Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMagyar zenészek támadták be a lengyel kultúrát
További Stenk cikkek
Több mint 25 magyar művész közreműködésével készült lengyel feldolgozáslemez. Tíz lengyel dalt válogattak ki és dolgoztak át, ebből ötöt magyar szöveggel. Az album a Deska címet kapta, ami lengyelül és magyarul is ugyanazt jelenti, emellett utal a dalok vágódeszkán történő felvágására és újratálalására is.
A lemez az irracionális hazaszeretet, az elfojtott bűnök, az előadó-művészet vagy úgy egyáltalán a létezés céltalanságának témáit érintve nagyon változatos érzelmi szinteket jár körül. Hiába a sok közreműködő és a lengyel–magyar kultúra összecsapása, a lemez nagyon intim, személyes hangvételű lett.
Ez annak is köszönhető, hogy a csapatot Nagy Illés személyes élményei vezették, az ő életében pedig határozottan tapinthatóak a két kultúra közötti törésvonalak és összesimulások: felesége ugyanis lengyel.
Megismerkedésünkkor rám ömlött a lengyel kultúra, így egy jó adag lengyel dal is – feleségem jóindulatú szűrőjén keresztül. Hiába nem értettem egy kukkot sem a szövegekből, egyből átjött, hogy mennyire izgalmas, kifinomult, tartalmas és egyedi zenei világ, zseniális alkotókkal – és kötődni kezdtem ezekhez a zenékhez. Nem igazán hiszek abban, hogy lenne egy lengyel és egy magyar néplélek, és azok valahogy különlegesen összefonódnának, de ebben a kérdésben elbizonytalanodtam, amint éreztem a kezeink között a lengyel dalokat összegyúródni a magyar nyelvvel és ízlésünkkel
– mesélte Illés.
Feleségének playlistjén túl Illés rengeteg lengyel dalt hallgatott és szűrt meg, elsősorban olyanokat, amelyeknek a témáját vagy a zenéjét érdekesnek találta. Többnyire az eredeti lengyel éneksávokra fűzött fel vázlatokat, azokat pedig megmutatta olyan zenészeknek, akikről úgy érezte, hogy szívesen részt vennének a dal elkészítésében, mert a célja az volt, hogy minél többen dolgozzanak együtt.
Az album stílusában igen szerteágazó és időben is messze nyúlik, hiszen Chopin életművét, a 80-as évek ikonikus lengyel előadóinak és a Lengyelországban az elmúlt időkben hájpolt mainstream és underground figuráinak dalait szedték szét és építették újra.
Az album egy chill-hopos Chopin-remixszel indul, majd a lemezen később is hallhatunk egy veretős goát és egy szétszállós trip-hopot a zongoraművekből felépülni y0tz remixeiben, diszkréten provokálva a világ egyik legjelentősebb zeneszerzőjének rajongóit.
Az egyik dalt például a Heaven Street Seven zenekarból ismert Szűcs Krisztián énekli. Méghozzá Pablopavo, a lengyel reggae MC-ből avanzsált költő-énekes Jestem (Én vagyok) című dalát, amiben egy előadó szemléli, hogy hogyan hat zenéjével emberi történetekre.
Az album elkészüléséhez a gyújtószikrát a Wacław Felczak Alapítvány pályázata és támogatása adta. Az alapítvány segítsége viszont komoly időnyomást is jelentett, hiszen Illés azt vállalta, hogy 9 hónap alatt több mint 25 ember közreműködésével, nagyjából ennyi lengyel szerző jóváhagyásával levezényli a műveletet.
Sajnos a lengyel alkotók jóváhagyása híján öt további dal el is hullott és a kukában végezte, mintegy további 9, az albumon végül nem hallható művész (Berta András, Csapó Krisztián, Farkas Dávid, Fodor Gábor, Kováts Gergő, Matolcsi Ildi, Meggyes Ádám, Michelberger Tamás, Somi András) munkájával együtt.
Az album 2023. március 23-tól, azaz a lengyel–magyar barátság napjától meghallgatható a Spotifyon.