar durrantani a tűzijátékkal augusztus 20-án, illetve egyes pletykák szerint ezzel a dátummal igyekeztek kimenteni a Szigetet is. Hiszen ha nem a Sziget utánra teszik a korlátozást, akkor a fesztivál elképesztő pénzeket bukott volna a már előre lekötött koncertek miatt. Hasonló cipőben járt a Budapest Park is, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Egy másik fesztiválszervező szerint az is hatalmas probléma, hogy egészen egyszerűen nincs részleteiben kidolgozva a korlátozásra vonatkozó rész:

Nagyon szeretnénk megrendezni a fesztivált, és keressük az ehhez szükséges iránymutatást, jó lenne látni a pontos szabályozást. Vajon egy több színpados rendezvényt helyszínenként korlátozhatunk-e 500-500 főre? Vagy marad az a bántóan felületes szabályozás, hogy egy 500 fős befogadóképességű, beltéri klubkoncerten is lehetnek 500-an, valamint 5000 négyzetméterre is csak ugyanúgy 500 főt lehet beengedni?  Nem mindegy, hogy egy négyzetméterre jut-e három fő, vagy három négyzetméterre egy.

De nyilván számtalan koncert- és fesztiválszervezővel beszéltem a napokban, mindenkit hasonló dilemmák gyötörnek. A szakma nem a kiskapukat keresi, hanem racionális szabályozást várna, de ehhez a párbeszédre való nyitottság is alapfeltétel lenne. Jelen pillanatban nem érzem azt, hogy a döntéshozók megértenék a hazai zeneipar problémáit.

Az 500-500 főre való korlátozást egyébként másoktól is hallottuk. Több fesztivál- és koncertszervező azon gondolkozik, hogy jobb híján 500 fő alatti tömegeket fognak terelgetni egyik színpadtól a másikhoz, és az a terv, hogy így akkor színpadonként számolják az embereket. Az már más kérdés, hogy többen is tragikomikusnak ítélték meg a helyzetet, hogy ilyen megoldásokon kell gondolkozniuk. És persze járványügyi szempontból is értelmetlennek tűnik az ilyen eljárás, hiszen ha valódi veszélyt jelent a fesztiválok megtartása, akkor a szabályok kreatív értelmezése pont hogy a fertőzésveszélyt növeli.

Gulyás a kormányinfón megpróbált választ adni arra, hogy a kormány miért kezeli eltérően a focimeccseket és a koncerteket. Szerinte a két rendezvény között az alkoholfogyasztás a különbség, és arra utalt, hogy alkoholból több fogy koncerteken, ezért kevéssé tartják meg a távolságot az emberek. Később azt mondta, hogy a stadionokban tilos az alkoholfogyasztás, és erről világos szabályok vannak. A gond csak az, hogy

  1. 5%-os alkoholtartamig lehet alkohol vásárolni a magyar focipályákon, nekünk is sikerült a Fradi bajnokavatóján legutóbb.
  2. Ugyanezen a mérkőzésen kétharmadig volt a stadion szurkolókkal, a kapu mögötti részen minden széken egymástól centikre ugráltak az ultrák, ahogy a bajnoki címet ünnepelték. Ebben a cikkünkben ez a helyszíni fotókon is látszik.

Vagyis egyszerűen nem állja meg a helyét Gulyás Gergely érvelése ebben az esetben.

Amikor felhívtuk a figyelmet erre az ellentmondásra, Gulyás annyival próbálta elütni a kérdés élét, hogy akkor majd az Index javaslatára megszüntetik az alkoholárusítást a meccseken. Ettől függetlenül kevésbé gondolja veszélyesnek a focimeccseket, mint a koncerteket.

Sajnos névvel senki sem vállalta a véleményét, de beszéltünk járványügyi szakértőkkel és virológusokkal, akik egyszerűen nonszensznek nevezték, hogy vírus szempontjából különbséget tesz a kormány focimeccs és zenei fesztivál között. „Olyan nincs, hogy a stadionban lehet több ezer ember, egy tömegrendezvényen meg nem. Ugyanúgy szét lehet ültetni egymástól az embereket egy koncerten, mint a lelátón” – mondta az egyik szakértő. Egy romló járványügyi helyzetben természetesen lehet, hogy tényleg nincs más választás, és muszáj teljesen elengedni az idei fesztiválokat – de egy focimeccsen a félidőben több ezer ember indul el egyszerre a mosdókba és a büfébe, hogy tíz-húsz percig egymás nyakában várjanak a sorukra, ami szintén nem látszik a legbiztonságosabb dolognak.

Gulyás a kormányinfó végén még annyit hozzátett az Index kérdésére, hogy

a szektorban nem a zenekaroké a legnagyobb veszteség a járványban, mert kiadnak például lemezeket is.

Való igaz, hogy a zenészek adnak ki lemezeket is, azonban Gulyás elfeledkezett arról, hogy az internetkorszak óta minimálisra csökkentek a lemezeladások, és a zenészek éppen azért ennyire hangosak, mert pár szupersztáron kívül senki nem tud megélni lemezeladásokból vagy streamingből. A Spotify például 0,0006 eurót ad lejátszásonként, az ebből bejövő éves összeg egy közepes szintű magyar zenekarnál alig éri el a pár százezer forintos összeget. Mindent elmond a magyar viszonyokról az a 2015-ös cikkünk, amelyben azt írtuk, hogy

2000 darab eladott példányért már aranylemez besorolás, 4000-ért már platina jár.

El lehet képzelni, mennyire jövedelmező lemezeket készíteni, ha már 2000 eladott cédé után jár az arany besorolás.

Kerestünk több fesztivált és klubot is, a legtöbben időt kértek a válaszadásra. Ahogy válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

(Borítókép: Bődey János / Index)

Rovatok