Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTréfát űz a kritikákból túlfűtött dalával a Måneskin
További Stenk cikkek
Mammamia címmel jelent meg az olasz Måneskin új dala, amelyet október 7-én a berlini SO36 Clubban élőben is előadott a zenekar. A fellépés előtt a zenészek sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen, ahol a friss szerzemény üzenete mellett többek közt a népszerűségük titkáról és hatásairól is beszéltek.
A Måneskin számára az eurovíziós győzelem kétségtelenül meghozta a sikert. Az utcazenészekből néhány évvel ezelőtt hivatásos zenekarrá avanzsált fiatalok májusban a Zitti e buoni című nótájukkal nyerték meg a dalversenyt, ami több szempontból is nagy dolognak számít: egyrészt mert a szám olasz nyelven íródott és hangzott el az eseményen, másrészt a műfaj győzelmét is ünnepelhették, rockzenekar ugyanis csak ritkán szerepel élmezőnyben az Eurovízión.
A sikerhez sajnos azonban negatív hír is tapadt – előkerült egy felvétel, amelyen a banda frontembere félreérthető mozdulatot tett, és emiatt felröppent a pletyka, hogy kokainozott a rendezvényen. A rosszindulatú szóbeszédet a kezdetektől cáfolva Damiano David végül negatív teszttel tisztázta magát, s bár a helyzet borzasztó kellemetlen lehetett számukra, az nemhogy ártott volna, talán még segített is valamelyest abban, hogy azok is megismerjék a nevüket, akik egyébként nem követték a dalfesztivált.
Bárhogyan is, a versenyt követően óriásit ugrott a Måneskin népszerűsége. A Zitti e buoni után az I Wanna Be Your Slave című klipes daluk is a slágerlisták élére tört, ahogy az egyébként évekkel ezelőtt készült Beggin'-feldolgozásuk, amelyet az olasz X-Faktorban adtak elő. A banda közösségi platformjainak követőtábora megduzzadt, de a koncertjeik is nagyon népszerűek – a tavaszra meghirdetett 16 állomásos turnéjuk bulijai pár óra alatt telt házasak lettek.
Most pedig érkezett egy új dal Mammamia címmel, ami első hallásra talán nem üt akkorát, mint a Zitti e buoni vagy az I Wanna Be Your Slave, mégis fontos lehet, ha megértjük, milyen indíttatásból született. A szám közvetlenül az Eurovíziós Dalfesztivál után íródott – a zenészeknek csak néhány napjuk volt a stúdiózásra, ezt a nótát viszont pár óra alatt sikerült összedobniuk. Nem is vették túl komolyan, valahogy természetesen jött, csak szórakozni próbáltak egy olyan pillanatban, amikor sok mindent átéltek. Hogy miről is szól pontosan, arra Damiano annyit mondott: a szerzemény az összes olyan felvetésen és pletykán tréfálkozik, amely az év elején jött sikerük nyomán röppent fel.
Az Eurovízió után rengeteg figyelmet kaptunk. Sokszor, ha valamit csináltunk, amiről azt gondoltuk, nagyszerű, az emberek kritizálták. Ezt akartam dalszövegre fordítani, mert ilyesmi nagyon sokszor előfordul – van, hogy azt gondolod, jót teszel, de mások nem értik, és negatívan ítélkeznek, vagy rossz kommentekkel illetik. Tréfát akartam űzni ebből a szituációból
– magyarázta a berlini sajtótájékoztatón az énekes, amiről az nme tudósított. Hozzátette azt is: bár a refrén inkább az emberek szexuális életéről szól, ugyanaz az üzenete – ahogy az emberek látják, amit csinálsz, és ahogy a te benyomásod különbözik az övékétől. A dal címe is két dologra utal, egyrészt azt ragadja meg, ahogy mások reagálnak arra, amit teszel, másrészt az olasz sztereotípián is viccelődnek vele, mert úgy érzik, az nagyon távol áll tőlük. Miközben ezt magyarázta, Damiano felhozta az eurovíziós botrányt is, amikor megvádolták, hogy a zöld szobában kokainozott, ám a rosszindulatú feltételezés hamisnak bizonyult végül.
