Van létjogosultsága a zenetévéknek a YouTube korában? – erre a kérdésre igyekeztünk választ kapni a Stenk podcast soron lévő adásában. Az kiderül, hogy az online platformok térhódítása miatt véleményvezér-szerepüket elvesztették, de presztízsértéküket megtartották a csatornák. A szerkesztők ügyelnek arra, hogy minél kevesebb bújtatott reklámot és seggrázást kapjanak a nézők, továbbá igyekeznek értéket eljuttatni hozzájuk.

 

A Stenk két műsorvezetője – Réti Nóri és Nagy Szabolcs – Tóth Bertalant, a magyar MTV TAM menedzserét, a Cloud9+ dalszerző-gitárosát, valamint László G. Gerzsont, a Music Channel zenei és programigazgatóját látta vendégül.

A podcastból kiderül, hogy mekkora hatással, milyen nézettséggel, mekkora presztízzsel működnek a zenecsatornák. Gerzson szerint a nagyságukat azért nehéz meghatározni a tévés piacon, mert a nézettségi mérés gyerekcipőben jár. A magyar piackutató cég ezer néző szokásait monitorozza, és ha a célcsoportban valaki bekapcsolva hagyja éjjel a tévét, akkor egekbe szökik a nézettsége, így nehéz releváns információt kinyerni belőle.

A beszélgetésből többek közt kiderül:

• A tévék lekövetik a digitális forradalmat
• Inkább háttértévézés zajlik
• Mi a felelőssége egy zenetévés szerkesztőnek?
• Az ismert slágerek mellé becsempésznek számukra értékes tartalmakat
• Követik az online listákat, ami befolyásolja a szerkesztést
• Véleményvezér-szerepüket elvesztették a zenetévék
• A TitTok lett a meghatározó felület a zenetévék számára fontos korcsoportban
• Olyan trash zenék pusztítanak, amelyek a TikTokról indulnak, és a Billboard-lista első helyén zárnak
• A mulatós tévék miért hasítanak?
• Nem lehet két klip között kontraszt a tévében, ezért rossz klipek nem kerülhetnek adásba
• Nem pénzkérdés a bekerülés, telefonnal is lehet szórakoztató tartalmat gyártani
• Melyik az a magyar zenekar, ami brandépítés tekintetében követendő példa?
• A televízió napjai meg vannak számlálva, de mégis van jövő

Katt a lejátszóra, és indul a Stenk podcast!