Először jelent meg vinylen Cserháti Zsuzsa Hamu és gyémánt című, 1996-os keltezésű albuma, amely visszahozta a művésznőt a levegőtlen lokálok éjszakai frontvonalából a nagy koncerttermekbe. A Hamu és gyémánt Cserháti kárpótlási jegye, a rendszerváltás igazságszolgáltatása.

A kilencvenes évek közepén a magyar könnyűzenei piacon a dance-floor diszkó mellett mindent vitt a soulos, funkos alapú minőségi jazzy-pop, ebben az időben jött vissza Horváth Charlie is mint szólóénekes. Cserháti Zsuzsa visszatérése igazi szenzáció volt, hiszen a közmegegyezés szerint Kovács Kati mellett a legjobb hanggal rendelkező énekesnőnk volt.

Nehéz, mint az 1x1

Számos slágert énekelt fel a hetvenes években, és a nyolcvanas évek első felében (Kicsi gyere velem rózsát szedni, Árva fiú, Édes kisfiam, Könnyű, mint az 1x1, Pinokkió, Különös szilveszter, Boldogság, gyere haza, Száguldás, Porsche szerelem stb.), így szinte családtagnak számított. A rádió hajnali hírműsoraiban ugyanúgy hallhattuk ezeket a dalokat, ahogy a Slágermúzeum válogatásaiban is, része volt az életünknek, mint a csíkos hot dog, a pöttyös Rudi és a Kockás magazin. Cserháti 1996-os dalai prémium pop mesterművek, ugyanakkor a dalok örökítőanyagában ott van a táncdaloktól a Stúdió 11-féle funkig minden, ami addig jellemezte Cserháti zenés étlapját.

Ékszer a lelked

Ugyanakkor a Hamu és gyémánton is hallható, hogy a művésznőnek a kilencvenes évek elejétől a megbántottság lett a szexepilje. Nemcsak az interjúinak lett ez az állandó szólama, hanem a visszatérő album szinte minden dalának. 1981-ben megjelent a második nagylemeze, amivel turnézhatott még egy ideig, szerepelt a Táncdalfesztivál '81-ben, 1984-ben elénekelhette a Szálka hal nélkül című tévésorozat főcímdalát, a Száguldás, Porsche szerelem című duettet Charlie-val, amely a nyolcvanas évek egyik legnagyobb popslágere lett. De szerepelt kiváló magyar filmekben, Gothár Péter Arany Oroszlán-díjra jelölt Idő van című alkotásában (1985) éppúgy énekesnőt alakított, ahogy Bacsó Péter Banánhéjkeringőjében (1987).

Ekkor már nem volt az első vonalban, nem jelentek meg azzal a rendszerességgel lemezei, mint Koncz Zsuzsának, de a nyolcvanas évek nem jött be számos más, kiváló énekesnőnek sem, Kovács Kati, Bódy Magdi, Vincze Viktória sem szólt akkorát, mint korábban. 1982 körül Szűcs Judit is lejtőre került, és sorolhatnánk még azokat, akik a magyar pop szerkezete és a rádiós slágercéh lassú reagálása miatt szintén nem voltak a helyükön.

Katona Klári vitt abban az időben mindent, de neki volt egy kiváló szerző teamje (Presser és Sztevanovity). Ha Cserháti talált volna egy kiváló alkotógárdát, kész tények elé állíthatta volna Erdős Pétert, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzserét, a művésznő mumusát, aki ráadásul a 1983-tól már elveszítette tényleges hatalmát, jórészt csak a Neoton Família ügyeit intézte. 

Vegyes műsor

Persze könnyű 2024-ben okoskodni, nyilván kegyetlen világ volt az ORI, az IRI és az MHV uralta magyar szórakoztatóipar, a nyári úgynevezett vegyes műsorokért is sorállás volt. És persze Cserháti joggal lehetett megsértődve, hiszen a hangja nemzeti kincs, megérdemelt volna jó szerzőket és lemezlehetőségeket, ami aztán 1996-ban, negyvennyolc éves korában meg is valósult.

Olyan zenészek álltak ekkor mögötte, mint Lattman Béla, Dorozsmai Péter, Lerch István, Horváth Kornél, László Attila és Gőz László. Még a vokalistái is a kor legjobbjai voltak, Auth Csilla, Czerovszky Henriett, Szolnoki Péter, Tisza Bea. A szövegírókra sem lehetett panasza, Miklós Tibor, Horváth Attila és Valla Attila érzékenyen, átélhető módon dolgozta fel a megpróbáltatásait, örömeit, fájdalmait.

Új élet kezdődött

A Hamu és gyémánt afféle mintakönyv, egy soulos, füstös, funkos és dögös album, az 1996-os év kereskedelmi popjának presztízs kiadványa, olyan húzódalokkal, mint a címadó felvétel, vagy a nosztalgiarádiók egyik nagy kedvence, az Akad amit nem gyógyít meg az idő sem. Az album kiválóan teljesít, a nyitó szám, az Új élet kezdődött veled pedig a történetmesélés iskolapéldája – nem lehet nem észrevenni, hogy Miklós Tibor egy az egyben Cserhátira írta a szövegét.

Amikor úgy rohant rám az élet minden nap, / Ahogyan két part közt zúg a piszkos ár, / Nevem egy folt volt a sors könyvében, / Tépett lap, amit az írója szégyellt is talán / Felvettek és eldobtak, a fény is becsapott. / Hazudott minden, de szívemben egy álmot vittem, / Bár mi is ért, tudtam, hogy élsz valahol, / És eljössz elém.

A szöveg annyira drámai, hogy akár Deák Bill Gyula is énekelhette volna, és az a legszebb az egészben, hogy ennek a bizonyos sorskönyvnek az utolsó fejezeteit sikerült újraírni, és ezzel helyére került az életmű is.

Cserháti Zsuzsa: Hamu és Gyémánt
Magneoton
10 dal, 41 perc

10/8