Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMFojtogatós felnőttfilm – az Exeim a csicskáim nem viccel
További Stenk cikkek
Női – illetve alapvetően nőkből álló – punkzenekarok dalaiból jelentetett meg vinylen válogatást a Trottel Records Riot Women from The Hungarian Wastland címmel, amiben a legjobb maga az alapötlet, hogy legyen egy ilyen lemez.
Hasonló izgalmakat ígér a borító is, még ha kicsit olyan is, mintha a Breaking Glass filmplakátját dolgozták volna át, vagy egy MOME-beadandó lenne a Vivienne Westwood, a punk és a fast fashion kapcsolatáról szóló munkához, de ami a lényeg: helyes, punkos csajpóló lehetne belőle. Jók a színei, az arányai, még ha kissé közhelyes is.
Ugye először az előadók névsorát nézzük meg, ha egy antológiát vagy kompilációt veszünk kézbe, és mivel punkbandákról van szó, szempont az is, hogy jók-e a zenekarnevek.
Néha a csajok is úgy vannak vele
Ebben a honi punkszcéna mindig erős volt, vö: Kutyahús, Anyátok, Gecizők, Tekintetes Úr, Mindig Vidám Bányásztörpék, Magyar Változat Munkatársai stb. Nos, a Riot Women tartalomjegyzékében mindent visz a Palánta név, és persze lefuttattuk a dalcímeket is, a Holnaplányoktól az Exeim a csicskáim lett a győztes, de sokat ígért a Plüssnapalmtól a Kocsmaszag című költés és a Kultivátortól a Buzilobbi is.
A dalok között szerény a slágerhányados, inkább a dühös protest kántálás megy, afféle krízis-rockos mélyütésekkel, miközben mi valami olyasmire számítottunk, amit legjobban az angol punk második hullámához tartozó énekesnős punkbandák is tudtak: zsigeri, mégis érzéki, ösztönös vadságra.
Mi jut eszedbe az énekesnőről?
Ott van az Expelledtől a Goverment Policy vagy a Dreaming, ott az Action Pact Suicide Bag című punkos hisztériája, esetleg a Vice Squad Resurrectionje vagy a Last Rockerse. Ezek azok az ajánlatok, amelyektől a legkeményebb szívű punkok is elérzékenyülnek, és vagy bevallják, vagy nem, de a Crass és a Discharge mellett ezek a bandák a titkos kedvenceik.
A punksláger kritériumának leginkább a Plüssnapalm Kocsmaszag című dala felel meg, és van valami a Honlaplányok Darabolj fel! című számában is, utóbbinak helye lenne egy Lars von Trier-mozi soundtrackjén is. Persze a magyar punk történetében nem ismeretlenek a csajok, ott van például az Auróra egykori énekesnője, Botos „Tűz” Kriszta vagy Asztalos Ildi is, ő a nyolcvanas évek végén volt a Trottel énekesnője.
Talán innen eredeztethető Rupaszov Tamásnak, a Trottel Records vezetőjének a témaérzékenysége. És nem csak a brit punk második hullámához köthető bandákat ismerhették a honi punkberkekben, ekkor már nemzetközi sztárokat is fel tudtunk sorolni a punk vagy éppen az underground világából, szóval a minták ismertek voltak.
Ott volt a már említett Üvegtörők című filmből Hazel O’ Connor, akit Gombócnak sikerült megidéznie a Szerelem első vérig című újhullámos zsánerű tinifilmben, de már az ifjúsági sajtó is beszámolt Wendy O. Williamsről, a Plasmatics fedetlen keblű énekesnőjéről, akit még Garaczi László is megidézett a Plasztik című bemutatkozó prózakötetében 1985-ben. És akkor nem beszéltünk még Nina Hagenről, akinek a lemezeivel tele voltak a pesti maszek lemezboltok, mert főleg azokat keresték az NDK turisták.
Női dolgok
Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nemcsak a hangminőség, de a kvalitások is eltérőek, a Palánta A dög című dalában egyszerűen nem halljuk az éneket, és van még néhány dal az albumon, amelyekről azt is gondolhatnánk, hogy 1985-ben készült egy miskolci pincében, és mintha egyetlen Vermonába lett volna beledugva a gitár, a basszus és a mikrofon is.
Vannak-e jól elkapott riffek a lemezen? Persze szinte minden dalnak vannak komoly részeredményei, de a dalok egy részén még dolgozni kellett volna. Igen, tudjuk, ez nem arról szól, hogy mögéd áll Hrutka Robi, és megmutatja, mit lehetne még kihozni az alaptémából. Mindent értünk, a dolog elsősorban az ügy képviseletéről szól.
Szókimondó, durva szövegek
Könnyű lenne ráfogni a lemezre, hogy feminista punkválogatás, mert ez azért bonyolultabb ügymenet, miközben részint igaz is lehet. Főleg, ha mondjuk az Exeim a csicskáim című dallal kezdenénk az ismerkedést, amely nem viccel:
Azt mondod, hogy feminista vagy / de fojtogatós p*rnóra vered a f*szodat / Azt hiszed, a dugás jog és szükséglet / nem hagyod megszólalni a barátnődet...
Majd a miheztartás végett ezzel a sommás bölcsességgel ér véget a mű: mélytorkozzon téged a halál. Érteni véljük ezt a sajátos indulati lírát, miközben, ahogy a költő mondja: a lét dadog. Világos az is, hogy a noise-rockos garázspunk nehezen fog kitörni a Gólya falai közül, de a feministakonferenciák kísérő rendezvényein a Riot Women from The Hungarian Wastland Vol. 1. keresett szuvenír és remek oktatási segédanyag lehet.
Riot Women from The Hungarian Wastland Vol. 1.
Trottel Records
7+9 szám 40 perc
6/10