Az emberek folyton arról beszélnek, hogyan viselkedünk a színpadon. Azzal vádolnak, hogy vadak és drogosok vagyunk – ez persze természetes. Remélem, hogy megértik az iróniát, bár nem vagyok biztos benne, hogy így lesz.
Erről a nótáról van szó, a felvétel a berlini fellépésen készült:
Ami még a beszélgetésből kiderült a zenekarról:
- A kezdetektől maguk írják a nótáikat, ami szerintük tökéletesen működik, épp ezért nem gondolkodnak azon, hogy más szerzőkkel együtt dolgozzanak. Damiano egyébként sem engedné meg, hogy más írja meg helyette a dalait.
- A népszerűségük okát maguk sem tudják. Amellett, hogy alázatosnak tartják magukat, Damiano szerint fontos, hogy sosem tesznek olyasmit, amitől nem érzik jól magukat. Az emberek így azt látják, hogy élvezik, amit csinálnak, és jó barátságban vannak. Szerinte sokan talán azért érzik közel magukat a zenekarhoz, mert bár teljesen normális 20 évesek, mégis valami hatalmas és fontos dolgot visznek véghez. Ez reményt ad a fiataloknak és a tinédzsereknek, hogy a jövőben ők is valami nagyszerű dolgot tudjanak tenni, és hogy olyasmin dolgozzanak, amit szeretnek. Az énekes azt is hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem tekintik példaképnek magukat, csupán önmaguk legjobb verziói szeretnének lenni.
- Az androgün, gendersemleges megjelenésükről a basszusgitáros Victoria de Angelis elmondta, a stílust nem tudatosan választották, egész egyszerűen ők ilyenek. Olaszországban nőttek fel, ami egy nagyon konzervatív hely, aki nem öltözik normálisan, arról rosszat gondolnak az emberek, és ezt tinikorukban ők is megtapasztalták. Helytelennek és ostobaságnak tartják az előítéleteket és amikor megakadályozzák, hogy az emberek önmaguk lehessenek. Úgy érzik, pozitív üzenetet közvetítenek azzal, ha azt mondják, mindenki úgy jó, ahogy van.
- A basszusgitáros azt a meggyőződését is hangsúlyozta, hogy a rockzene kezd lassan visszatérni, és a Måneskin sikerének reményt kell adnia a többi zenész számára, akiknek azt mondogatják, nem lehetséges megcsinálni, amit szeretnének, mert igenis az.
- A sikerek hatásaitól nem félnek, az ezzel járó nyomással egymást segítve, közösen fognak szembenézni. Damiano azt is kiemelte, amint lejönnek a színpadról, nem rocksztárként viselkednek, teljesen normális életet élnek, mint bárki más. Szerinte ez az, ami a földön tartja őket.
A tagok reflektáltak az LMBTQ+ közösségben tapasztalható népszerűségükre is, ami egyáltalán nem meglepő például egy olyan jelenet után, amit a lengyelországi fellépésükön láthattak a rajongók. A frontember az LGBTQIA+ közösség jogaiért kiállva a színpadon szájon csókolta Thomast, a zenekar gitárosát, majd közölte, úgy gondolják, mindenkinek meg kell engedni, hogy ezt félelem nélkül megtegye, és szabadságában álljon, hogy az legyen, aki csak akar.
A zenészek utaltak rá, hogy érkeztek már visszajelzések arra vonatkozóan, mennyit segítettek másoknak abban, hogy merjék vállalni önmagukat. Damiano szerint ez minden aranylemeznél többet ér, a legjelentősebb dolog, ami egy művésszel történhet.
A Måneskin ilyen életfelfogással, nyitottságot és elfogadást hirdetve érkezik majd Budapestre is március 1-jén. A koncert a Barba Negrában lesz, jegyeket már nem lehet kapni a bulira. Ami jó hír viszont, hogy közben új zenéken is dolgozik a banda, van is már pár friss dal a zsebükben, de nem akarják elkapkodni a megjelenést.
A Mammamiához viszont időközben készítettek egy szöveges videót. Íme: